Szerkesztőségünk mindig nagy örömmel közöl cikkeket különböző régészeti leletekről, különösen ha azok BAZ megyéhez kapcsolhatóak. A híres karosi temetőről is írtunk már, ám nemrégiben olyan különleges rekonstrukció készült az egyik sír “lakójáról”, amely nem csak szakértői körökben számít szenzációsnak. A leletpontos 3D-s alkotást egy honfoglalás kori magyar harcosról mintázták, és talán még sosem láttatták ennyire részletgazdagon egy 1100 évvel ezelőtti előkelő öltözékét és tárgyi kultúráját. A történetet egy fantasztikus videó teszi teljessé, amelyet pénteken publikáltak.
A Borsod24 egy tavalyi cikksorozatban mutatta be a megye legérdekesebb régészeti leleteit, köztük a Karos település határában feltárt temetőt, amely a honfoglaló katonai elit sírjait tartalmazta. A helyszín és az ott talált kicsek azóta is számtalan tudományos és nagyközönségnek szánt munkát ihlettek, ám nemrégiben egy valóban különleges feldolgozása is megszületett a leletanyagnak.
A honfoglalási kutatásokban bennfentes információkkal rendelkező Válasz Online kimerítő, de egyben közérthető módon foglalta össze a napokban a projekttel kapcsolatos tudnivalókat, melyből most lapunk részleteket közöl.
Az anyag szerint a film gyártója a kiváló állandó- és időszaki történelmi kiállításokat tervező, néhai magyar várakról, monostorokról, kastélyokról számtalan 3D modellt készítő Pazirik csapata, tudományos szakértői Pusztai Tamás és Révész László régészek voltak, az ő publikációik nyomán dolgozott a rekonstrukción Mestellér János és Aranyosi János. Az eredmény az első részletgazdag és leletpontos virtuális 3D modell egy honfoglalás kori lovas harcosról, a belőle gyártott dioráma (a környezetében álló makett), illetve egy 27 perces kisfilm a teljes Karos-sztoriról és a rekonstrukció kézműves folyamatáról, mely cikkünk végén is megtekinthető.
A harcos figuráját a ló fejrészével együtt műgyantanyomtatóval „nyomtatták”, a ló testrészei PLA (polilaktid) filamentből készültek. A dioráma 1:10-es méretarányú, a festése – ahogy az a filmben is látható – az alapozástól a legfinomabb díszítésekig kézi munka. A nyolcórányi nyersanyagból forgatott film megszólaltatja a karosi leleteket kutató régészeket, valamint bemutatja két évezred technológiájának találkozását: a veretes öv 10. századi eszközökkel történt újraalkotását és a 3D modellezés lépéseit is – meséli a weboldal.
Hogy miért éppen a BAZ megyei falu mellé került a temető, arről így ír a lap: “Karos település a Kárpát-medence északkeleti táján, a Felső-Tisza-vidéken fekszik a magyar–szlovák határtól néhány kilométerre. Mai lélekszáma alig haladja meg a félezret, a község történelmi jelentősége mégis hatalmas. Határában három kulcsfontosságú 10. századi magyar temető is előkerült: az első még a 20. század első felében, mezőgazdasági munkák közben, a második és a harmadik viszont már régészek által, 1986 és 1990 között. Utóbbi ásatásokat Révész László, a Herman Ottó Múzeum régésze vezette, aki ma már professzorként a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője. Mindegyik feltárt sírt egy-egy homokdomb rejtette egymástól 200-200 méterre; a leletek alapján a magyar honfoglalástól a 10. század közepéig temetkeztek ide.”
Nem is akárkik: a sírok feltehetően a fejedelem vagy törzsfő katonai kíséretét és az ő családtagjaikat, szolgáikat rejtették. Főként a II. számú temetőből kerültek elő a honfoglalás kori leleteink között egyedülállóan ritka és értékes tárgyak: az íjakon és tegzeken kívül szablyák, harci balták, rangjelző tárgyak, például aranyozott ezüst veretes övek és tarsolylemezek. A sírok nagyjából felében az elhunytak lovainak koponyáját és lábszárcsontjait is felfedezték.
Máig Karos a leggazdagabb régész által feltárt honfoglalás kori temető Magyarországon,
mely arra hívta fel a figyelmet, hogy Árpád és utódai harcosainak „ezüsttel bélelt” sírjai milyen „messzeláthatóan” dicsekedtek gazdagságukkal. Bóna István régész arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a dúsgazdag temetkezési helyek nem voltak mélyebbek egy méternél. Ezért is fordulhatott elő, hogy a Bodrogközben földművesek, sőt olykor disznók túrták ki őket. Akik tehát ezeket a sírokat létesítették, magabiztos urai lehettek a földjüknek. Nem úgy, mint a 6. században a Duna-vidéken élő langobardok, akik nem ritkán 5-7 méter mélyre ásott, sűrű kőpakolással is védett sírokban igyekeztek halottaik értékeit megmenteni.
A Révész Lászlóék által megismert 73 darab sírból kiemelkedik a 29-esre számozott vezéri temetkezési hely. Innen származik az egymása fonódó indamotívumairól, három- és ötlevelű palmettáiról ismert tarsolylemez, melynek formáit felfedezése óta számtalan helyen idézték, felhasználták, és maga a lemez manapság is megvásárolható jobb-rosszabb utánzatokban. Nem véletlen tehát, hogy a filmeseknek erre a leletcsoportra esett a választása.
Akik egy kicsit is elmerülnek a frissen elkészült anyag tanulmányozásában, hamar rájönnek, hogy a Karos 2/29 egy valódi összművészeti projekt, hiszen a virtuális modell és a makett mellett egyedi, 10. századi eljárással elkészült a Felső-Tisza-vidéken feltárt ezüst veretes öv rekonstrukciója és az újraalkotás folyamatát bemutató kisfilm is. Csattanó: a munka egy műkedvelő főorvos születésnapi ajándéka, melynek költségeit mindenestül egy baráti társaság és a gyártó Pazirik állta.
Fotó: Pazirik, valaszonline.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
