Budapest és Pécs mellett Miskolc is bekerült 2022-ben a 100 klímasemleges és intelligens város elnevezésű, európai uniós kísérleti programba. A kiválasztott településeknek klímasemlegességre vonatkozó terveket kellett kidolgozniuk és ezekhez kapcsolódó megállapodásokat kellett azóta kötniük. Ezeknek magukban kell foglalniuk egyebek mellett az energiára, az épületek szigetelésére, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedés területére kiterjedő, klímasemlegességre vonatkozó átfogó beruházási terveket. A folyamatba be kell vonniuk a lakosságot, a kutatási szervezeteket és a magánszektort is. Lapunk annak járt utána, hogy a kiválasztás óta eltelt több mint három és fél évben milyen előrelépések történtek az érintett magyar városokban, hogyan haladnak az elkészült intézkedési tervek végrehajtásával, pályáztak-e európai uniós forrásokra a részprojektek megvalósításához, illetve melyek azok a vállalások, amelyeket már sikerült teljesíteniük.
Az Európai Bizottság még 2022 tavaszán tette közzé annak száz településnek a nevét, amelyek részt vesznek a kísérleti projektben. A brüsszeli testület szerint klímasemleges és intelligens városokra azért van szükség, mert az uniós állampolgárok 75 százaléka él városi környezetben. A világ városi térségei a globális energiafogyasztás több mint 65 százalékáért, a szén-dioxid-kibocsátás több mint 70 százalékáért felelősek. Ezért az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy legyenek olyan kísérleti és innovációs ökoszisztémákként működő városok, melyek segíthetik a többi települést a klímasemlegesség eléréséhez szükséges átállásban 2050-ig. A kísérleti programban érintett városok esetében 2030-ra szeretnék megvalósítani a program célkitűzéseit.
A misszióban való részvétel sokrétű, újszerű és nagyszámú feladattal jár. Ezért cserébe az Európai Bizottság olyan lehetőségeket kínál, mint például előnyben részesíti a várost a tematikus közvetlen EU-s projektekben, dedikált pályázati lehetőségeket nyújt, egyéb EU-s forrásokhoz hozzáférést enged, kedvező piaci finanszírozási lehetőségeket ajánl, egy szakértői-koordinátori hálózathoz (NetZeroCities konzorcium) hozzáférést ad, tematikus képzési lehetőségeket indít, tudásmegosztást ad a száz város között, szakpolitikai véleményalkotási fórumokat indít, kommunikációs és marketing előnyökhöz juttat.
Miskolcon még a terveken dolgoznak
Az Európai Bizottság Miskolcot közel négyszáz pályázó közül választotta ki a misszióban való részvételre. Egy éves előkészítést és alapos társadalmasítást követően 2024 tavaszára készült el a város klímaszerződése (CCC), amely a klímasemlegesség eléréséhez követendő utat vázolja fel. A város közgyűlése a tavaly márciusi ülésén ezt el is fogadta és határozott a végrehajtásáról. Az Európai Bizottság a benyújtott dokumentumot elismeréssel díjazta, és Miskolc addigi erőfeszítéseit kiemelkedő minőségűnek és folytatandónak tartotta. Ezt az úgy nevezett „Mission label”, klímamissziós minősítés odaítélésével ismerte el, amelyet tavaly októberben adtak át. Az elismerést akkor már az új városvezetés képviseletében Matiscsák Éva alpolgármester és Márton Ádám polgármesteri megbízott vette át Strasbourgban.
Az utóbbi egy évben azonban gyakorlatilag semmit nem lehetett hallani a tavaly októberben hivatalba lépett városvezetés klímasemlegességet célzó terveiről, de magáról a 100 klímasemleges és intelligens város programról, illetve annak végrehajtásáról sem. Információink szerint, a város idei költségvetésében pedig nulla forint szerepel a klímavédelmi soron. A városháza sajtóosztályához fordulva lapunk arról érdeklődött, hogy:
- Milyen klímavédelmi célokat határozott meg Miskolc 2025-re a klímaszerződés értelmében? Melyek azok a vállalások, amik teljesültek már?
- Miért döntött úgy a város, hogy idén semennyit nem fordít a klímavédelemre?
- A tavaly tavasszal elfogadott Városi Klímaszerződést kétévente felül kell vizsgálni. Dolgozik-e ezen az önkormányzat?
Kérdéseinkre meglehetősen szűkszavú választ kaptunk a város jegyzőjétől, Dr. Senviczki Erikától, amelyből úgy tűnik, a klímavédelmi törekvések nem élveznek prioritást, hiszen úgyis van még bő öt év a projekt megvalósítására, meg egyébként is, az önkormányzat „koordinációs szereplő” a programban.
„A klímaszerződés nem tartalmaz évekre lebontott célokat, ugyanakkor tájékoztatom, hogy a megvalósítás határideje 2030. évre szól. Jelenleg a klímaszerződésben megfogalmazott akciók lebontása, részletezése és konkrét, végrehajtható tervekké alakítása, „projektesítése” van folyamatban” – olvasható a tájékoztatóban.
„A klímaszerződés megvalósítása összetett folyamatokat takar, amely nagyon sok szereplőt érint. A tervek szerint az önkormányzat, mint koordinációs szereplő működik közre ebben a folyamatban, amelynek finanszírozása zömében pályázati forrásból valósítható meg. Tekintettel arra, hogy a klímasemleges város cím elnyerése nem jár automatikusan pályázati források odaítélésével, több pályázat előkészítése történik jelenleg, és folyamatos a MODENT projekt megvalósítása, amelynek fókuszterülete a Győri kapuban található” – válaszolta a jegyző a költségvetést érintő kérdésünkre. Hozzátette, a klímaszerződés felülvizsgálata 2026. évben esedékes, jelenleg a felülvizsgálat előkészítése folyamatban van.
Kérdéseinket elküldtük a programba bekerült két másik város, Budapest és Pécs önkormányzatának is. Tőlük is arról érdeklődtünk, hogy:
- Milyen előrelépések történtek a misszió kapcsán a 2022-es kiválasztásuk óta?
- Van-e konkrét intézkedési tervük?
- Milyen klímavédelmi célokat határoztak meg 2025-re? Melyek azok a vállalások, amik teljesültek már?
- Dolgoztak-e ki részprojekteket, amelyek megvalósításához európai uniós forrásokra pályáztak?
- Milyen pályázati forrásokat sikerült elnyerniük?
Mindkét város sajtóosztálya készségesen válaszolt kérdéseinkre és részletekbe menően sorolták az utóbbi három évben elért eredményeiket.
Budapesten a zöld infrastruktúra és közösségi közlekedés fejlesztése, valamint az energiahatékonyság javítása a prioritás
A Fővárosi Önkormányzat tájékoztatása szerint Budapest is elkészítette a maga klímaszerződését, amely „átfogó útitervet határoz meg a klímasemlegesség eléréséhez.” Mint írják, az Európai Bizottság a klímasemleges városoknak járó missziós cím odaítélésével elismerte Budapest klímasemlegességi cselekvési és beruházási tervét, Karácsony Gergely főpolgármester a küldetés éves konferenciáján, idén májusban vette át az elismerést.
Budapesten a klímavédelemre fordított kiadások elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztését, az önkormányzati épületek felújítását és energiahatékonyságának javítását, valamint zöldinfrastruktúra fejlesztését célozzák.
A küldetés keretében a Fővárosi Önkormányzat támogatást nyert a Budapest CARES elnevezésű projekt megvalósítására, amely célja a lakossági épületenergetikai felújítási hullám elindítása, különös tekintettel a budapesti társasház állományra, valamint a Budapesti Klímaügynökség létrehozásával teljes körű lakossági segítségnyújtás az energetikai felmérés és tanácsadás, tervezés és kivitelezés, valamint a támogatási és finanszírozási lehetőségek kapcsán. A projekt keretében zajlott továbbá a Budapesti Zöld Panelprogram szakmai előkészítése, valamint egy ún. mesterterv elkészítése a fővárosi energiahatékonysági fejlesztések tervezéséhez a Budapesten jellemzően előforduló épülettípusok sajátos rendszereihez, használatához és fejlesztési lehetőségeihez igazodva.
A Fővárosi Önkormányzat 2024-ben sikeresen pályázott a Küldetés megvalósító NetZeroCities konzorcium Enabling City Transformation (ECT) elnevezésű felhívására is, amely támogatja a missziós városokat a klímavédelmi intézkedések megvalósításának rendszerszintű akadályok lebontásában és innovatív intézkedések megvalósításában. A budapesti Cap4ClimB projekt célja a Klímaszerződés részeként kidolgozott zöld költségvetési módszertan továbbfejlesztése, belső szervezet- és képességfejlesztés, valamint támogatja a városi érdekelt felek – elsősorban vállalatok – bevonását és hosszú távú elköteleződésük biztosítását a fővárosi klímavédelmi kezdeményezésekben.
A klímaszerződés részeként Budapest elkészítette a klímasemlegességi cselekvési és beruházási tervét. A misszió kapcsán jelentős forrásokat nyert a főváros: a Budapest Cares projekt teljes költségvetése 1,5 millió euró, a Cap4ClimB projekt teljes költségvetése közel 600 ezer euró. (jelenlegi árfolyamon számolva 600 millió és 240 millió forint)
„Közvetetten kapcsolódó jellemzően Horizon kiírásokban is kifejezetten azért keresik meg rendszeresen a fővárost, mert részt vesz a küldetésben. Ilyen célzott kiírásokon nyertünk támogatást a jelenleg futó ún. ASCEND, REALLOCATE és az UP2030 c. projektekben” – tette hozzá a városkommunikációs iroda.
A főváros az alábbi intézkedéseket tartja kiemelten fontosnak a klímaszerződése értelmében:
• A tömegközlekedési hálózat fejlesztése.
• Városi logisztikai rakodóterületi hálózat kialakítása.
• Kompakt városrészek kialakítása.
• A mobilitási állomások többszintű hálózatának létrehozása.
• Kerékpáros infrastruktúra és kerékpármegosztó rendszer fejlesztése.
• A tömegközlekedési járműpark villamosítása.
• Budapesti Klímaügynökség: Az épületállomány energiahatékonyságának javítása.
• Pozitív (és tiszta) energiamérlegű városrészek létrehozása (PCED).
• A közvilágítási rendszer rekonstrukciója és energetikai korszerűsítése.
• Napelemes fejlesztési projektek elősegítése az önkormányzat és annak vállalatai tulajdonában lévő épületeken és területeken.
• A városi hulladékgazdálkodás javítása, különösen a biohulladék, az inert hulladék és a szennyvíz tekintetében.
• Az ipari termelés és a tercier szektor létesítményeinek kibocsátáscsökkentési és szén-dioxid-mentesítési tevékenységeinek fokozása.
• Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek és tudatosság növelése a civil szférával, vállalkozásokkal és a kerületekkel való együttműködés révén.
• Együttműködés a Magyar Kormánnyal a városi szabályozások és kibocsátáscsökkentési javaslatok kidolgozása, illetve végrehajtása érdekében, valamint a tapasztalatok és ismeretek megosztásával a klímatudatos politikai döntéshozatal támogatása.
„A fenti intézkedések megvalósítása folyamatos, a Fővárosi Önkormányzat és intézményeinek hosszú távú elköteleződését igényli. A Fővárosi Önkormányzat, valamint a Főpolgármesteri Hivatal – a Küldetést megvalósító NetZeroCities konzorcium támogatásával és a küldetésben résztvevő más városokkal együttműködésben – dolgozik a folyamatban lévő projektek megvalósításán és további támogatások bevonásán. Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források és a közvetlen uniós támogatások a fenti feladatokat jelenleg kis részben tudják támogatni, elsősorban kutatás-fejlesztési és pilot projektek megvalósításán keresztül. Illetve rá kell mutatni, hogy a főváros területén keletkező kibocsátásoknak csak kb. 5%-a ered az önkormányzatok közvetlen hatáskörébe tartozó területekről (pl. közösségi közlekedés, önkormányzati épületek, vízellátás, csatornázás), így a célkitűzések megvalósítása során kiemelten fontos a szélesebb érintett körrel, mint vállalatok, lakosság és civil szektor való együttműködés, melynek fontosságát a Klímaszerződéshez csatlakozó szervezetek egyre szélesebb köre támaszt alá” – hangsúlyozta a válaszában a városkommunikációs iroda.
Pécs: zöld mobilitás, energiahatékonyság, hulladékgazdálkodás
A pécsi önkormányzat tájékoztatása szerint a baranyai megyeszékhelyen jelentős előrelépések történtek a klímavédelmi célok elérése érdekében 2022. óta. A város is kidolgozta a maga átfogó klímasemlegességi tervét, amely konkrét intézkedéseket és célkitűzéseket tartalmaz.
„A projektben résztvevő szakértők közösen dolgoznak az egyetemmel és nemzetközi partnerekkel a város klímaátállását támogató gazdasági modelleken. Több pilot projekt indult meg konkrét energetikai és közlekedési fejlesztésekre, digitális monitoring megoldásokra és közösségi klímatudatos programokra, továbbá a város elnyerte az EU Mission Label minősítést, amely elismeri a klíma fontos frontján elért előrehaladást” – írta lapunknak a polgármesteri kabinet.
A pécsi klímasemlegességi terv az alábbi területekre fókuszál:
- Zöld mobilitás: a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése, az elektromos közösségi közlekedés arányának növelése.
- Energiahatékonyság: épületek felújítása és szigetelése, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése.
- Hulladékgazdálkodás: a hulladék csökkentése és újrahasznosításának javítása.
A klímasemlegességi célok elérésére Pécs is készült konkrét intézkedési tervvel. A város elkészítette a Fenntartható Energia Akciótervét (SEAP), illetve a Klímasemleges Akciótervét és annak megvalósítását megalapozó beruházási tervét. Ezek a dokumentumok építenek a korábbi SECAP és klímastratégiai célokra, és részletes, széleskörű szakmai, gazdasági, intézményi és lakossági partnerségek bevonásával lettek kidolgozva. 2023 szeptemberében Pécs benyújtotta a klímaszerződést (Climate City Contract) a NetZero Konzorcium felé, amely összefoglalja a város céljait, ambícióit és az érintett kibocsátók (város, intézmények, egyetem, üzleti szféra stb.) vállalásait.
A terv alapját gazdasági modellezés adja, amely a beruházási költségeket, a megtakarításokat és a hosszú távú klímaátállási stratégiát összehangolja. Ezeken felül, Pécs részt vesz a NetZeroCities Pilot Cities programban, ahol egy 1 millió eurós EU-s támogatású kísérleti projektben egy városrész energiaátállási és karbonkibocsátási lehetőségeit modellezik, ami szintén a konkrét gyakorlati megvalósítást segíti elő.
Pécs több részprojektet is kidolgozott, amelyekkel európai uniós forrásokra pályáznak. Ezek a projektek a klímaszerződésben meghatározott célokat hivatottak megvalósítani:
2025 januárjában Pécs újabb lépést tett a zöld jövő felé, elindult a Zero Move Projekt. A város Kolozsvárral és a szlovéniai Velenjével együttműködve elnyerte az Enabling City Transformation program támogatását, és ezzel lehetőséget kap a ZERO-MOVE – Zéró Kibocsátású Mobilitási Kezdeményezések projekt megvalósítására. A ZERO-MOVE – Zéró Kibocsátású Mobilitási Kezdeményezések projekt célja, hogy a közlekedést korszerűbbé, tisztábbá és hatékonyabbá tegye. Ez nemcsak a forgalmi dugók csökkentését és a levegő tisztábbá tételét jelenti, hanem azt is, hogy az itt élők könnyebben, gyorsabban és fenntarthatóbban közlekedhetnek majd.
2024-ben indult a NZC Pilot 1 MODENT elnevezésű projekt, amelynek célja a városi szintű energiaátállási lehetőségek modellezése és a karbon kibocsátás csökkentési potenciál növelése. Ennek részeként hatásútvonalak tesztelése, választás megalapozása közöttük, akadályok, megoldási alternatívák felvázolása történik ágazati bontásban.
Zajlik a 2023-ban indult LEGOFIT projekt, amelyben Pécs egy pilot jellegű épületenergetikai fejlesztéssel vesz részt. A projektben a Nagy Ferenc téri önkormányzati ingatlan 40 lakásos szárnyának energiatudatos felújítása történhet meg. A projekt lényege, hogy az épületkomplexum egyik szárnya komplex felújításon esik át, míg a többi épületszárny változatlan marad – így nyílik lehetőség a végrehajtott energiatudatos fejlesztések mérésére és annak összehasonlítására, hogy a felújított épület üzemeltetése mennyivel kedvezőbb a nem felújított épületrészhez képest.
A Pécs „Zöld Város” program keretében parkok és zöldterületek rehabilitációjára, valamint új kerékpárutak építésére kerül sor. Tervben van a helyi buszpark elektromos buszokra való cseréjét célzó projekt, ami a helyi közösségi közlekedés zöldítését szolgálja.
„Bár a klímaszerződés 2030-ra és 2050-re határoz meg hosszú távú célokat, a város már 2025-re is kitűzött rövidebb távú, konkrét célokat. A városvezetés célja, hogy 2025-re legalább 10%-kal csökkenjen a város teljes CO₂ kibocsátása a 2020-as szinthez képest. Ez a cél a közintézmények energiafelhasználásának optimalizálásán és a lakossági tudatosság növelésén keresztül valósulna meg. Ugyancsak cél a megújuló energiaforrások használatának növelése a középületek és közterületek világítási rendszerének korszerűsítésével, valamint napelemek telepítésével” – részletezte a polgármesteri kabinet.
Hozzáteszik, Pécs 2025-re és 2030-ra is ambiciózus kibocsátáscsökkentési célokat tűzött ki: 2030-ig 80%-os CO₂ kibocsátás-csökkentést szeretne elérni a 2021-es szinthez képest, ami 325 000 tonna CO₂ megtakarítást jelent. 2025-re köztes cél a közlekedés 68%-os, az épületek fűtésének 90%-os, valamint a villamos energia kibocsátásának 85%-os csökkentése. Emellett cél, hogy a háztartások 50%-ában megújuló energiához jussanak, a megújuló energiaforrások aránya 60%-ra nőjön, valamint a fosszilis energiafelhasználás (főként földgáz) jelentősen csökkenjen.
Pécs már több konkrét intézkedést is megvalósított: a közvilágítás korszerűsítése LED-lámpákkal, jelentős energiamegtakarítással; kerékpárutak és biciklitárolók bővítése; lakossági tájékoztató kampányok a szelektív hulladékgyűjtés fontosságáról. A város létrehozta a Klímasemlegességi Platformot, amely a helyi szereplők együttműködését segíti. Rendszeres, negyedéves találkozók segítik a közös munkát. Emellett működik a Polgármesteri Klímatanácsadó Csoport, a Klímavédelmi Irányító Bizottság, és folyamatban van az önkormányzaton belüli Klímavédelmi Csoport kialakítása is. A projektek végrehajtását támogatja a Zöld Iroda, amely a forrásszerzésért is felel.
A város a TOP Plusz 2021–2027 programban és az állami támogatások felhasználásával is olyan projekteket tervez, amelyek megfelelnek a klímaszerződés céljainak. Ezek egyszerre javítják az életminőséget és segítik a fenntartható városfejlesztést.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz 2021-2027) és a magyar állam támogatásával megvalósuló projektek tervezésekor szintén elsődleges szempont volt a klímaszerződésben vállalt céloknak való megfelelés. A fejlesztések egyszerre szolgálják a közösség érdekeit, javítják az életminőséget és elősegítik a fenntartható városfejlesztést.
„Eddig közel 1 milliárd forint értékű nemzetközi forrás állt Pécs rendelkezésére, amelyet kizárólag klímavédelmi célokra fordít a város” – zárta levelét a helyi önkormányzat.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
