Sátoraljaújhely szigorú betelepülési feltételeket vezetett be: a belépőjegy magyartudás és százezer forint

Sátoraljaújhely

Megosztás

Társalgási szintű magyartudás és százezer forintos befizetés – ezek az új követelmények várják azokat, akik a jövőben Sátoraljaújhelyre szeretnének költözni. A 13 ezres lakosságú, szlovák határ menti város képviselői csütörtökön szavazták meg azt a rendeletet, amely a helyi identitás megóvását tűzte ki célul.

A döntés hátterében az önkormányzat szerint az a szándék áll, hogy megakadályozzák a település fenntarthatóságát és közösségi életét fenyegető folyamatokat. Ezt konkrétan a túlzott mértékű bevándorlási hullámokkal és az ingatlanpiac aránytalanságával indokolták.

Az új előírások szerint a helyi jegyzőhöz kell fordulni betelepülési szándékkal, és ehhez komoly dokumentációt kell összeállítani. A jelentkezőknek be kell mutatniuk büntetlen előéletüket igazoló hatósági bizonyítványt, köztartozásaik hiányát tanúsító papírokat, valamint legalább középfokú végzettségüket. Emellett stabil jövedelmi hátteret is elvárnak: vagy aktív biztosítotti státuszt, vagy nyugdíjat.

Az ingatlantulajdonlásra vonatkozóan is szabályokat állítottak fel: minden lakóra minimum tíz négyzetméter területnek kell jutnia. A nyelvtudási feltétel különösen érdekes a városban, tekintettel arra, hogy számos nyugat-európai munkavállalóként dolgozó szlovák állampolgár szerzett itt ingatlant befektetési céllal, amit aztán bérbeadásra használ.

A rendelet elfogadása után Szamosvölgyi Péter polgármester és Nyíri Péter alpolgármester a Facebookra feltöltött videós tájékoztatót is tartott, ahol meglehetősen nyíltan fogalmaztak a szabályozás valódi indítékairól.

Szamosvölgyi elmondta, hogy korábban 44-45 vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett olyan emberek ellen, akik szerinte “soha tisztességes munkát nem végeztek”, mégis meggazdagodtak. Hozzátette: “vannak a mi kis közösségünknek olyan csoportjai, illetve azon belül olyan személyei, akik itt az orrunk előtt gazdagodtak”.

A polgármester kemény szavakkal bírálta azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a rendeletet. Állítása szerint az ellenzéki politikusok “rendben találják”, ha olyan emberek költöznek a városba, “akik akár 10 év börtönbüntetést is letöltöttek”, vagy “kábítószert terjesztenek”. Konkrét példát is említett: “volt ilyen, hogy egy lakcímre, ami mondjuk 30-40 négyzetméter, 40-en is bejelentkeztek”.

Sátoraljaújhely lakosságának alakulása 2002 és 201ö között. 2024. január 1-jén: 12 973 fő, ami 30%-os csökkenés 2022-höz képest

Szamosvölgyi szerint a rendelet célja, hogy “ne legyen több hajléktalan, kéregető, lányokat, asszonyokat inzultáló ember a városban”, és hogy “ne legyenek olyanok, akik idejönnek kipihenni a kábítószer terjesztés fáradalmait”.

Nyíri Péter alpolgármester technikaibb hangnemben, de hasonló szellemben beszélt: “nem mindegy, hogy kikkel élünk egy városban”, és hangsúlyozta, hogy csak “dolgozni akaró és tudó emberek” legyenek a településen.

Ez a kezdeményezés egy szélesebb országos tendencia része. Miután a jogalkotás lehetővé tette az ilyen helyi szabályok bevezetését, több magyar település is hasonló útra lépett – de például Miskolc elutasította azt. Bár a kormány tagadja, hogy ezek a rendelkezések etnikai alapú diszkriminációt szolgálnának, jogértők szerint valójában olyan eszközt biztosítanak a helyi hatóságoknak, amellyel kiszűrhetik a nem kívánatos – gyakran roma vagy szegényebb – betelepülőket. Jellemző, hogy általában olyan helységekben alkalmazzák ezt a módszert, ahol már eleve vegyes etnikai összetétel jellemzi a lakosságot.

A szabályozás jogi megítélése vitatott. Alkotmányjogászok szerint problémás lehet, hogy korlátozza a szabad mozgás lehetőségét, ami különösen az uniós jogban garantált alapvető szabadságjogokkal ütközhet – főként a magyartudási kötelezettség miatt.

Mezőkeresztes járt élen ebben a gyakorlatban, ahol a helyiek nagy része valóban a roma közösségre gondolt, amikor a korlátozásokról kérdezték őket, noha a helyi vezetés ezt cáfolta. Végül a megyei hatóság beavatkozása után visszavonták az ottani rendeletet.

Sátoraljaújhely lépése újra előtérbe helyezi a dilemmát: meddig terjedhet a helyi autonómia, és mikor válik az alkotmányos jogok megsértésévé? A helyi vezetés nyíltsága a rendelet valódi céljaival kapcsolatban további kérdéseket vet fel a szabályozás diszkriminatív jellegéről.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek