Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének igazgatója és docense az ATV Egyenes Beszéd című műsorában értékelte a magyar társadalom jelenlegi állapotát. A miskolci születésű szociológus, aki pályafutása során kiemelten foglalkozik családszociológiával, társadalmi hátrányokkal és közösségfejlesztéssel, rendszeresen megszólal közéleti kérdésekben – ezúttal arról beszélt, hogy a politikai légkör, a gazdasági problémák és a globális bizonytalanság együtt már csaknem elviselhetetlenül sok terhet ró a magyar emberekre.
A megosztottság nem új jelenség, hangsúlyozta Szabó-Tóth Kinga – évszázados törésvonalak húzódnak a magyar társadalomban, és ezekre az utóbbi években újabb rétegek rakódtak. Megítélése szerint a Covid-járvány egyfajta katalizátorként működött: előhozta és felerősítette azokat a feszültségeket, amelyek addig lappangtak. A járvány körüli bizonytalanság és titoktartás tovább mélyítette a bizalmatlanságot, és – ahogy fogalmazott – megingatta a tudományba vetett hitet is, amit tudósként különösen aggasztónak tart.
A mostani választási kampányra egyfajta élet-halál harcként tekint. Mindkét politikai oldal a tét rendkívüli nagyságát hangsúlyozza – az egyik háborús veszéllyel, a másik rendszerváltással érvel –, és ez az idősebb korosztályt különösen megviseli, hiszen számukra a háborús narratíva valódi traumákat idéz fel. A polarizáció mértékéről sokat elárul, mondta, hogy már a húsvéti ünnepi ebédeket is áthatják a politikai viták.
Arra a kérdésre, hogy mi érdeke lenne bármelyik győztes pártnak a feszültség csökkentésében, Szabó-Tóth Kinga pragmatikus választ adott: aki valóban kormányozni akar – és nem csupán hatalmat szerez –, annak szüksége van a társadalmi kohézióra. A boldogságkutatások és gazdasági adatok egyaránt azt mutatják, hogy az integrált, szolidaritáson alapuló társadalmak jobban teljesítenek. A bizalomhiány azonban már most is komoly gond: a magyarok alapvetően csak a szűk családi körükben bíznak, és a közintézményekbe vetett bizalom is tovább erodálódott – ami megnehezíti, hogy az emberek valódi állampolgárként gondoljanak önmagukra.
A választás utáni forgatókönyvekről nyilatkozva a szociológus óvatosan fogalmazott: sok minden elképzelhető, attól is függ, ki nyer, és milyen arányban. Ha a Tisza Párt kerül hatalomra, annak vezetője kettős elvárással találja szembe magát – a bizalomépítés és az elszámoltatás ígérete egyszerre nehéz örökség, és könnyen ellentmondásba kerülhet egymással.
A legfontosabb tanácsát nem politikusoknak, hanem a választóknak szánta. Szerinte a düh és a feszültség önmagában nem baj – a kérdés az, ki és mire használja fel. Mindenkit arra biztatott, hogy menjen el szavazni, és ne engedje, hogy mások csatornázzák el a saját indulatait. „A feszültség a tied” – mondta.
A politikusoktól nem várható, hogy ezt a belső munkát elvégezzék helyettünk; a civil társadalomnak és az egyéneknek kell felnőniük a feladathoz, és időnként ki kell lépni a saját táboruk buborékából is.
A beszélgetés itt nézhető vissza:
A tartalom elkészítését a Local Innovative Media in Europe Network (LIMENet) program támogatta.
Ez a cikk az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült a LIMENet program keretében. A tartalomért kizárólag az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesület vállal felelősséget, és az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió vagy a Local Innovation in Europe Network (LIMENet) álláspontját.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
