Taktaharkány önkormányzata augusztus végétől rendeletben szabályozza azt, hogy ki költözhet a településre. Az önkormányzaton kívül a helyi lakosokra is kiterjesztik az elővásárlás jogát, illetve a jövőben csak az vásárolhatna ingatlant, aki 50 ezer forintos betelepülési hozzájárulást fizet és igazolást ad be a szakképzettségéről. Különösen olyan új lakosokra számítanak, akik például egészségügyben, építőiparban és oktatásban dolgoznak vagy közszolgálati feladatot látnak el.
A Telex riportja szerint a helyieket megosztja a döntés. Sokan támogatják a rendelet célját, hogy a kultúrát és közösséget építők jelenléte élhetőbbé tegye a települést. Azonban többen úgy érzik, hogy az augusztustól bevezetett rendelet romákat célzó diszkriminációt jelent. A polgármester és a jegyző nem nyilatkozott a lapnak és a hivatal se kívánt állást foglalni az ügyben.
Egy helyi lakos szerint a nagyközség népessége az évek során jelentősen csökkent, de leginkább stagnált. A riportban olvasható, hogy ez a kijelentés meglepő, ugyanis a kormány azzal érvelt az önrendelkezési törvény mellett, hogy egyes településeken veszélyt jelent a túlnépesedés.
Nem csak Taktaharkány hozott ilyen döntést, hiszen több település is élni kíván az új, úgynevezett önazonossági törvény adta lehetőségekkel, habár az alkotmányos keretek tisztázatlanok. Az alaptörvény eredetileg leszögezte, hogy aki törvényesen Magyaroroszág területén tartózkodik, annak joga van a tartózkodási helye szabad megválasztásához.
Egyébként többen is megfogalmazták, hogy a nemrég bevezetett törvényt több település is visszaélő módon igyekszik alkalmazni, hogy megakadályozza a romák betelepülését.
A törvény lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy feltételekhez kössék a településükre való beköltözést. Egyes települések már éltek is ezzel a lehetőséggel: Taktaharkány érettségihez kötné a betelepülést, Kiskunhalas büntetett előéletűeknek tiltaná meg a lakásvásárlást, míg Újlengyel és Vámosszabadi 20 ezer forint befizetését és munkavállalást követelne meg. Ezek a rendeletek azonban alapjogokat sértenek és nem felelnek meg az önazonossági törvény előírásainak sem.
Bár a törvényt a túlnépesedett főváros környéki és balatoni települések megsegítésére hozták létre, eddig nem éppen ezek a települések próbálkoznak valamilyen módon kihasználni a törvény kínálta lehetőségekkel, a borsodi Mezőkeresztes volt az első település, amelyik élt ezzel. A Roma Sajtóközpont, valamint civilek és kisebbségi szervezetek azzal vádolják a helyi döntéshozókat, hogy intézményesített formában a roma lakosok kitelepítését célozza a rendelet, melyet azóta már felülvizsgálat alá is vettek, majd augusztus 1-jével vissza is vontak.
Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter visszautasítja azt a vádat, hogy az általa beterjesztett önazonossági törvény romaellenes lenne. A miniszter szerint senki nem tud konkrét példát mutatni arra, hogy a jogszabály miatt romákat hátrány ért volna származásuk miatt, és hangsúlyozta, hogy ha egy önkormányzat mégis diszkriminatív rendeletet hozna, azt meg lehet támadni a megfelelő szervek előtt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) esélyegyenlőségi programvezetője, Boros Ilona szerint az elmúlt évtizedben több önkormányzat is hozott olyan intézkedéseket, amelyek célja az alsóbb társadalmi osztályhoz tartozók, leggyakrabban roma emberek kizárása volt. Boros állítása szerint az önazonossági törvény célja eleve az volt, hogy ezeknek a diszkriminatív szándékoknak jogi keretet biztosítson. Navracsics ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a törvényben kifejezetten szerepel a diszkrimináció tilalma, ugyanakkor elismeri, hogy az érettségihez kötött beköltözés “erősen diszkriminatívnak tűnik”, hiszen az Alaptörvény tiltja a végzettség alapú megkülönböztetést is.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
