EU-s pénzből technológiai parkká vált a miskolci ipari terület

Miskolci Déli Ipari Park

Miskolc gazdasága évtizedek óta küzd a rendszerváltás utáni strukturális válság következményeivel. A borsodi megyeszékhely vezetése hosszú távú stratégiával, EU-s források bevonásával próbált választ adni a város gazdasági kihívásaira. Ennek egyik kiemelkedő eredménye a Miskolci Déli Ipari Park 1,5 milliárd forintos, európai uniós támogatással megvalósult bővítése az elmúlt években.

Habár Borsod-Abaúj-Zemplén megyét sokan még mindig elmaradottnak gondolják a nyugati megyékhez és Budapesthez képest, Miskolc igyekszik továbbra is vonzó lenni a multinacionális cégek számára. A valóságban megyénk ipara országosan is kiemelkedő már, és az újabb fejlesztéseknek köszönhetően várhatóan újabb beruházásokra lehet számítani Miskolcon.

Miskolc gazdasági nehézségei mélyen gyökereznek a rendszerváltás utáni ipari átalakulásban. A hagyományos nehézipar – különösen a vas-, acél- és vegyipar – leépülése, a Diósgyőri Acélművek válsága és bezárása olyan gazdasági vákuumot hagyott maga után, amelyet a város máig sem tudott teljes mértékben betölteni.

Súlyos örökség

A problémák sokrétűek: magas munkanélküliség, különösen az alacsony képzettségűek körében, a képzett szakemberek elvándorlása más városokba vagy külföldre, valamint a népesség folyamatos csökkenése. A város lélekszáma az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent , eközben a külföldi működőtőke-befektetések szintje alacsony maradt, a helyi vállalkozói tőke hiányzik, és a gazdasági diverzifikáció lassú ütemben halad.

„A város infrastrukturális hiányosságai – az elavult közlekedési infrastruktúra, az ipari területek rehabilitációjának lassúsága, valamint a környezeti károk örökölt terhei – mind akadályozzák az új befektetők letelepedését” – foglalta össze egy korábbi elemzésben a város gazdasági kihívásait a helyi önkormányzat.

Ciklusokon átívelő stratégia

A Miskolci Déli Ipari Park létrejötte és fejlesztése azonban példát mutat arra, hogyan lehet hosszú távú tervezéssel és következetes végrehajtással eredményeket elérni. A projekt már Káli Sándor polgármestersége alatt elindult, majd Kriza Ákos és Veres Pál vezetése alatt folytatódott – bizonyítva, hogy a város képes ciklusokon átívelő gazdaságfejlesztési stratégiát megvalósítani.

Az ipari park 2009-ben kapta meg az Ipari Park címet, 2014-ben Az év befektetőbarát ipari parkja elismerést érdemelte ki, 2020-ban pedig a Tudományos és Technológiai Park minősítést szerezte meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

Európai uniós támogatás

A legutolsó komolyabb fejlesztési szakasz 2016 és 2020 között valósult meg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, teljes mértékben – 1,5 milliárd forint értékben – európai uniós forrásból finanszírozva. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) 88 százalékos társfinanszírozásával megvalósult beruházás célja egy olyan ipari park kialakítása volt, amely megfelelő alapinfrastruktúrával és jó közlekedési kapcsolatokkal vonzza a befektetőket.

A projekt célja egy megfelelő, a befektetői igényekkel összhangban lévő alapinfrastruktúrával és jó közlekedési kapcsolatokkal ellátott ipari park kialakítása és fejlesztése volt. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy Miskolc továbbra is vonzó célpontja legyen a beruházásoknak. A fejlesztésnek köszönhetően teljessé vált a Déli Ipari Park észak-déli irányú átjárhatósága, megvalósult egy 120 hektáros területen az ivóvízellátás – és szennyvízelvezetés kiépítése, továbbá 40-50 hektáros terület csapadékvíz elvezetésére alkalmas átemelő/tározó, s a Hejő-malomárok mederrendezése is, valamint egy új, kétsávos, körforgalommal és közvilágítással ellátott összekötő út készült.

Az Ipari park és iparterület fejlesztése Miskolcon elnevezésű fejlesztési projektet konzorciumi formában valósították meg a résztvevők, melynek vezetője Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, konzorciumi partnere a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. volt.

Konkrét eredmények, technológiai orientáció

Az ipari park területe 93,5 hektárról 247 hektárra bővült, és mára 19 vállalkozás települt be a területre. A betelepült cégek között található többek közt a Joyson Safety Systems Hungary Kft. (passzív biztonsági rendszerek gyártása), a GS Yuasa Hungary Kft. (lítium-ion akkumulátorok gyártása), a Meleghy Automotive Hungary Kft. (gépjármű-karosszéria gyártás), valamint számos más, különböző iparágakat képviselő vállalkozás.

A Tudományos és Technológiai Park minősítés megszerzése különösen fontos lépés volt. Ez a cím olyan ipari parkot jelöl, amely elsődlegesen tudásintenzív, technológiai innovációval foglalkozó vállalkozások fejlődésének elősegítésére jött létre. A miskolci park esetében az anyagtechnológia és az intelligens irányítás kerül a középpontba. A koncepció a betelepült vállalkozások együttműködésére, a felsőoktatási intézményekkel kialakított duális képzési modellre, valamint a magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztési tevékenységre épül. Ez új lehetőségeket nyit meg pályázatok és együttműködések terén. Miskolc kiváló adottsága az egyeteme, ahol ilyen tudásintenzív munkákhoz is alkalmas szakembereket képeznek.

Jövőbeli kilátások

A Miskolci Déli Technológiai Park fejlesztése mutatja, hogy megfelelő stratégiai tervezéssel, európai uniós források hatékony felhasználásával és következetes megvalósítással Miskolc képes új utat találni a gazdasági nehézségei megoldására.

A park kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik – az M30-as autópálya bekötőútja és a Budapest-Miskolc vasúti fővonal mellett található –, valamint teljes körű infrastruktúrával szolgálja a befektetőket. A geotermikus energia elérhetősége pedig különösen vonzóvá teszi a környezettudatos és energiahatékony gyártási folyamatokat folytató cégek számára.

Bár a város gazdasági problémái továbbra is mélyek és szerteágazóak, a Déli Technológiai Park sikere azt bizonyítja, hogy van remény a borsodi megyeszékhely gazdasági megújulására – ha a fejlesztések következetesen, hosszú távú víziókra építve valósulnak meg. Más településeken, mint például a közeli Ózdon is EU-s forrásokból valósult meg az ipari parkfejlesztés 2017 és 2021 között.

Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek