Az országgyűlés stabil kétharmada könnyedén megszavazta az Alaptörvény módosítását, ami Sulyok Tamás köztársasági elnöki székébe is kerül. Négy irányba mozdulhat az Orbánék által kinevezett és a Fideszhez eddig látványosan lojális államfő a hétfői sikeres szavazás után.
Az Országgyűlés hétfő este megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását. A módosítás azonban csak akkor lép hatályba, ha a köztársasági elnök aláírja azt, és a Magyar Közlönyben kihirdetik. Magyar Péter már a hétvégén felszólította a köztársasági elnököt, hogy a szavazás után írja alá a törvényt, mert ha nem teszi meg, akkor megindítják ellene a megfosztási eljárást.
„A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el” – válaszolta a Sándor-palota hétfő este a Telex.hu azon kérdésére, hogy Sulyok Tamás aláírja-e a módosítást, vagy milyen lépést tesz.
Több forgatókönyv is elképzelhető, de Sulyok egyikkel se jár túl jól:
1. Öt napon belül aláírja a módosítást, de egy közleményben jelzi, hogy nem ért vele egyet. A kihirdetést követő napon hatályba lép a módosítás, és megszűnik a mandátuma.
2. Nem írja alá, de tiltakozásképp lemond magától. Ennek a forgatókönyvnek ugyanakkor ellentmond, hogy Sulyok nemrég úgy fogalmazott egy interjúban, hogy nincs oka a lemondásra, és szerinte a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolítására. A Fidesz nevében pedig Havasi Bertalan szólította fel a múlt csütörtöki tüntetésen, hogy ne mondjon le.
3. Nem írja alá, és elküldi az Alkotmánybíróságnak. Ezt ugyan megteheti, de az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatja, hogy sérültek-e az Alaptörvény-módosítás eljárási feltételei (pl. kétharmad szavazott-e róla), a tartalmi kontrollt pont a fideszes képviselők szüntették meg 2013-ban.
Magyar Péter szerint erre készül Sulyok Tamás a Fidesz kézi irányításával. A miniszterelnök arról írt Facebook-oldalán, hogy múlt hét közepén a Fidesz megtiltotta a köztársasági elnöknek az aláírást, és Gulyás Gergely vezetésével előre legyártották az alkotmánybírósági beadványt, amit Sulyok a kihirdetés előtt benyújthat. Magyar szerint a cél az, hogy ellehetetlenítsék a módosítás hatályba lépését és „így az orbáni maffia letörését”.
„Legyen mindenki számára teljesen világos, aki ebben a sötét, alkotmányellenes akcióban részt vesz, és ezzel megakadályozná a demokratikus népakarat érvényesülését, hogy ezért később vállalnia kell a felelősséget”
– üzente a miniszterelnök, majd a napirend előtti felszólalásában ismét felszólította Sulyokot, hogy írja alá a módosítást.
4. Magyar Péter többször is igyekezett egyértelművé tenni, hogy a köztársasági elnök legfeljebb az időt tudja húzni, mert amennyiben öt napon belül nem írja alá a módosítást, akkor megfosztási eljárást indítanak vele szemben.
Az Alaptörvény szerint a megfosztási eljárást az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezheti, ha úgy ítélik meg, hogy a köztársasági elnök nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. A megfosztási eljárás megindításához már az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, de a végső szó az Alkotmánybíróságé. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy valóban megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit.
Magyarék úgy számolnak, hogy ezt meg se kell várniuk, ugyanis a megfosztási eljárás elindításától kezdve a köztársasági elnök nem gyakorolhatja a jogait. A jogköreit ilyenkor ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást, amit ő maga is megszavazott.
Mi mire tippelünk, mi lesz Sulyok Tamás következő lépése?
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
