A rendszerváltás után a kilencvenes években Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák határ menti falvai nem sok jóra számíthattak. Abaúj északi végein megszűntek a munkahelyek, a fiatalok pedig elköltöztek egy jobb élet reményében. A 2010-es évek elején viszont fordulatot vett a sorsuk: Szlovákia európai uniós csatlakozása, és a 2009-es szlovák euró bevezetése új kezdetet indított el.
Gönc, Kéked, Pányok, Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Abaújvár, Telkibánya, Regéc azok a felvidéki magyar falvak és kisvárosok, amelyeknek Trianon előtt Kassa volt a természetes központja, és a határok meghúzása után száz kilométeres távolságra kerültek a magyar megyeszékhelytől, Miskolctól. A rendszerváltás után, a munkahelyek számának csökkenésével ez a vidék még távolabb került a jobb élettől. Minden statisztika azt mutatta, hogy Abaúj ezen része, amit Gönci járásnak neveznek, az ország legszegényebb régióinak egyike lett. A települések vezetői persze nem mondtak le a fejlesztésekről, igyekeztek az európai uniós pályázatokból fejlett intézményrendszert létrehozni az ott élők számára. Elindult egy ördögi kör: az autópálya hiánya miatt nehezen jelentkeztek befektetők, később pedig már a szakképzett munkaerő hiánya is akadályt jelentett.
Abaúj északi részéből sokan az ország más pontjain, majd külföldön kerestek munkát. Beindult az úgynevezett „hetelés” az építőiparban, amikor csak hétvégén tudtak otthon lenni. Később a cél sokuknál Németország lett, ahol a húsipar, hajóipar is felszívta a segédmunkás munkaerőt is. Egy-egy faluból, ha valakinek sikerült megkapaszkodnia ezeken a területen, a többiek is szerencsét próbáltak. A családok így sokszor szétszakadtak, az anya a gyerekekkel otthon maradt, a férfi pedig hónapokon keresztül távol volt.
Kékeden már a lakosság harmada szlovák
A szlovákok számára – akár a nem magyar anyanyelvűeknek is – a 2010-es években kezdtek felértékelődni az északi határ menti települések ingatlanai. A forint euróhoz képesti leértékelődése utat nyitott az olcsó ingatlanok megvásárlására. Nem csak a megye északi része volt a célpont, hanem például Esztergom környéke is. A Gönci járás települései a kassaiak számára először csak hétvégi házakként pihenésként jöttek szóba, majd egyre inkább állandó lakóhelyként kezdtek megjelenni. A szlovákok 2016-ban kezdték meg a Tornyosnémeti és Kassa közötti D4 autópálya építését, amelyet 2020-ban adtak át. A magyar oldalon az M30-as Tornyosnémeti és Miskolc közötti szakaszát 2021 októberében lehetett birtokba venni. Így a határkörnyékről egy szlovákiai munkahelyre akár 30 perc alatt is el lehet jutni.
Így nem véletlen, hogy az adott településeken egyre több szlovákiai magyar vagy akár csak szlovákul beszélő jelent meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szlovák határmenti településeken 2001-ben még a lakosság 100 százaléka vallotta magát magyarnak, de ez a tendencia 2011-től fokozatosan megváltozott. 2022-ben Hidasnémetiben a lakosság 20,3 százaléka vallja magát szlováknak. A csöndes zsáktelepülésen, Pányokon, ahol jelenleg 64-en laknak, már a polgármester is szlovák, aki ugyan beszél magyarul, de van olyan képviselőtestületi tagjuk, aki csak szlovákul beszél.
Kéked helyzete is különleges. 2011-ben még csak magyarok éltek a faluban. 2022-ben már csak lakosság 65,5%-a vallotta magát magyarnak. Felgyorsította a kassaiak kitelepülését az, hogy 2013-ban avatták fel a Kéked és a szlovákiai Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat, így egyre inkább a kassai szlovákok házvásárlási célpontja lett Kéked.
Hollóháza, a porcelánfalu, 3,5 kilométerre helyezkedik el a szlovák határtól. Ez a közelség azt jelentette, hogy 2022-ben a lakosságnak már 18 százaléka szlovák volt. Bár kisebb számban, szlovák vásárlók Regécen és Telkibányán is megjelentek. Telkibányának jelenleg 6 százaléka szlovák állampolgár, Regécen ez pedig már megközelíti a 10 százalékot.
De mi inspirálja ezt a különleges érdeklődést a magyar ingatlanok iránt? Az első motiváció az ár volt, és a közlekedési viszonyoknak köszönhetően ezeket a településeket gyakorlatilag Kassa agglomerációjának tekintették. Akik korábban léptek, jobban jártak, volt olyan, aki egy kassai panellakás feléből tudott felújított családi házat venni. Ma már a határközeli településeken turbóra kapcsoltak az árak, kevés az eladó ház száma, de ha a kassai ingatlanárakat nézzük, még mindig jó üzlet a Magyarországra való költözés.
A helyiek kiszorulhatnak az ingatlanpiacról
Aki csak átautózik Kassán, látja, hogy a város ugyanolyan jelentős panellakás-állománnyal bír, mint Miskolc. De az is szembetűnő, hogy az épületek többsége átesett a nálunk panelprogramnak nevezett energiakorszerűsítést célzó felújításon. Ritkán találkozni olyan épülettel, ami nem ilyen. Az ingatan-szlovákia.hu portálon lévő ingatlanok közötti eltérő árakat így a lakás mérete, belső felújítása és a városrészi elhelyezkedése határozza meg. Miskolcon a belvároshoz közeli részek jóval drágábbak, mint az Avas vagy a Kilián. A kisebb méretű, és másfél szobás használt lakások ára 120000 és 160000 euró között mozog. A kétszobás, jobb helyen és belsőleg szépen felújított lakások 200 000 euró körül lelhetőek fel, míg a 60 négyzetméter feletti, két és fél vagy három szobás lakások már 240-260 ezer euró között kaphatóak. De a külső kerületekben még fellelhetőek 200 000 euró alatti, 60 négyzetméter feletti lakások. Az új építésű modern otthonok, még a kisebbek is, 300 000 euró felettiek. Ha családi házat nézünk Kassa Sever területen, amely inkább zöldövezetnek számít, 400 000 eurónál indulnak, és elérhetik az 1 millió eurót is. Így Kassáról elmondható, hogy az ingatlanárai vetekednek a budapesti árakkal.
Az északi határmenti falvakban jelenleg sem az ingatlan.com-on, sem más ingatlanos portálokon nincs túl nagy választék. De az árak nem tükrözik a vidéki Magyarország árait. Hollóházán például egy felújításra szoruló, 125 négyzetméteres családi házat 44 millióért kínálnak. Göncön egy szigetelt, felújított Kádár-kocka indulási ára 54 millió forint. Tornyosnémetiben egy 1960-ban épült paraszti házért, amelyben még vályog falazat is van, mindössze 21 millió forintot kérnek.
Látszik, hogy a szlovák kereslet bizony ki is kiszoríthatja a helyieket az ingatlanpiacról. Ez a hatás még Sátoraljaújhelyen is érződik, amelynek városon belül van határátkelőhelye Szlovákiával. A hatvanas években épült téglaépítésű társasházban egy kétszobás 58 négyzetméteres lakásért 26 milliót kérnek, ami megegyezik a hasonló miskolci ingatlan árával.
Az, hogy Magyarország a közép-európai országok éllovasából a sor végére került, minden területen megmutatkozik. Az elmúlt 10-15 év szlovák határmenti felvásárlásai most a Romániával határos területeken zajlanak. Januárban, a schengeni határ leomlása után gyorsan átjárható lett a két ország, így ott is elkezdődött a megyeszékhelyektől távolabbi, kisebb falvak leértékelt ingatlanjainak román állampolgárok általi felvásárlása.
Szerző: Maros Éva
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
