Az elmúlt évek folyamatos bírósági tortúrája ugyan a felszínen tartja a nevet, de cementgyártás már régóta nem történik Hejőcsabán. Az elhagyatott épületbe azonban sikerült bejutni, remek képek készültek.
A hejőcsabai gyárat sok éven át a Holcim nevű konszern működtette, majd 2011-ben leállította a termelést, a dolgozókat pedig elbocsátották. A működtetés közben a Holcim közel húsz éven át jogvitában állt a Magyar Cement Kft.-vel (MC), ami arról folyt, hogy a gyár területére a Holcim által telepített gépek, berendezések alkotórészei vagy csupán tartozékai a területnek, amelynek tulajdonosa az alperes MC Kft. volt.
Az MTI 2014-ben adott hírt arról, hogy a gyár bírósági végzéssel Kálmán János vállalkozó érdekeltségébe került. A HCM 1890 Kft. (azaz a MC jogutódja) ügyvezetője az akkori sajtótájékoztatón bejelentette, hogy társasága hosszú évekig tartó pereskedés után hozzájutott “jogos” tulajdonához, vagyis a Holcim éveken át jogszerűtlenül működtette a gyárat. Ezt a svájci érdekeltségű befektető Osteuropaische Zementbeteiligungs AG (OZAG) – aki a Holcim konszern jogutódja – továbbra is vitatta.
A HCM 1890 kft. ügyvezetője ezzel egyidőben – azaz 2014-ben – közölte azt is, hogy a termelés újraindítását tervezi.
A politikai akarat már ekkor sem hiányzott, a miskolci cementgyártás ügyét az akkori fideszes városvezetés és a kormány vállvetve támogatta. Ráadásul gyorsítás érdekében a kormány 2014. december 31-i határozatában nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította a hejőcsabai cementgyár újraindítását.
Közben az OZAG valamennyi jogcímen előterjesztett tulajdonjogi igényét elutasították a bíróságok. Az ítéletek kimondták, hogy a hejőcsabai cementgyártás újraindításához szükséges minden bánya, földterület, gép és berendezés a HCM 1890 Kft. (HCM) tulajdonában és birtokában van.
A miskolci lakók zömének azonban nem tetszett az ötlet, a bejelentére megalakult a Miskolci Cementgyár STOP civil munkacsoport is, akik a Zöld Kapcsolat egyesülettel együtt nehezményezték a gyár jelentős környezetkárosító tevékenységét.
Az újraindítás ötletét több mint 2000 miskolci lakos utasította el formálisan, petíció formájában. A párizsi klímaegyezmény értelmében legalább 16 százalékkal kellene csökkennie a cementipar szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ig. Nehézséget jelent viszont, hogy a cement előállításánál a hevítés mellett önmagában az anyagok reakciójából is szén-dioxid szabadul fel. Az így távozó szén-dioxid a cementipar teljes kibocsátásának 50 százalékát teszi ki. A másik feléért a technológia felel, azaz a hevítés során használt energiahordozók, a szállítás, valamint a nyersanyagok okozta szennyeződés.
A bírósági tortúra folyamatosan tart már bő egy évtizede. H. Krisztián közösségi médiás bejegyzésénél azonban betekintést nyerhettünk a régóta nem működő cementgyár területéről.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
