Komoly meghibásodás keletkezett Miskolctapolca városrész vízellátó fővezetékén november 3-án, szombaton este – közölte a Mivíz. A probléma vasárnapra csúcsosodott ki, amikor már lajtoskocsikkal kellett megoldani a terület kiszolgálását. A szakemberek ugyan soron kívül megkezdték a javítást, az ott lakók azonban nem találták kielégítőnek az ideiglenes ivóvízpótlást. A probléma hétfő hajnalra rendeződött, de jó, ha mindenki tudja, hasonló, vagy még komolyabb esetek bármikor történhetnek az elöregedett hálózattal Miskolcon, és ennek megoldásába a polgármesteri sikerpropaganda már édeskevés.
Számos reklamáció olvasható a Facebook közösségi oldalon, mely szerint a Miskolctapolcát érintő meghibásodást követően sokan nem jutottak ivóvízhez a hétvégén. Ezzel egyidőben több városrészen is ugyanez a csőtörés nehezítette a vízellátást, így az ideiglenes megoldást kínáló források is megoszlottak az érintett területeken. A Mivíz alternatív módon próbálta orvosolni a helyzetet, tartályos és palackos utánpótlást kínált az érintetteknek, melyekről hivatalos honlapján tájékoztatta a lakosságot. A helyiek szerint azonban a lajtos kocsi nem jelent meg néhány kieső területen, ráadásul rendszertelenül közlekedett és túl gyorsan továbbhaladt a soron következő állomásra.
Az ívóvízszolgáltatás reggelre végül teljes egészében helyreállt Miskolctapolcán, de az esetnek bőven voltak tanulságai. Ezek egy része talán könnyen orvosolható, mint például az a hiba, hogy a Mivíz hivatalos oldalán nem szerepelt tájékoztatás a javítási munkálatok várható hosszáról. A legfontosabb – agyonhallgatott – probléma azonban olyan mértékű, amelynek megoldására nemhogy a városnak, de még a kormánynak sincsen pénze.
A miskolci vízszolgáltató ugyanis egy ideje már nem Miskolc tulajdonában áll, hanem az államéban. Azért kényszerült megszabadulni a megyeszékhely önkormányzata az egyik legjelentősebb vagyoncsomagtól, mert a rezsicsökkentésnek csúfolt intézkedések lassan egy évtized alatt teljesen tönkretett a vállalat finanszírozási rendszerét: miközben az árakat befagyasztotta a kormány, a karbantartási és javítási költségek az egekbe szöktek. (A témáról korábban itt írtunk részletesebben.)
Az elöregedő vízhálózat vesztesége napi szinten információink szerint már meghaladja az 50%-ot, és a helyzet hétről hétre rosszabb. Akadt már olyan nap Miskolc történetében, amikor egyszerre 17 csőtöréshez riasztották a szakembereket – ezzel a feladattal pedig egy túlterhelt, forráshiányos cég aligha tud hatékonyan foglalkozni.
A probléma rendezéséhez nem csak Miskolcon, hanem szinte az egész országban egy átfogó, minél gyorsabban csőcsere-programra volna szükség, erre azonban a kritikus helyzetben klvő költségvetésben nincsen fedezet, hiszen ezermilliárdokról beszélnek azok a szakemberek, akiket a finanszírozás mértékéről kérdeznek az újságírók.
Hiába tehát Lázár János (le)építésügyi miniszter biankó csekkje, melyet a választási kampányban látványos körülmények között adott át Tóth-Szántai Józsefnek, az semmit sem ér. Sőt kevesebbet, mint az a papír, amire kinyomtatták. Lehet vele próbálkozni a vízügyes építőipari vállalkozásoknál, akiknek a csőtöréseket kellene soron kívül megoldaniuk, esetleg a miskolci teljes úthálózatot újraaszfaltozó cégeknél, vagy a kohászat rendberakásával megbízandó szakembereknél – csak mosolyogni fognak a kivitelezők, ha ezzel akar fizetni majd a polgármester.
Helyette marad a propaganda. De ez csak figyelemelterelésre alkalmas, nem lehet vele hatástalanítani a Miskolc alatt egyre csak duzzadó újabb időzített bombát, amelyet elöregedő ivóvízhálózatnak hívnak.
Fotó: Facebook
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
