A Miskolci Állatkert és Kultúrpark az elmúlt években átfogó megújuláson esett át, amelyet teljes egészében európai uniós és magyar állami források finanszíroztak.
A több mint 400 millió forintos beruházás keretében megvalósult fejlesztés eredményeként ma már korszerű létesítmények és egyedülálló állatfajok várják a természetkedvelőket a csanyikvölgyi vadasparkban.
Százmilliós EU-s támogatás a természetvédelemért és megújulásért
A “Miskolci Állatkert és Kultúrpark ökoturisztikai fejlesztése” elnevezésű projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg 2021 júliusában. A TOP-6.1.4-15 azonosítószámú pályázat keretében Miskolc önkormányzata 413,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, amely lehetővé tette az állatkert történetének egyik legnagyobb beruházásának megvalósítását. A projekt megvalósítását a Miskolci Városgazda Nonprofit Kft. végezte, és 2020 elején indult.
A fejlesztés legnagyobb attrakciója a vadonatúj Száhel-bemutatóház lett, amely az afrikai térség állatvilágát mutatja be egyedülálló módon. Az új, 200 négyzetméteres komplexum körszimmetrikus kialakítású, közepén egy szintén kör alaprajzú látogatói térrel. Az épületet termeszvárakkal, pihenőkkel, homokkő sziklákkal és padokkal gazdagított tér veszi körül, ahol a színezett beton burkolat és a sziklák a sivatagi táj hangulatát idézik fel.
A bemutatóban oroszlánok kaptak otthont, amelyek Nyíregyházáról érkeztek. A nagyragadozók mellett sivatagi hiúzok, harlekin fürjek és rózsásfejű törpepapagájok is helyet kaptak az épületben. A madárröpdében Afrikában őshonos fajok laknak, míg a komplexumban fokföldi szirtiborzok és leopárdteknősök is megtalálhatók. Az építmény célja nemcsak a szórakoztatás, hanem a környezeti nevelés is: a Száhel övezet elsivatagosodásának problémájára hívja fel a figyelmet, amely a globális klímaváltozás egyik súlyos következménye.
A látogatók fogadása is új szintre lépett az EU-s forrásoknak köszönhetően. A teljesen megújult Fogadóközpont modern ajándékbolttal, korszerű jegypénztárral, akadálymentes mosdóval és új irodahelyiségekkel várja a vendégeket. Az épület megközelítését két új főlépcső és egy mozgáskorlátozottak számára kialakított rámpa teszi lehetővé.
Különös figyelmet fordítottak a környezettudatos működésre: a tetőszerkezet déli oldalán telepített napelemes rendszer gondoskodik az energiaellátásról. A beléptetési rendszer is korszerűsödött, forgóvilla segíti a zökkenőmentes látogatói forgalmat.
A történelmi kapu megmentése, Tigris-ház és infrastrukturális fejlesztések
A fejlesztés során figyelembe vették a helyi közösség véleményét is. A miskolci polgárok és a Miskolcért Másképp civil csoport kezdeményezésére a vadaspark emblematikus, 1980-as években épült kapuzata nem került lebontásra, hanem felújították, megőrizve megszokott formáját. A kapuzat eredeti tervezői, Rudolf Mihály és Szőke László is támogatták a megőrzést, és a kapu városi örökségvédelem alá került.
A meglévő Tigris-ház sem maradt ki a felújításból. A belső padlózat teljes cseréjére került sor, műgyanta burkolattal váltották fel a rossz állapotú betonpadlót. A tigrisek belső tere és a látogatói rész is megújult, a balesetveszélyes részeket biztonságossá tették.
Az állatkert úthálózatának részbeni felújítása szintén megtörtént. A főbejárattól az Afrika-házig vezető útvonalak és sétányok korszerűsítésre kerültek csapadékvíz-elvezetéssel együtt. A korábban zúzottkővel burkolt, helyenként erodált utakat aszfalttal és kiselemes beton térkővel váltották fel. Az Afrika-ház környezetében színezett betonburkolat épült ki, amely illeszkedik a sivatagi tematikához.
Állatállomány bővülése, szaporulatok és különlegességek
Az infrastrukturális fejlesztések mellett az állatkert állatállománya is jelentősen gazdagodott. Különleges újdonság a kék juhok csapata, amellyel Magyarországon kizárólag itt lehet találkozni. Ez a Himalájában honos vadjuhfaj jelenleg öt hím egyeddel képviselteti magát, amelyek Prágából, Varsóból, Liberecből és Berlinből érkeztek.
A madártavon cigányrécák, üstökösrécék és tőkés récék telepedtek meg cseh, osztrák és szlovák állatkertekből. A hazai vizes élőhelyek madárvilágának bemutatása érdekében fehér gólya, nyári lúd és tőkés réce is látható – az egyetlen kivétel az eredetileg Ausztráliában honos sörényes lúd pár.
A tanyaházban új magyar tarka szarvasmarha és pónik várják a látogatókat. Ada nevű, nyolc hónapos üsző a Fővárosi Állat- és Növénykertből érkezett, és jól példázza a magyar tarka marha fajta jellegzetességeit.
A sivatagi hiúzok tenyésztése különösen sikeresnek bizonyult: 2024 szeptemberében megszületett az első miskolci karakál kölyök, akit a helyiek szavazása alapján Zulu névre kereszteltek. A körülbelül 80 napos vemhességet követően született kölyök egészségesen fejlődik, és már másfél kilót nyom.
Az állatkert emellett közép-ázsiai gímszarvasokat is tart az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretében. 2025 júniusában született egy egészséges borjú ebből a ritka alfajból, amelyből természetes élőhelyén már csak néhány ezer egyed él.
2024-ben összesen hatvan kis jövevény látta meg a napvilágot, köztük első alkalommal kookaburra (kacagójancsi) fióka, valamint több évi szünet után észak-amerikai kúszósül kölyök és tevecsikó is.
Növekvő népszerűség és szakmai elismerés
A beruházás eredményeként az állatkert látogatottsága jelentősen növekedett: 2024-ben százezer vendég kereste fel a csanyikvölgyi létesítményt. Az intézmény több mint 1300 fős csoportokat fogadott zoopedagógiai foglalkozások keretében, míg a nyári napközis táborokban 140 gyermek ismerkedett az állatkert lakóival.
A szakmai elismerést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az intézmény 2024 őszén megkapta az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) tagjelölt státuszát. A világ legnagyobb állatkerti szervezetének képviselői háromnapos helyszíni szemle során vizsgálták meg az állatkert működését, és pozitív értékelést adtak.
A miskolci állatkert példája jól mutatja, hogy az európai uniós források célzott felhasználásával hogyan lehet egy hagyományos intézményt korszerű, természetvédelmi és oktatási szerepet betöltő létesítménnyé fejleszteni, amely nemcsak a helyiek, hanem a turisták számára is vonzó célponttá vált. Az állatkert mottója – “Közelebb az állatokhoz, közelebb a természethez!” – ma már valóban megvalósult a modern létesítményekben.
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
