A miskolciak türelme fogytán van a diósgyőri vár felújításának elhúzódása miatt, miközben a projekt egyre inkább egy középkori Disneyland képét vetíti előre. A kormányzati támogatással zajló nagyszabású rekonstrukció célja, hogy Közép-Európa meghatározó turisztikai célpontjává tegyék az egykor Nagy Lajos király által építtetett várat – bár a kivitelezés számos szakmai kérdést vet fel.
Hétfőn Miskolc alpolgármestere a diósgyőri várhoz vonult ki, majd fotókat tett ki a Facebookon az alábbi szavakkal:
“A miskolciaknak elege van a teszetoszaságból a vár ügyében. A kormányzat segítségével most ráléptünk a gázpedálra. Gőzerővel dolgozunk egy komplex várnegyed programon, amellyel minél hamarabb Közép-Európa legnagyobb turisztikai célpontja lehet a Diósgyőri vár.”
Érdekes, hogy a helyi kormánypárti politikus teszetoszaságot említ, úgy téve, mintha a több mint egy évtizede húzódó projekt alatt nem ugyanaz a kormány lett volna az ország élén, mely a forrásokat kell biztosítsa ahhoz a rekonstrukcióhoz, melyről egyébként erősen megoszlanak a vélemények: sokak szerint egy soha nem is létezett történelemhamisító monstrum készül. Bár az is kérdéses, hogy mikor készül el és képes lesz-e turistákat vonzani.
A vár története a 14. századig nyúlik vissza, amikor Nagy Lajos király 1364-ben itáliai és dél-francia mintára pompás, négysaroktornyos, gótikus várkastélyt építtetett. A falakat körülölelő vizesárokkal, négy hatalmas toronnyal és a korabeli Közép-Európa legnagyobb lovagtermével büszkélkedő erődítmény hamar a király kedvenc tartózkodási helyévé vált. Később a mindenkori magyar királynék birtoka lett – többek között Luxemburgi Zsigmond felesége, Borbála, majd Mátyás király hitvese, Beatrix is birtokolta. A török időkben fokozatosan vesztett jelentőségéből, végül 1678-ban egy császári különítmény felgyújtotta, majd 1704-ben Rákóczi kurucai is kifosztották.
A modern kori problémák 2010-ben kezdődtek, amikor több mint 60 négyzetméternyi felületen kipukkadt az erősség északi falszakaszának köpenyezése, láthatóvá váltak a tornyok repedései, és megindult a déli palotaszárny emeleti csonkjának dőlése is. A kormányváltást követően, 2013-ban indult el az érdemi munka, miután az Új Széchenyi Terv keretében 2,7 milliárd forint uniós és hazai forrást különítettek el a rekonstrukcióra.
2014-re elkészült a várudvar kétharmada és Közép-Európa egykor legnagyobb, 365 négyzetméteres lovagterme. Már ekkor jelentkeztek az első problémák: az építészek indokolatlanul sok ablakot és ajtót vágtak az északi lovagterem falaiba, ráadásul olyan stílusban, amelyre semmilyen történelmi bizonyíték nem utalt.
A 2021-ben indult második ütem még nagyobb port kavart. Rostás László korábbi miskolci főépítész tervei alapján gyakorlatilag a teljes vár újjáépítését tűzték ki célul, ami a szakértők szerint több ponton is sérti a történelmi hitelességet. A legszembetűnőbb probléma az anyaghasználat: a középkorban sosem alkalmazott fehér mészkőlapokkal burkolták be a falakat, amelyek steril, művi hatást keltenek a régi építészeti elemek mellett.
A nyugati toronypár liftes lépcsőházi tornyába már behelyezték a csillagboltozat romonádját, a külső konyha tetőszerkezetének bádogozása elkészült, és 2024 során már folyamatban volt a cserepek elhelyezése. Az ikertornyok pártázatainak falazása is megtörtént.
A projekt tavaly februárban újabb fordulóponthoz érkezett: kiderült, hogy a belső vár két északi tornyának megmagasításához további kétmilliárd forintra lenne szükség, mert a falak nem bírnák el a tervezett szintek súlyát. A kivitelező Épkar Zrt. és FK Raszter Zrt. konzorciuma emiatt levonult az építkezésről és hónapokig nem történt semmi.
A szakmai kritikák szerint a legnagyobb hiba nem is a tervezésben, hanem a szemléletben rejlik. Ahelyett, hogy először az 1960-as években készült, problémás műemlékvédelmi beavatkozásokat távolították volna el, inkább egy grandiózus, de történelmileg megkérdőjelezhető újjáépítésbe kezdtek.
A projekt eddig elköltött 12,7 milliárd forintja után joggal merül fel a kérdés: vajon tényleg így kell-e megmenteni történelmi örökségünket?
Az egykori műemlékvédelem hangja már alig hallatszik – nem is csoda, hiszen a szakmai szervezeteket 2012-ben felszámolták. Bátonyi Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium volt kormányfőtanácsosa egyenesen szakmailag nonszensznek nevezte a rekonstrukciót, mielőtt kritikus hangja miatt távoznia kellett állásából.
2024 tavaszán a miskolci főépítész, Szunyogh László egy interjújában világossá tette: a diósgyőri vár 12 milliárd forintos visszaépítési projektje gyakorlatilag már megállíthatatlan volt, amikor 2020 végén pozícióba került. A 75%-os készültségnél tartó beruházás ugyanis már minden szükséges engedéllyel és kiválasztott kivitelezővel rendelkezett.
Bár a tervek számos szakmai kritikát kaptak – többen Disney-szerű látványvilágot emlegettek -, az új városvezetés keze meg volt kötve. Ahogy Szunyogh fogalmazott, a projekt leállítása “politikai öngyilkosság” lett volna, ráadásul tetemes kártérítést is fizetnie kellett volna a városnak a kivitelezőknek.
A főépítész elismerte, hogy ha beleszólhatott volna a tervezésbe, másként közelítette volna meg a fejlesztést. A teljes visszaépítés helyett a romként való megtartás és a mostani grandiózus tervek között számos köztes megoldást látott volna kivitelezhetőnek. A török mészkővel burkolt külső vár kapcsán érkező kritikákra reagálva Szunyogh hangsúlyozta: ez nem történelemhamisítás, hiszen bár Nagy Lajos korában még nem létezett, a XV-XVI. században már állt ilyen körítőfal. Rámutatott arra is, hogy az emberek tudatába az 1960-as évekbeli felújítás utáni állapot égett be – négy csonka toronnyal -, holott ez is csak egy pillanatfelvétel volt a vár történetében.
A projekt kapcsán azonban gazdasági fenntartásait sem rejtette véka alá: szerinte jobb lett volna, ha több forrás jut a vár környezetének fejlesztésére, például egy egész évben működő wellness-szolgáltatásokat nyújtó fürdőre a lebontott helyett.
Mindenesetre a 2025 tavaszára ígért befejezés határidejének tartása kérdésesnek tűnik, miközben a vár lassan egy olyan építménnyé válik, amely se nem hiteles műemlék, se nem működőképes turisztikai attrakció. A történelmi erődítmény, amely egykor Nagy Lajos király kedvenc tartózkodási helye volt, most – ahogy egy szakértő fogalmazott – “kis túlzással az ország újabb, kicicomázott atomerőművévé” alakul át.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
