Az aHang civil szervezet petíciót indított annak érdekében, hogy a 2026-os magyarországi országgyűlési választásokat teljes körű nemzetközi megfigyelés kísérje. A kezdeményezés végül célt ért. Az EBESZ megfigyelő missziót küldött az országba, amely a folyamat egészét vizsgálta. A választás lezárultával közzétett jelentés pedig számos aggasztó tényezőt tárt fel, amelyek árnyékot vetnek a demokratikus verseny tisztaságára és az intézményrendszer működésére.
Az EBESZ a világ legnagyobb regionális biztonsági szervezete, amely 57 államot tömörít Európától Észak-Amerikán át Közép-Ázsiáig. Az 1970-es években létrejött szervezet átfogó biztonsági megközelítést alkalmaz. Tevékenysége a konfliktusmegelőzéstől és válságkezeléstől kezdve az emberi jogok védelmén át egészen a demokratikus intézmények és választások ellenőrzéséig terjed. Jelentései nemcsak szakmai értékelések, hanem politikai és társadalmi visszajelzések is a részt vevő államok számára. (Forrás:Wikipédia)
A 2026-os magyar választásokról szóló jelentés egyik legfontosabb megállapítása szerint a választóknak ugyan volt lehetőségük alternatívák közül választani, a politikai verseny feltételei azonban nem bizonyultak egyenlőnek. A dokumentum külön kiemeli a kormányzó Fidesz kampányát, amelyben „aggasztó mértékben” jelent meg a gyűlöletkeltő és félelemre építő retorika, valamint a külföldi befolyásról szóló, kellően alá nem támasztott állítások.
“Az állam és a párt közötti határvonal elmosódása miatt az esélyek ezen a választáson sem voltak egyenlőek” – olvasható a Lakmusz tényellenőrző oldal összegzésében.
A megfigyelők súlyos hiányosságokat tártak fel az online tér szabályozásában is. A hatóságok nem léptek fel kellő hatékonysággal a dezinformáció ellen, ami hozzájárult a társadalmi megosztottság erősödéséhez és a közbizalom csökkenéséhez. Emellett problémákat azonosítottak a kampányfinanszírozás átláthatóságával, valamint a jogorvoslati rendszer pártatlanságával kapcsolatban, különös tekintettel a választási szervek működésére.
A legfontosabb megállapítások öt pontban:
- Az EBESZ szerint a Fidesz „aggasztó mértékben” alkalmazott gyűlölet- és félelemkeltő retorikát, külföldi befolyásolásról szóló megalapozatlan állításai beárnyékolták a kampányt.
- A hatóságok nem tettek eleget az online tér védelméért, és a dezinformációval szemben sem léptek fel kellő mértékben. Mindez erősítette a megosztottságot és aláásta a közbizalmat.
- Gond van a kampányfinanszírozás szabályozásával és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) jogorvoslati pártatlanságával, a médiakörnyezet pedig csak látszólagosan plurális, a közmédia elfogult.
- Az állam kampányolt a Fidesznek.
- A külföldi beavatkozással kapcsolatos aggályokat nem kezelték megfelelően a hatóságok, ami roncsolta a folyamatba vetett közbizalmat.
A jelentés (bárki számára megtekinthető ezen a linken) a médiaviszonyokat illetően is kritikus képet fest. Bár formálisan több szereplő képviselteti magát, a pluralizmus a gyakorlatban korlátozott, és a közmédia működését elfogultság jellemzi. Az EBESZ szerint az állami erőforrások részben a kormánypárt kampányát segítették, ami tovább torzította a politikai versenyt. A külföldi beavatkozásról szóló narratívák kezelése szintén hiányosnak bizonyult, ami tovább gyengítette a választási folyamatba vetett bizalmat.
Mindezek fényében különösen figyelemre méltó, hogy a Tisza Párt végül alkotmányozó többséget szerzett a választáson. Az eredmény egyszerre vet fel kérdéseket és hordoz üzenetet. Miközben a választási rendszer működésével kapcsolatban komoly kritikák fogalmazódtak meg, a szavazók döntése egyértelmű politikai változás iránti igényt is tükrözhet. A következő időszak kulcsa lehet, hogy ez a felhatalmazás milyen reformokban és intézményi változtatásokban ölt testet.
Mindeközben a civil szervezetek által készített 2026-os választási jelentés is elkészült, és átfogó képet ad a magyarországi országgyűlési választások lebonyolításáról, elsősorban hazai tapasztalatokra és több száz érintett visszajelzésére támaszkodva. A dokumentumot több ismert szervezet – köztük a 20k – Szabad Szavazat, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiafigyelő Műhely, a Political Capital és a TASZ – közösen állította össze.
A jelentés legfontosabb megállapítása, hogy a választási folyamatot rendszerszintű egyenlőtlenségek jellemezték. Ide tartozik az állami és pártkommunikáció összefonódása, az állami erőforrások kampánycélú felhasználása, az átláthatatlan kampányfinanszírozás, valamint a médiapluralizmus hiányosságai. Emellett a jogorvoslati rendszer működését is korlátozottnak értékelték, ami tovább rontotta a politikai verseny egyenlőségét.
A dokumentum külön kitér a kampány során tapasztalt problémákra is, például a dezinformációra, a közösségi média manipulációjára, valamint a külföldi befolyásolási kísérletekre. Emellett visszaélések gyanúja merült fel a levélszavazás és a nemzetiségi névjegyzék kapcsán is.
Ugyanakkor a jelentés hangsúlyozza, hogy a szavazás napja alapvetően rendben zajlott, komolyabb incidensek nélkül. A választási szervek technikai és logisztikai feladataikat megfelelően látták el, miközben a civil és önkéntes szereplők, valamint a szavazatszámláló bizottságok munkája fontos szerepet játszott a választás tisztaságának biztosításában.
A szervezetek szerint azonban továbbra is komoly probléma, hogy a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé a civil választási megfigyelést, ami korlátozza a társadalmi kontrollt és gyengíti a választásokba vetett bizalmat. A jelentés készítői abban bíznak, hogy a dokumentum hozzájárulhat a választási rendszer átláthatóbbá és tisztességesebbé tételéhez, valamint alapot adhat jövőbeli jogszabályi és szakpolitikai változtatásokhoz.
Fotó: Molnár Kristóf/444
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
