A Sándor-palota péntek reggel közzétette honlapján a 2023-as kegyelmi ügy nála lévő iratait. Az oldal a közzétételt követően perceken belül összeomlott, valószínűleg nem bírta a hirtelen megnövekedett látogatói terhelést.
A nyilvánosságra hozott anyagok között szerepel a Hunnia-perben született ítéletről készített feljegyzés, egy 2023. április 3-i állapotjelentés a folyamatban lévő kegyelmi ügyekről, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter kegyelmi előterjesztésének fedlapja.
A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy K. Endre kegyelmét sem a Köztársasági Elnöki Hivatal illetékes igazgatósága, sem Novák Katalin kabinetfőnöke nem támogatta. Az elutasítást azzal indokolták, hogy az elkövetett bűncselekmény jellege ezt nem teszi lehetővé, illetve hogy az elítélt már otthonában töltötte büntetése hátralévő részét, és közeledő nyugdíjkorhatára miatt a munkába állása amúgy sem lett volna indokolt.
A hivatal jogi csapata – egyedülálló módon – K. Endre esetében mind a kegyelmet megadó, mind az azt elutasító határozattervezetet felterjesztette az elnöknek. Minden más ügyben egyértelmű javaslatot fogalmaztak meg. Novák Katalin 2023. április 27-én ennek ellenére a pozitív határozatot írta alá, ezzel felfüggesztette K. Endre szabadságvesztésének hátralévő részét, elengedte a közügyektől eltiltást, és megszüntette a büntetett előélethez fűződő hátrányokat – köztük a foglalkozástól eltiltást is, ami azt jelenti, hogy az elítélt ettől fogva ismét dolgozhatott gyerekek körében.
Az aláírt határozatokat ezt követően a megszokott hivatali utat megkerülve, a Sándor-palota jogi csapatának értesítése nélkül azonnal továbbküldték Varga Juditnak, aki még aznap ellenjegyezte azokat. A valószínűsíthető magyarázat az időnyomás: a kegyelmi döntéseket a pápa április 28-i budapesti látogatása előtt akarták kihirdetni, és az ellenjegyzésre már nem maradt idő a rendes ügymenet szerint.
A kormány honlapján korábban közzétett iratok szerint az igazságügyi minisztérium sem K. Endre kegyelmét ajánlotta. Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár 2023. április 17-i felterjesztésében 51 folyamatban lévő kegyelmi ügyből mindössze háromban javasolt kedvező döntést – K. Endre ezek között nem szerepelt. Varga Judit mégis ellenjegyezte a határozatot.
Hogy ezt figyelmetlenségből tette-e, a több mint negyedszázados miniszteri gyakorlatot követve, vagy addigra már maga is a kegyelem megadása mellett volt – máig nem tisztázott. Magyar Péter arra utalt, hogy Varga talán észre sem vette, melyik ügyről van szó. Orbán Viktor 2024-es évértékelőjében viszont azt mondta, a miniszter egy bevett hagyomány alapján járt el, és lemondása ennek „igazságtalan következménye” volt.
A közzétett iratok alapján az ügy eljárási menete rekonstruálható, a motivációk azonban homályban maradnak. Még mindig nem tudjuk, miért kezelte a Sándor-palota jogi csapata K. Endre ügyét a többi esethez képest eltérően, és miért terjesztett fel kétféle határozatot? Erre Módos Mátyás, az alkotmányossági és jogi igazgatóság akkori igazgatója, illetve Schanda Tamás, Novák akkori kabinetfőnöke tudna válaszolni – a nevük és aláírásuk szerepel a dokumentumokon. Arra, hogy Novák Katalin miért döntött a saját stábjának ajánlásával szemben, egyedül ő maga adhatna magyarázatot. Varga Judit ellenjegyzésének indokait szintén csak ő ismeri.
Magyar Péter miniszterelnök péntek reggel nyilvánosan felszólította Novák Katalint, hogy valljon színt arról: az Orbán-család kérésére vagy utasítására adott-e kegyelmet K. Endrének. A Tisza Párt eközben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte az ügy felelőseinek feltárása érdekében.
A kegyelmi botrány 2024 elején robbant ki, és nyolc napon belül Novák Katalin lemondásához vezetett. Varga Judit szintén visszavonult a közélettől. A botrány egyúttal Magyar Péter politikai pályafutásának kiindulópontja volt, és szerepet játszott abban, hogy a Fidesz az idei tavaszi országgyűlési választáson vereséget szenvedett.
