Kijöttek az adatok, és Nagy Márton biztosan nem fog örülni a híreknek: ismét magas az infláció. A nagyobb baj az, hogy a lakosság sem.
A magyar gazdaság inflációs nyomással szembesül: 2024 decemberében 4,6 százalékos volt az áremelkedés az előző év azonos időszakához képest, ami jelentős növekedést jelent, és meghaladja a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott 2-4 százalékos toleranciasávot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a havi szintű emelkedés is számottevő volt, novemberről decemberre 0,5 százalékkal nőttek az árak.
Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium diadalittasan kommunikálja az éves 3,7 százalékos átlagos inflációt és azt hangsúlyozza, hogy “teljesítette vállalását és letörte az inflációt”, a részletes adatok egészen más képet festenek a magyar gazdaság valódi helyzetéről.
Az infláció szerkezete változatos képet mutat: a szolgáltatások szektora vezeti a drágulást 6,8 százalékos emelkedéssel, amit az élelmiszerek 5,4 százalékos árnövekedése követ. Az alkoholos italok és dohánytermékek 4,3 százalékkal drágultak, míg az egyéb termékek kategóriában, amely magában foglalja az üzemanyagokat és gyógyszereket is, 3,8 százalékos volt az áremelkedés. A ruházati cikkek és tartós fogyasztási cikkek mérsékeltebb, 2,7, illetve 0,6 százalékos drágulást mutattak, míg a háztartási energia területén enyhe, 0,5 százalékos csökkenés volt tapasztalható.
Az élelmiszerárak különösen aggasztó mértékben emelkedtek: az átlagos inflációt jelentősen meghaladó, 5,4 százalékos növekedés súlyos terhet ró a magyar háztartásokra. A számok mögé nézve még drámaibb a helyzet: az alapvető élelmiszerek közül a liszt ára 36,2 százalékkal szökött fel, a tojás 21,9 százalékkal, a tej pedig 19,5 százalékkal drágult egy év alatt. A gyümölcs- és zöldséglevek 17,3 százalékos, a vaj és vajkrém 16,4 százalékos, az étolaj 13,7 százalékos áremelkedése is jól mutatja a tendenciát. A csokoládé és kakaó 9,9 százalékkal, az éttermi étkezés 7,8 százalékkal, az alkoholmentes üdítőitalok pedig 5,5 százalékkal kerülnek többe. Bár néhány terméknél árcsökkenés is megfigyelhető volt – a száraztészta 7,1 százalékkal, a párizsi és kolbász 3,4 százalékkal, a margarin 3 százalékkal, a cukor pedig 2,6 százalékkal lett olcsóbb –, ez nem tudja ellensúlyozni az általános drágulási tendenciát.
A szolgáltatások területén sem kedvező a helyzet: 6,8 százalékos az átlagos drágulás, ezen belül a lakbérek 12,6 százalékkal, a járműjavítás 10,5 százalékkal, az autópályadíjak pedig 10,4 százalékkal emelkedtek. A benzinárak 8,3 százalékos növekedése – csak decemberben 2,2 százalékos volt az emelkedés – és a gyógyszerek 3,1 százalékos drágulása további terheket ró a lakosságra.
A jövőre vonatkozó kilátások sem feltétlenül optimisták: bár a kormány 3,2 százalékos inflációval számol 2025-re, a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint akár 4,1 százalék is lehet az áremelkedés üteme. Ráadásul a 2025. január 1-jén életbe lépő inflációkövető adóemelés önmagában 0,3 százalékponttal növeli majd az inflációt.
A KSH által alkalmazott módszertan is kritika tárgyát képezi, különösen az energiaárak számítása terén. Bár a statisztika szerint a háztartási energia ára 0,5 százalékkal csökkent, ez inkább a módszertani sajátosságoknak köszönhető, mint a tényleges árcsökkenésnek. Nem véletlen, hogy az Eurostat felé történő adatszolgáltatásban 2025-től már új módszertant alkalmaznak, bár a hazai számításokban továbbra is marad a jelenlegi gyakorlat.
Európai összehasonlításban Magyarország helyzete nem kedvező: az Eurostat által eddig közölt decemberi adatok alapján húsz ország közül hazánkban a legmagasabb az infláció, bár a végleges román adat még ezt módosíthatja.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
