Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a vegetációs (növényzetben keletkező) tüzek Közép-Európában, és a legfrissebb kutatások szerint Magyarország északi régiói, köztük Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye, a leginkább érintettek közé tartoznak. A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói egy új, átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki, amely a Kárpátok teljes térségében azonosítja a tűzveszélyes területeket.
A Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor által jegyzett tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg, és 2010 és 2020 között több mint ötezer tűzeset adatait dolgozta fel. A kutatók huszonhét különböző tényezőt – köztük éghajlati, domborzati és társadalmi-gazdasági adatokat – elemeztek, majd gépi tanulási módszerekkel térképezték fel a tűzveszély mértékét négyzetkilométeres pontossággal.
A vizsgálat szerint a Kárpátok térségében nyolc nagy tűzveszélyességi klaszter alakult ki, melyek közül több országhatáron is átnyúlik.
Az egyik legkiterjedtebb ilyen „tűzfolyosó” a magyar–szlovák határvidéken húzódik, és kiterjed Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, valamint részben Nógrád megyékre is. Ezek a területek a legnagyobb kockázatú zónák közé tartoznak az egész Kárpát-medencében.
„A tűzveszély nem elszigetelt, lokális jelenség. A hatékony védekezéshez az érintett országoknak közösen, proaktívan érdemes fellépniük. Integrált korai figyelmeztető rendszerekre és összehangolt tűzvédelmi stratégiákra van szükség” – hangsúlyozta Manczinger Melinda, a tanulmány vezető szerzője.
A vizsgálat rávilágított, hogy a tüzek döntő többsége emberi tevékenység következménye. A legfontosabb előrejelző tényezők közé tartozik a mezőgazdasági művelés, a településektől való távolság, valamint a népsűrűség. A domborzati jellemzők, például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége és a felszíni vizek közelsége szintén szerepet játszanak, de ezek hatása térségenként eltérő.
A tűzveszélyes térségek jellemzően alacsonyabban fekvő, síkvidéki területeken koncentrálódnak, főként a Kárpátok lábánál. Magyarországon a Borsodi-dombság, a Bükkalja és a Zemplén peremterületei emelkednek ki a veszélyeztetett zónák közül.
A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás tovább növeli a tűzveszélyt. A szárazabb nyarak, a gyakoribb hőhullámok és a csökkenő csapadékmennyiség mind hozzájárulnak a tüzek terjedéséhez. Bár bizonyos tüzek ökológiai szempontból természetes folyamatok, a gyakoriság és az intenzitás növekedése komoly veszélyt jelent az erdőgazdálkodásra, a mezőgazdaságra és a turizmusra egyaránt.
NYITÓKÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
