Pénteken Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter sátoraljaújhelyi és miskolci szereplése első ránézésre klasszikus gazdaságfejlesztési sikertörténetként volt tálalva, milliárdos beruházásokról, új munkahelyekről és nemzetközi cégek érkezéséről szólt. A részleteket közelebbről nézve azonban egyértelműen kirajzolódik, hogy mindez csak egy időzített kampánykörút része volt, amelynek célja a kormánypárti jelöltek megerősítése a 2026-os választás előtt.
Sátoraljaújhelyen egy hazai dohányipari beruházás bővítéséről szólt a program, ahol a miniszter hangsúlyozta a több száz munkahely megőrzését és a térség gazdasági stabilitását. Az ilyen események azonban a kampányidőszakban ritkán csupán gazdasági ügyek: a helyszínválasztás, az üzenetek és a nyilvánosság megszervezése egyaránt arra utal, hogy a kormány a keleti országrészben próbálja újra megerősíteni politikai bázisát.
A nap második felében Miskolcon már egy jóval nagyobb volumenű beruházás került reflektorfénybe. A kínai Huashuo-csoporthoz tartozó Halms Hungary első gyárépületének átadása látványos keretet adott a kormány gazdaságpolitikájának bemutatásához: mintegy 200 millió eurós beruházás, akár ezer új munkahely, nemzetközi autóipari beszállítói láncokba való bekapcsolódás.
A hivatalos kommunikáció szerint ez a „keleti nyitás” sikere. A politikai kontextus azonban legalább ilyen hangsúlyos. A kampányidőszak kezdetén a kormányzat rendre olyan projekteket helyez reflektorfénybe, amelyek kézzelfogható eredményeket ígérnek: munkahelyeket, beruházásokat, fejlődést. Ezek az események egyszerre szolgálnak gazdasági és politikai célokat – és nehéz nem észrevenni, hogy a hangsúly egyre inkább az utóbbira kerül.
Különösen érdekes ez annak fényében, hogy Szijjártó Péter neve az utóbbi időszakban nemcsak gazdasági hírekben jelent meg.
Nemrégiben derült ki: a külügyminiszter több alkalommal is tájékoztatta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az Európai Unió ülésein elhangzottakról. Ez a gyakorlat komoly kérdéseket vetett fel Magyarország külpolitikai mozgásterével és lojalitásával kapcsolatban, és nemzetközi szinten is visszhangot váltott ki.
Ebben a kontextusban különösen élesen hatnak a miskolci és sátoraljaújhelyi mondatok a „nemzetközi együttműködésről” és Magyarország globális szerepéről. Miközben a kormány a keleti és nyugati tőke közötti hídszerepet hangsúlyozza, a kritikusok szerint egyre inkább kérdésessé válik, hogy ez a stratégia mennyiben szolgálja hosszú távon az ország érdekeit.
A borsodi kampánykörút így jóval többről szólt, mint gyáravatásokról. A látványos beruházások mögött egy világos politikai üzenet húzódik: a kormány a gazdasági növekedés ígéretével kívánja megszólítani a választókat, különösen azokban a térségekben, ahol a megélhetési nehézségek továbbra is mindennaposak.
A kérdés azonban nyitva marad: vajon a több milliárdos beruházások és a kampányesemények elegendőek-e ahhoz, hogy tartós bizalmat építsenek, vagy inkább csak rövid távú politikai célokat szolgálnak? Borsodban – ahol a gazdasági ígéretek és a valóság közötti különbség sokak számára kézzelfogható – erre a választ végső soron a választók adják majd meg.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
