A Hell-birodalom tulajdonosai most már hiába próbálják elrejteni vagyonukat a nyilvánosság elől: a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése szerint a Forbes szabadon írhat a Barabás testvérek milliárdjairól. A négy évig húzódó jogi csatározás végén a bíróság egyértelműen a sajtószabadság mellett tette le a voksát – derül ki a TASZ közleményéből.
A történet 2019-ben vette kezdetét, amikor a HELL ENERGY tulajdonosai úgy döntöttek: nekik bizony nem tetszik, ha szerepelnek a leggazdagabb magyarok listáján. Meglehetősen szokatlan húzás ez egy olyan cégtől, amely egyébként nem különösebben szemérmes, amikor állami támogatások megszerzéséről van szó – a vállalat 118,1 milliárd forintos beruházásainak mintegy 10 százaléka közpénzből származik.
A per különlegessége, hogy a tulajdonosok az EU általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t próbálták fegyverként használni. Míg más uniós országok külön rendelkezésekkel mentesítették az újságírókat a szigorú követelmények alól, Magyarországon ez valamiért “elfelejtődött”. “A GDPR nem azért jött létre, hogy az újságírók munkáját ellehetetlenítse, de könnyen lehet erre használni” – magyarázza Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje, aki némi iróniával jegyzi meg: a Hell-tulajdonosok után Bige László műtrágyakirály is hasonló perrel próbálkozott.
És mi volt a nagy felhajtás tárgya? Mindössze egy 900 karakteres szócikk a Forbes milliárdos listáján – amely mellesleg hat hónapos aprólékos kutatómunka eredménye, és kizárólag nyilvános forrásokból dolgozik. A helyzet odáig fajult, hogy négy éven át még csak a Barabás testvérek (Ernő és Zsolt) nevét sem lehetett leírni az újságban – mintha csak a Harry Potter-regények “Tudjukki”-járól lenne szó.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a Forbes előbb tavaly februárban első fokon, most pedig jogerősen is megnyerte a pert. A bíróság kimondta: a gazdasági élet meghatározó szereplői bizony közszereplők, még akkor is, ha történetesen nem szerepelnek minden héten a bulvárlapok címlapján.
Bánáti Anna, a lista korábbi szerkesztője szerint a HELL ENERGY méretéhez és az általa kapott állami támogatások volumenéhez képest feltűnően kevés sajtófigyelem irányul a cégre – vélhetően azért, mert a tulajdonosokról köztudott, hogy “nem tolerálnak semmit, ami róluk jelenik meg”. A Forbes szerkesztőségében már több kilónyi iratanyag gyűlt össze a hasonló perekből.
“Akarunk-e olyan országban élni, ahol olyan újságcikkek jelennek meg, aminek a felét ki tudja vetetni egy olyan tulajdonos, aki amúgy rengeteg erőforrást kap a magyar államtól, a mi pénzünkből?” – teszi fel a költői kérdést Zsiborás Gergő főszerkesztő.
A válasz most már jogerős: nem, nem akarunk. A közérdek és a sajtószabadság erősebb, mint a milliárdosok magánszférához való joga – különösen, ha az a magánszféra jelentős mennyiségű közpénzt is magában foglal.
Az ügy végső tétje az volt, hogy a magyar társadalom hozzájuthat-e azokhoz az információkhoz, amelyek feltárják, kik és hogyan gazdagodnak meg Magyarországon, és milyen szerepet játszik ebben a politika.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
