A Bükk hegység, hazánk legnagyobb összefüggő erdőterületű és legmagasabb átlagmagasságú hegyvonulata, számos lenyűgöző panorámahelyet kínál a természetbarátok számára. E sziklás tájakon a fenséges kilátók a túrázás élményét egyedi látványukkal gazdagítják. Cikkünkben bemutatjuk azokat a helyszíneket, melyeket a Turistamagazin szerint mindenképpen meg kell látogatniuk a túrázóknak.
A Fehér-kő egy 20 méter magas, függőleges mészkőszirt, amely csodálatos kilátást enged a Bükk-fennsík keleti részéből. Barázdált felszíne miatt a mélység hatását különösen erőteljesen érzékelteti. Az alatta húzódó Szinva völgyének látványával együtt igazán felejthetetlen élményt kínál. A Bükk környékén számos más fehér sziklatömb található, közülük a Fehér-kő emelkedik ki szépségével és a legjobbnak mondható madártávlati nézetével. A sziklamászók számára igazi kihívás, hiszen meredek ösvényei elvezetnek a fenséges panorámákhoz, melyek főként a Bükk északi és keleti irányait ölelik fel. Tiszta időben a Magas-Tátra csipkés csúcsaitól egészen a Besztercebánya feletti hegyekig csodálhatjuk a tájat.
A Szeleta-kilátópihenő szintén figyelmet érdemel, különösen azok számára, akik a híres Szeleta-barlang felfedezésére indulnak. A meredek úton elérhető pihenőhelyről csak néhány lépésnyire található a barlang, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a környező hegyekre és a Szinva völgyére. Nem messze innen találhatjuk a Molnár-sziklát, mely tragikus legendákkal övezve hirdeti a közelmúlt történelmét.
A természetes kőlépcsőkön felkaphatjuk a Látó-kövek szirtjére is, ahonnan Észak-Magyarország csodás panorámáját élvezhetjük. A különböző hegyek és dombok látványa valódi festői szépséget kölcsönöz a tájnak, míg az Aggteleki-karszt és az Upponyi-hegység is felbukkan a látóhatáron. A keskeny ösvények mentén különböző, gazdag növényvilággal találkozhatunk, így nemcsak a panoráma miatt érdemes a Bükkbe látogatni.
Folytathatjuk utunkat a Buzgó-kőhöz, ahonnan szintén bámulatos kilátás nyílik a Bükk hegységére és környékére. Itt a karszterdők varázslatos növényzete között találhatunk pihenőhelyeket, ahonnan a természet szépségeit csodálhatjuk. A Magos-kő és a Nyír-kő sziklái tovább fokozzák a panorámás élményeket, ahol az úton haladva a hangulatos erdőkön és hegyes tájakon indulhatunk tovább.
Különleges élményt kínál a Kapu-bérc, melynek ördögszántásos kilátópontjáról lélegzetelállító panoráma tárul elénk. A Bükk felső pereméről a távolban a Kárpátok magaslatai és a Zemplén hegyek is láthatóak. E sziklás helyek gazdag élővilága, a kövirózsák és a varjúhájfélék lenyűgöznek, miközben a csodás kilátások mellett a helyi flóra is gazdagítja a látogatást.
A Bükk számos más csodás részletet is rejt magában, többek között a Három-kő, a Tar-kő és az Őr-kő látványos panorámáit, melyek a környező táj magával ragadó élményeit kínálják. Mindenki találhat kedvére való túraútvonalat és kilátóhelyet a hegységben, felfedezve ezzel hazánk egyik legszebb természeti kincsét.
A gyönyörű helyszínek sorának folytatása a turistamagazin.hu oldalon található.
Egy kis érdekesség: A helyiek jól tudják, hogy a Molnár szikla tragikus legendával bír, azonban amikor a történetet már kevesen tudják felidézni. Nem is csoda, hiszen számos változata létezik, melyek az évek során át is alakultak. Mi is történhetett Miskolc egyik legnépszerűbb kiránduló helyén?
A Hámori Molnár-szikla keresztje hosszú idő alatt, több mint másfél évszázad alatt vált a különféle érdekes történetek forrásává. Az útikönyvek szinte mindegyikében fellelhető a szerelmi tragédia valamely variációja. A néphagyomány szerint a völgy mélyén a vízimalom molnárlegénye beleszeretett a gyönyörű molnárnéba. Mivel viszontszerelmet nem talált, a szikláról vetette le magát, s ezzel szörnyű halálát lelte, emléke a bércek és rengetegek lakóinak meséibe keveredik. A malom és a molnár szereplője egy 1936-ban készült történetnek is. „A lillafüredi út mellett, a hámori malom ellenében, a meredeken égbe nyúló sziklafal tetején található egy kereszt. A népmonda szerint ezt azért állították fel, mert az öreg molnárt megcsalta fiatal felesége, és ezért ő a sziklafalról a mélybe ugrott, ahol életét vesztette.” Egy másik változat a kallómolnár leányáról és a szegény molnárlegényről szól, akik szerelmükért menekültek a halálba. A legújabb történet 1993-ban jelent meg egy miskolci napilapban. Ebben az olvasható, hogy „a helyiek hallottak legalább harminc emberről, akik a magas, meredek szikla csúcsáról a mélybe vetették magukat. Kiemelve említenek egy fiatal szerelmespárt, akik azért másztak fel a Dolka-gerincre, mert a szülők ellenállása miatt közösen akartak véget vetni életüknek. A lány leugrott a szikláról, azonban a fiú megrettent, és nem merte követni őt. Hazautazott Miskolcra, de a közmegvetés miatt végül visszament a sziklához, és ő is leugrott.”
Fotó: Natoinal Geographic
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
