Jelentős eltérés mutatkozik a sátoraljaújhelyi Nemzeti Összetartozás Hídján valóban megforduló látogatók valós száma és a Szamosvölgyi Péter fideszes polgármester által kommunikált adatok között. A 24.hu közérdekű adatigénylésének eredményei szerint valójában csak 90 ezer jegyet adtak el a hídra 2024 júniusában történt megnyitástól december végéig, ami jelentősen elmarad a polgármester által korábban említett 300 ezer látogatótól.
Szamosvölgyi Péter 2025 január 29-én, a híd Guinness Rekord címének bejelentésekor (723 méterrel ez a legnagyobb fesztávolságú gyalogos híd) nyilatkozta az MTI-nek, hogy a tavaly év végi állapot szerint több mint 300 ezer látogatót fogadtak a hídnál, és úgy fogalmazott, hogy idén az a céljuk, megduplázzák ezt a számot.
Az önkormányzattól kapott válasz azonban ezzel ellentmondásban sokkal szerényebb képet fest: összesen 90.311 belépőjegyet értékesítettek a héthónapos időszak alatt.
Ez azt jelenti, hogy mintegy 210 ezer fővel kevesebben fizettek azért, hogy átmenjenek a hídon, mint amit a polgármester korábban állított. Más szavakkal: vagy a látogatók 70 százaléka jegy nélkül ment át a hídon, vagy Szamosvölgyi nem mondott igazat a valós számokról.
A helyzet értelmezését bonyolítja, hogy Kőrösi Ádám, a kalandpark egykori igazgatója a megnyitó utáni időszakban egyértelműen kijelentette: “Az ingyenes látogatókat sajnos nem tudtuk mérni, a beléptetőrendszeren keresztül az érvényes jegyekkel belépők számát tudjuk csak mérni.”
A megnyitást követően bizonyos időszakokban a környező térségek – Hegyköz, Bodrogköz és Hegyalja – lakói díjmentesen használhatták a hidat, ami magyarázhatja a különbség egy részét. Viszont ettől függetlenül is kérdéses, hogy honnan származnak a polgármester által közölt adatok.
A gazdasági mutatókat tekintve a híd sikernek tekinthető: a 4,6 milliárd forintos beruházásból a kalandpark legnagyobb bevételt generáló látványossága lett. A teljes bevétel 32 százaléka, összesen 438 millió forint származott a hídra eladott jegyekből. A felnőttjegy 5000, a gyermekjegy 4000 forintba kerül, ami egy családnak komoly anyagi terhet jelent.
A kalandparkot üzemeltető önkormányzati cég, a Magas-hegyi Turisztikai és Sportközpont 2024-es mérlegében 1 milliárd 377 millió forint bevétellel és 1 milliárd 359 millió forint kiadással csak 18 millió forint nyereséget mutatnak ki. Ám a város emellett 458 millió forintot vett ki a kalandparktól, amit egyéb városi kiadásokra használt fel.
A híd költségei is jóval meghaladták az eredetileg tervezett összeget. 2017-ben 2,5 milliárd forintot szántak a projektre, 2024-ben a választások előtt 4,1 milliárd forintról beszéltek, majd végül 4,6 milliárd forintban állapodtak meg. A költségemelést a 2022-es orosz-ukrán háború gazdasági hatásaival indokolták.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a híd nagyjából tíz év alatt hozhatja vissza az árát. A kérdés természetesen az, hogy sikerül-e növelni a látogatottságot az eredetileg tervezett félmillió-egymillió fős éves szintre.
Érdekesség, hogy miközben Szamosvölgyi Péter 2017-ben még a világ leghosszabb függőhídjáról beszélt (nyilván a gyalogos kategóriát értve alatta), addig időközben Csehországban megépült a Sky Bridge 721, amely 696 méteres felfüggesztett szakaszával rövidebbnek bizonyult, mint a magyar Zemplén 723 (723 méter teljes hossz).
A csehek hídja mindössze 3 milliárd forintba került (jelenlegi árfolyamon), míg a magyar függőhíd végül 4,6 milliárd forintba került, tehát a kétméteres dicsőség nekünk extra 1,6 milliárd forintba fájt.
Szamosvölgyi Péter 2017-ben azzal indokolta a híd megépítését, hogy “az abból származó bevétel kátyúk vagy rossz járdák javítására szolgál”. 2024-ben viszont már azt nyilatkozta, hogy a bevételeket elsősorban az önkormányzat működőképességének biztosítására kell fordítani, különösen az iparűzési adó kiesése miatt.
A polgármester valószínűleg a Versenyképes Járások programra utalva megjegyezte, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete bekerül egy területfejlesztési alapba, amelyből a járások visszapályázhatnak forrást fejlesztéseikre. Ezért vált fontossá a kalandpark nyeresége a városi költségvetés számára.
Hiába lett a sátoraljaújhelyi híd Guinness-rekorder mint a világ leghosszabb fesztávolságú gyalogos függőhídja, a látogatottságról szóló ellentmondásos adatok kérdéseket vetnek fel a projekt valós sikerességével kapcsolatban. A polgármester által idén kitűzött cél – a látogatószám megduplázása – az eddigi tapasztalatok alapján elérhetetlen lehet, ha a valós jegyeladási adatokból indulunk ki.
A híd gazdasági fenntarthatósága hosszú távon azon múlik, sikerül-e tartani vagy növelni a jelenlegi látogatói szintet, miközben a családokra háruló magas belépődíjakkal is számolni kell.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
