Állatkínzás kísérlete miatt indított eljárást a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság egy miskolci férfi ellen, aki légpuskával lőtt rá házi kedvencére Tiszabábolna külterületén.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a lövés olyan súlyos sérülést okozhatott volna az állatnak, amely maradandó egészségkárosodáshoz vagy akár az állat pusztulásához is vezethetett volna.
FRISSÍTÉS: Időközben kiderült, hogy a meglőtt állat egy nyolcéves weimari vizsla, szolgálati mentőkutya, aki éppen egy önkéntes tűzoltó tréning közben volt a Tisza partján. A Bagoly nevű kutya évek óta részt vesz kiképzéseken és bevetéseken. A lövés egy közeli lakóhajóról érkezett, a kutya felnyüszített és vérezve szaladt gazdájához. A röntgen kimutatta, hogy a lövedék a testében maradt és csak speciális műtéttel távolítható el.
Az állat túlélte a támadást, de maradandó sérüléseket szenvedett és lelkileg is megviselte az esetet, ezért nem biztos, hogy később képes lesz dolgozni.
Az eset ismét ráirányítja a figyelmet az állatkínzás büntetőjogi megítélésére. A hatályos Büntető Törvénykönyv 244. §-a szerint aki gerinces állatot indokolatlanul olyan módon bántalmaz, vagy olyan bánásmódot alkalmaz vele szemben, amely alkalmas arra, hogy maradandó egészségkárosodást vagy pusztulást okozzon, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A büntetési tétel három évre is felemelhető, ha az állatkínzás különös szenvedést okoz az állatnak, vagy több állat maradandó károsodását, pusztulását eredményezi.
Nem kell azonban ilyen súlyos ügynek történnie, mint amikor valaki rálő a kutyájára, hogy az állatkínzásnak minősüljön. A törvény már azt is bűncselekménynek minősíti, ha valaki állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi. Az állatkínzás büntetőjogi értelemben gyűjtőfogalom, amely több különböző típusú cselekményt foglal magában.
Különösen problémás az ún. „állat kitétele” esetkör értelmezése a gyakorlatban. Sok rendőrkapitányság hajlamos elutasítani a feljelentést azzal az érveléssel, hogy ha valaki lakott terület közelében vagy menhely környékén hagyja el az állatát, az nem minősül állatkínzásnak, mert feltételezhetően valaki rátalál majd az állatra.
A jogszabály és annak kommentárja azonban egyértelmű: aki felhagyott állata birtoklásával, megszüntette annak megszokott tartási helyét, az „kitette” az állatot, és ezzel állatkínzást követett el. A bűncselekmény megállapításához az elkövető szándékának vizsgálata irreleváns – elegendő maga a cselekmény. Ide tartozik minden olyan magatartás, amikor az állattartó szándékosan felhagy az állat birtoklásával, gondozásával, felügyeletével, sorsára hagyja, és megszünteti annak megszokott környezetét.
Az állatkínzás bűncselekménye akár egyszeri magatartással is megvalósítható, amely önmagában elegendő a tényállás kimerítéséhez. Mulasztással is elkövethető, például ha valaki hosszabb időn át nem gondoskodik állata alapvető szükségleteiről.
Képünk illusztráció
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
