Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése október 16-án, reggel hét órai kezdéssel ismét ülésezett. Többek között olyan általános, a város működését és presztízsét érintő ügyek voltak napirenden, mint a természeti területek önkormányzati rendeletének megoldása, az államtól való térítésmentes ingatlan átvétele, vagy akár a MIÓVI pitypang óvoda ingatlanának megvétele. Természetesen az ilyen és efféle ügyletek egy önkormányzat működésében szinte állandóak, ugyanakkor néhány lényeges, a miskolciak mindennapjait befolyásoló döntés sajnos továbbra sem a kellően alakul, amelyet tovább tetéz a képviselők által megcsontosodott pártpolitika is. Milyen látképet adhat nekünk egy városi közgyűlés? Mi a politikai-gazdasági helyzet Miskolcon?
A jelenlegi városvezetés közel 400 napja vette át a hatalmat Miskolcon, Tóth-Szántai József polgármester vezetésével, akinek a munkáját egy kényelmes közgyűlési többséget élvező, 16 fős Pont Mi-Fidesz-KDNP frakció segíti. Továbbá, az önkormányzat vezetése teljes mértékben élvezi a központi Fidesz-KDNP kormány támogatását is, amelyre már a polgármestert jelölő civil szervezet programja is erősen utalt.
A költségvetési hiányokkal küszködő központi kormány azonban minden ígéret ellenére is alig kívánt jelentős erőfeszítéseket tenni az acélváros megsegítésére. Az adósságokat felhalmozni kényszerülő regionális központ helyzetének rendbetétele egyértelműen a helyhatósági szervekre maradt. Ez amennyiben kezelhető is lenne, a 2011-es évvel kezdődő folyamatos helyhatóságokat érintő, jogi változtatások nyomán szinte teljesen védtelenné váltak az önkormányzatok a központi kormány akaratának. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nincs pénz fönt, nem lesz pénz lent sem.
Ez a helyzet kiváltkép meglátszik Miskolc városvezetésén és a képviselők politikai attitűdjeiben. Elsőként a MIÓVI óvoda ingatlanjának önkormányzati tulajdonba vételét célzó előterjesztés egy remek példa erre. Az épületkomplexum vételárát 137 millió forintban (+ÁFA) állapították meg, melyből 96,7 millió forint már kifizetésre került. A javaslat megszavazását követően a város vezetés tagjai (Molnár Péter, Klinga Dániel) deklaráltan a jelenlegi vezetés érdemének állították be az aktust – mint egy, a város fejlődését szolgáló fejlesztést –, addig ellenzéki képviselők (Szopkó Tibor, Dr. Mokrai Mihály) arra hívták fel a figyelmet, hogy a gondolat már 2004-ben megfogalmazódott, a folyamat oroszlánrészét pedig a Veres-adminisztráció már elvégezte az előző ciklusban.
A pénz szűkössége továbbá azt is megmagyarázhatja, hogy a Miskolc megyei jogú város polgármesteri hivatala éves tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadása kapcsán, a feltett kérdésre „Ha terveznek leépítést a hivatalban, az várhatóan milyen létszámot, vagyis hány embert fog érinteni?” miért az volt a polgármester úr válasza, hogy „Természetesen, minden tájékoztatást időben, minden képviselő meg kap majd ebben az ügyben. Köszönöm szépen”.
Terhelő továbbá, hogy az önkormányzat ezen gyűlésén további 7,5 milliárd forintnyi hitel felvételéről döntöttek, amely egyrészt érthető a központi kormányzat állapotát tekintve, másrészt azonban – az időzítését tekintve mindenképp – abszurditás, hogy emellett a közgyűlés a polgármester, valamint az alpolgármesterek illetményeit bruttó 3 millió, valamint bruttó 2,7 millió forintra emelte.
A kormányzatot folyamatosan égető problémák azonban továbbra is megoldatlan maradnak, részint pénz, részint pedig felhatalmazás híján. A miskolci lakosokat érzékenyen érintő ügyek, mint pl. a barlangfürdő, valamint a diósgyőri vár ügye egy év elteltével is megoldatlanok maradtak. Ezt tetézi – ahogyan az a közgyűlésen kritikaként megfogalmazott –, a városvezetés múltbéli ígéreteinek felemás megvalósítása, mint a több busz és villamos, fiatalok lakhatásának megsegítése. Bár Tóth-Szántai József polgármester úr igyekezett kielégítő válaszokat adni, a teljesítési kényszer, valamint a legkisebb sikerek óriásira nagyítása egyszerű politikai kényszerpályaként jelenik meg: fentről lefelé.
Ezt támasztja alá Bajusz Gábor önkormányzati képviselő országos figyelmet kapó egy szál kihelyezett padja, vagy az a „lakosság kérésére” történő, úgyszintén országos hírré váló kátyúzás, amelyet Kozma Istvánné önkormányzati képviselő asszony rakott ki Facebook oldalára. Bajusz képviselő úr továbbá a közgyűlés végét megelőzően, a városvezetést érő kritikákra hárítással védekezett: a barlangfürdő leégése, a türelmi zóna helyének meg nem változtatása, a város vagyonának hiánya mind-mind az előző városvezetés hibája, amellyel szemben a jelenleg regnáló hatalom a legjobbat próbálja a helyzetből kihozni, sikeresen.
Természetesen nem tudhatjuk mi lesz a 2026-os országgyűlési választások eredménye, azonban az biztos, hogy a magára hagyott önkormányzatok helyzete – amennyiben a gazdasági mutatók nem változnak –, súlyosbodni fog. Ez pedig nem csak további anyagi nehézséggel, de a politikusok attitűdjének és már-már nevetségesen kevés teljesítményének felnagyobbításával fog járni.
Csabai Bence Máté
politológus, a Miskolci Egyetem megbízott oktatója
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
