A magyar felsőoktatás jelentős átalakulás előtt áll 2025-ben, ami markánsan eltérő helyzetbe hozza az egyes intézményeket. Az alapítványi fenntartású Miskolci Egyetem 4328 állami ösztöndíjas helyet kínál a 2025/2026-os tanévben, ami jelentős stabilitást mutat az országos felsőoktatási átalakulások közepette.
A nyolc egyetemi karon működő intézmény sikeresen vonzza a tehetséges hallgatókat – ezt jól példázza, hogy a tavalyi felvételi során 3043 állami ösztöndíjas hallgató nyert felvételt 285 különböző képzési programra.
Az évről évre emelkedő hallgatói létszám azt jelzi, hogy az egyetem képzési kínálata és tudományos háttere vonzó lehetőségeket kínál a jövő szakemberei számára. Prof. Dr. Horváth Zita rektor szerint az intézmény küldetése a legmagasabb szintű képzések, kutatások és karrierlehetőségek biztosítása, ami hozzájárul mind a tudományos élet, mind a gazdaság fejlődéséhez. A jelentős állami ösztöndíjas kapacitás és a stabil hallgatói létszám lehetővé teszi, hogy az egyetem megfelelő oktatási környezetet, személyre szabott figyelmet és magas színvonalú tudományos munkát biztosítson minden hallgatójának.
Az országos helyzet azonban aggasztó képet mutat. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma által nyilvánosságra hozott elemzés szerint különösen súlyosan érinti a változás az ország vezető egyetemét, az ELTE-t, ahol az államilag támogatott helyek száma 19 százalékkal csökken. Az egyetem már most is komoly finanszírozási gondokkal küzd, infrastruktúrája leromlott állapotban van, és az oktatók bérhelyzete is kritikus – egy középiskolai pedagógusgyakornok többet keres, mint egy ELTE-s adjunktus.
Az először megjelent számok alapján a legnagyobb veszteséget a Budapesti Corvinus Egyetem szenvedi el, ahol 48 százalékos csökkentést jelentettek be. Az intézmény ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a jelentkezőket, jelezve, hogy 2020 óta nem állami finanszírozású, hanem alapítványi ösztöndíjas helyeket kínálnak, és a 2025/26-os tanévre is a tavalyihoz hasonló számú térítésmentes helyet terveznek biztosítani. A Corvinus különleges helyzetét mutatja, hogy az egyetlen olyan alapítványi egyetem, amely jelentős részvényportfólióval és állami vagyonnal rendelkezik.
Az átalakulás egyértelmű nyertese a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely 11 százalékkal több állami finanszírozású helyet kap. Az NKE kiemelt pozícióját jelzi, hogy közvetlenül a Miniszterelnökség felügyelete alatt áll, Tanácsadó Testületének elnöke pedig Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. Az egyetem 2025-től – súlyos szakmai aggályokat félresöpörve – tanárképzést is indít, méghozzá a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb követelmények mellett, egyelőre akkreditáció nélkül. A Semmelweis Egyetem szintén nyertesként kerül ki a helyzetből, itt 3 százalékkal emelkedett az állami finanszírozású helyek száma.
Az országos adatok drámai változást mutatnak: míg 2024-ben 95846 állami finanszírozású felsőoktatási férőhelyet hirdettek meg, 2025-ben már csak 87174-et, ami 9 százalékos csökkenés. A helyzetet súlyosbítja, hogy már 2024-ben sem töltötték fel az összes meghirdetett helyet – mindössze 79285 hallgató kezdhette meg tanulmányait állami finanszírozással. A felvettek 25 százaléka, 26943 hallgató kényszerült költségtérítéses formában megkezdeni tanulmányait.
A szakértők szerint a változások társadalmi hatása katasztrofális lehet. Magyarországon már most is rendkívül alacsony a diplomások aránya: a 25-34 éves korosztályban nem éri el a 30 százalékot, ami az EU-ban a második legrosszabb arány, csak Románia van mögöttünk. Összehasonlításképpen: az EU átlaga 43,1 százalék, és 2030-ra 45 százalékos célt tűztek ki, míg egyes országokban, mint Írország, Ciprus és Luxemburg, ez az arány már most is 60 százalék feletti.

A csökkentések különösen súlyosan érintik a bölcsész- és társadalomtudományi képzéseket, helyenként 40 százalékos visszaeséssel. Varga-Bajusz Veronika államtitkár egy friss interjúban azt állította, hogy a kormány szerint az eddiginél kisebb arányban van szükség diplomásokra Magyarországon. Az ADF szerint ez a politika gyakorlatilag kizárja a felsőoktatásból azokat a tehetséges fiatalokat, akiknek családja nem tudja vállalni a fizetős képzés terheit, különösen a magas albérleti és megélhetési költségek mellett.
A helyzet a tudományos utánpótlás szempontjából is aggasztó: számos volt MTA-kutatóhálózati intézet és központ küzd létszámhiánnyal, kevés a doktorandusz és a fiatal kutató. Az ADF nemcsak kritizál, hanem cselekvésre is buzdít: arra ösztönzi az érettségizőket, egyetemi hallgatókat, oktatókat és minden érintett egyetemi polgárt, hogy használjanak ki minden érdekérvényesítő fórumot a folyamatok megfordítása érdekében, mivel ez a tendencia nem egyszerűen az egyetemek működését, hanem az ország hosszú távú jövőjét, versenyképességét és innovációs potenciálját veszélyezteti.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!