Hétfőtől életbe lépett az árrésstop, amely harminc termékkategóriában – mintegy ezer alapvető élelmiszernél – tíz százalékban maximálja a kiskereskedelmi haszonkulcsot.
A szabályozás értelmében az érintett termékek eladási ára legfeljebb tíz százalékkal lehet magasabb a beszerzési árnál, míg azoknál a termékeknél, ahol eddig kisebb volt a kereskedők profitja, ott az árak nem emelkedhetnek a januári szinthez képest.
Miért lépett a kormány?
A kormány indoklása szerint a lépésre azért volt szükség, mert januártól ismét emelkedni kezdtek az élelmiszerárak, különösen azoknál az alapvető termékeknél, amelyekből a legtöbbet vásárolnak a háztartások. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára konkrét példákkal érvelt: a kiskereskedelmi láncok a beszerzési áraikra a tejföl esetében 129 százalékos, a joghurtoknál 70-80 százalékos, a tojásnál 38 százalékos haszonrést alkalmaztak, amit “túlzónak és indokolatlannak” minősített.
“Nem fogjuk megengedni, hogy azt a plusz forrást, amit az szja-mentesség kiterjesztésével vagy a 13. havi nyugdíjjal odaadunk a családoknak és a nyugdíjasoknak, azt elvigye a kereskedelemi láncok profitja” – fogalmazott az államtitkár.
Kire vonatkozik?
Bár eleinte úgy tűnt, minden kiskereskedelmi egységre vonatkozni fog a korlátozás, a kormányrendeletből kiderült, hogy az csak azokat a cégeket érinti, amelyek főtevékenységként “élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel” foglalkoznak, és amelyek 2023-as nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez alapján körülbelül 200 vállalkozást érint a szabályozás.
Árrés vs. profit: Mit is korlátoz valójában a kormány?
Fontos különbséget tenni az árrés és a profit között, amit a kormányzati kommunikáció gyakran összemosni látszik. Az árrés egy termék beszerzési és eladási ára közötti különbség, ami korántsem azonos a tiszta nyereséggel. A kiskereskedelemben az árrésből kell fedezni a munkavállalók bérét, a boltok fenntartásából származó energiaszámlákat, a kiskereskedelmi adót és egyéb költségeket. A szektor valós profitja ennél lényegesen kisebb – a nagyobb láncok is örülnek, ha elérik az 1 százalékos nyereséget Magyarországon.
Az elérhető pénzügyi adatok szerint az árrésstopban érintett kiskereskedők kétharmada 5 százalék alatti profittal zárt 2023-ban, közel felük a 3 százalékot sem érte el. A hat legnagyobb üzletlánc közül három veszteséggel zárt 2023-ban, a nyereségesen működők közül pedig kettő még az 1 százalékos bevételarányos nyereséget sem érte el.
A termék útja: Ki teszi rá valójában a legnagyobb árrést?
A kormány kizárólag a kiskereskedelmet célozza, miközben egy termék árát számos szereplő befolyásolja, mire az asztalunkra kerül. Vegyünk példaként egy 2,8 százalékos UHT-tejet a Telex.hu példáját követve:
- A nyerstej termelői átlagára 2025 januárjában 206,96 forint volt
- A feldolgozói értékesítési átlagár 335,33 forint – ez 62 százalékos árrést jelent a feldolgozónál
- A boltban a gyártói márkás tejet átlagosan 558,57 forintért árulták, 64 százalékos árréssel
- A saját márkás tejeket a boltok jóval kisebb, nagyjából 13 százalékos árréssel kínálták
Jól látszik tehát, hogy nem csak a kiskereskedők tesznek rá árrést a termékekre, hanem a feldolgozóipari cégek is, amelyek egyébként Magyarországon meglehetősen profitábilisak, miközben rossz hatékonysággal működnek.
Lesz hatása az inflációra?
A szakértők szkeptikusak. Németh Dávid, a K&H makrogazdasági elemzője szerint az intézkedés inflációra gyakorolt hatása korlátozott lehet, és ha valamelyest le is nyomja az élelmiszerek árát, a hatás legfeljebb egy-két hónapig lesz érezhető. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője még ennyi pozitív hatást sem vár, szerinte legfeljebb politikailag értelmezhető eredményt lehet elérni.
A tapasztalatok alapján az várható, hogy – ahogy az árstop idején is történt – az üzletek más, nem árréskorlátozott termékeknél próbálják majd behozni a veszteségeiket. A korlátozás kivezetése után pedig ugyanúgy visszapattanhatnak az árak, ahogy az ársapkák kivezetését követően történt.
Nemzetközi példák: máshol működik?
A kormány arra hivatkozik, hogy több európai országban is bevezettek hasonló intézkedéseket. Horvátországban az üzemanyag-nagykereskedők árrésének korlátozása mellett az élelmiszerek áfáját is jelentősen csökkentették, ami komoly állami bevételkiesést jelentett. Románia 2023 nyarán vezetett be árrésstopot 14 alapvető élelmiszerre, de ott a teljes értékesítési láncra vonatkozott a szabályozás, nem csak a kiskereskedőkre. Észak-Macedónia szeptemberben már próbálkozott hasonló intézkedéssel, ami eredménytelennek bizonyult.
Kockázatok: A kisebb boltok kerülhetnek bajba
Bár a kormány elsősorban a “multikat” okolja a magas élelmiszerárakért, a szabályozás több hazai tulajdonú üzletet is érint, akik csak éppen becsúsztak az 1 milliárdos árbevételi határba. Ezek a kisebb boltok szűkebb termékkínálattal rendelkeznek, ezért bevételük nagyobb része származik az érintett termékekből, amelyeket eddig magasabb árréssel értékesítettek.
Számos kisebb vállalkozásnál felmerült a bezárás vagy a létszámcsökkentés lehetősége is, miután a korlátozott haszonkulcs mellett nehezen tudják kigazdálkodni a költségeiket.
A miniszterelnök fenyegetése
Orbán Viktor már előre jelezte, hogy ha a kereskedők más termékeknél próbálják kompenzálni a kieső bevételeiket, a kormány akár minden élelmiszerre kiterjesztheti az árrésstopot. Ez olyan mértékű beavatkozás lenne a piacba, amelynek következményei szinte felmérhetetlenek – gyakorlatilag megszűnne a kiskereskedelmi árverseny a nagy boltok között.
Az árrésstop egyelőre 2025. május 31-ig marad érvényben, de a kormány fenntartja a lehetőséget, hogy szükség esetén meghosszabbítsa az intézkedést.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
