A múlt héten jelentős kormányellenes tüntetéssorozat zajlott Szlovákiában, ahol országszerte mintegy 100 000 ember vonult utcára. A tiltakozások csütörtökön kezdődtek Kassán, ahol 15 000 ember demonstrált, majd pénteken folytatódtak az ország számos városában. Pozsonyban legalább 30-40 000 tüntető gyűlt össze, Besztercebányán pedig, amely egy 75 000 lakosú város, körülbelül 10 000-en vettek részt a megmozduláson.
Pénteken aztán országszerte folytatódtak a demonstrációk. A pozsonyi Szabadság téren a szervezők szerint 60 ezren, független becslések szerint 30-35 ezren gyűltek össze, és további 25 városban voltak tüntetések, beleértve külföldi helyszíneket is, mint Brüsszel, Krakkó, Prága és Luxemburg.
@polina_raidenko Košice, protests against Fico and the pro-Russian government. Slovakia wants to be part of the EU and NATO. #protest#slovakia#slovensko #kosice ♬ original sound – xuco_
A tüntetéseket a Békét Ukrajnának civil szervezet kezdeményezte, eredetileg tiltakozásul Fico oroszbarát politikája ellen. A demonstrációk közvetlen előzménye a miniszterelnök karácsonyi moszkvai látogatása volt, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozott, valamint a szlovák parlament küldöttségének későbbi oroszországi útja. A helyzetet súlyosbította, hogy Tibor Gašpar, a parlament alelnöke a moszkvai út után kijelentette, Szlovákiának fel kell készülnie az EU-ból és a NATO-ból való kilépés lehetőségére is.
Robert Fico a tüntetések előtt és alatt is megpróbálta lejáratni a megmozdulásokat. Bár kijelentette, hogy nem fog fellépni az alkotmányos gyülekezési jog ellen, azt állította, hogy létezik egy struktúra, amely a feszültség fokozására akarja felhasználni a tüntetéseket, és államcsínyt készít elő. A szlovák titkosszolgálat (SIS) megerősítette ezeket az állításokat, de részleteket nem közölt. Az ellenzék kevéssé bízik a SIS-ben, mivel azt Fico pártja, a Smer egyik képviselőjének fia vezeti.
Pénteken Fico bejelentette, hogy a rendőrség hamarosan kiutasít több külföldi “oktatót”, akik szerinte az ellenzéket segítik a kormány megdöntésében. Azt is állította, hogy az Általános Egészségbiztosító ellen pénteken indított “nagyszabású” kibertámadás is része a “kormányellenes műveleteknek”. (A Denník N független napilap később jelentette, hogy valójában csak egy kisebb adathalász-kísérletről volt szó.)
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhii Tykhyi szerint Fico ezekkel az állításokkal megpróbálja megfélemlíteni a szlovák társadalmat, azt sugallva, hogy a kijevi Majdan téri tüntetések 2013-2014-es szervezői most Szlovákiában próbálkoznak puccsal.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter közösségi médiában közzétett videójában biztosította a közvéleményt, hogy az állam készen áll a tüntetések biztonságának szavatolására, és hogy nem fognak vízágyúkat vagy erőszakot alkalmazni a résztvevőkkel szemben.
A tüntetők öt konkrét követelést fogalmaztak meg: a törvények és intézmények függetlenségének tiszteletben tartását, az Oroszországgal való együttműködés elutasítását, az Ukrajna elleni verbális támadások beszüntetését, Szlovákia nyugati orientációjának megőrzését, valamint Fico lemondását. A tüntetők között sok család volt gyerekekkel, és nyugdíjasok is érkeztek vidékről.
A megmozdulásokon szlovákiai magyar résztvevők is voltak, bár szervezett magyar részvétel nem volt jellemző. Több magyar aktivista is felszólalt, köztük Gyenge Veroni szlemmer Pozsonyban és Pataki Tamás Érsekújváron. Gyenge Veroni külön videóban buzdította részvételre a szlovákiai magyarokat, hangsúlyozva, hogy ez közös ügy, függetlenül az anyanyelvtől és kultúrától.
A tüntetéseken felszólalt több közéleti személyiség is. A szervezők február 7-re már bejelentették a következő nagygyűlést Pozsonyban. A tiltakozások finanszírozására eddig 100 000 euró önkéntes hozzájárulást gyűjtöttek össze.
Eközben a szlovák kormánykoalíció elvesztette parlamenti többségét mindössze 16 hónappal az előrehozott választások után. A 150 fős pozsonyi törvényhozásban a Smer-Hlas-SNS koalíció már csak 72-75 szavazattal számolhat biztosan.
A helyzetet a Hlas-SD pártban kialakult belső konfliktus okozta, ahol négy képviselő bejelentette, hogy tartózkodni fog a parlamenti szavazásoktól. Közülük kettőt már ki is zártak a pártból, míg a másik kettővel még próbálnak egyezségre jutni. A kormányoldal helyzetét tovább bonyolítja, hogy az SNS pártból korábban kizárt három képviselő, bár többnyire még a koalícióval szavaz, hivatalosan már nem tagja a kormánytöbbségnek. Robert Fico miniszterelnök így bizonytalan parlamenti háttérrel kénytelen folytatni a kormányzást.
Címlapi fotó: kassai tüntetők január 23-án. Forrása: Sloboda a Solidarita Facebook-oldal
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
