Egy XIX. századi angol színészóriás, Edmund Kean történetét vitte színre Tapasztó Ernő rendező és Harsányi Attila színművész. Az előadás már több fesztiválon is díjat nyert. Most először látható Miskolcon a Tudomány és Technika Házában április 27-én, hétfőn este 19:00 órától.
Harsányi Attila többek között erről beszélt Répássy Oliviának:
Kean egy valós, létező, igen szenvedélyes fickó volt, az első nagyon híres Shakespeare-színész, viszonylag rövid élete pedig az igazi shakespeare-i tragédia. Én a maga nemében egy őrült zseniként tekintek rá, és az ő élettörténetét meséljük el a színpadon. De természetesen azt gondolom, hogy nem az ő története itt a lényeg, hanem inkább a színész élete: hogy milyen szenvedéseken, milyen poklon megy keresztül annak érdekében, hogy minél hitelesebben alakítsa szerepeit. Ezért képes magát is feláldozni, szinte elégetni, mint ahogyan ez az őrült zseni is tette, aki tulajdonképpen mindenét feláldozta, csak hogy a színpadon lehessen.
Az olvasható a program leírásában, hogy performansz lesz a színpadon. Ez mit jelent és ez az előadásmód mivel nyújt többet, mint egy hagyományos koncepció?
Ezt inkább nem spoilerezném előre, mert ezt látni kell. Szerintem izgalmas lesz majd. Ez egy nagyon expresszív, látványos része az előadásnak. Mi azt próbáltuk meg ezzel a performanszszerűséggel ábrázolni, ahogy egy ember teljesen elveszíti az önkontrollt, apró darabjaira hullik szét, és már csak a monománia marad meg. Ez a fickó is természetesen szétesett az élete végére, mint bármely ember, aki hatalmi státuszba kerül. Bár neki gyakorlatilag semmije nem volt az élete elején, de gyönyörűen indult a pályája, nagyon híres lett, amitől megittasodott, teljesíthetetlen vágyai lettek, aztán emiatt lassan megtébolyodott. Azon kívül a darab szövege nagyon változékony, sok benne a humor, így kifejezetten vicces részek is lesznek az előadásban.
Mit kap a néző, aki elmegy erre a programra április 27-én, hétfőn este 19:00 órától a Tudomány és Technika Házába?
Azon túl, hogy kap egy előadást a pénzéért, többet is nyer vele: például betekinthet egy mániákus ember működésébe. Bár száz százalékosan pontosan nem tudjuk, mi hajt egy ilyen őrült zsenit, de azt a megszállottságot biztosan érezni fogja a néző, ahogyan valaki nem kíméli magát egy teljesítmény elérésének az érdekében. Ez olyan, mint egy sportoló: miért mászik fel valaki a K2-re vagy a Csomolungmára oxigénpalack nélkül, hiszen ez őrültség. Ugyanilyen kérdés az is, hogy egy színész hogyan képes „belehalni” abba, hogy elmondja a „Lenni vagy nem lenni” kezdetű Shakespeare-monológot, hogy az hitelesen szólaljon meg. A néző nyilván ott már csak azt érzékeli, ahogyan Hamlet szövege megelevenedik, itt azonban látni fogja azt az utat, ahogy valaki eljut idáig: a gyötrődéseket, az önkínzást, mindent. Egy színész ott áll a fényben, a közönség pedig rajong érte, és nem ismeri a produkció mögötti munkát. Itt szerintem azt fogja látni az est nézője, hogy azok az emberek, akiket csodálunk a színpadon, milyen árat fizetnek ezért.
Lesz beszélgetés is az előadás után?
Igen, lesz. Én ott leszek, és válaszolok a kérdésekre.
Az előadásra jegyek elérthetők ezen a linken.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
