A kevésbé közismert foglalkozások közé tartozik a mozitörténész, aki a kultúrtörténész és filmesztéta szakmájával rokon tevékenységet folytat. Csakhogy ő leginkább azokról a helyekről beszél, ahol a filmek bemutatásra kerülnek, így leginkább a moziról. Béres Beáta a „Memento mozi, Miskolc mozitörténete a kezdetektől 2008-ig” címmel írt könyvet.
A szerző a Miskolci Zsidó Múzeum Baráti Körének legutóbbi rendezvényén tartott figyelemreméltó előadást. A kiadvány valójában emléket állít azoknak a helyeknek, ahol a város kultúrtörténeti fejlődése megjelent, hiszen Miskolc egykor egy kulturális centrum volt. A kereskedővárosokra jellemzően fejlett gazdag szellemi élettel, amelynek színhelye a színház mellett éppen a mozi volt.
S mit látunk ma az egykor süppedő fotelokkal igényesen berendezett Hevesy művész filmklub helyén? A korábban Avas Szálló részeként működő Kossuth Filmszínház és a benne lévő Hevesy Iván Filmklub már az enyészeté lett, a város középpontját rondítva. Bár a Művészetek Házában vannak ilyen programok, ám ma sincs kizárólag a művészmozi kategóriájában működő vetítőhely Miskolcon.
A fennmaradt sajtótermékekből kiderül, hogy már száz évvel ezelőtt is mozgóképet nézhettek itt a városlakók. Az Uránia budapesti filmszínház már az 1900-as években megkezdte városunkban vidéki előadásait. 1964-től kezdve pedig rövid-, és televíziós műfaj kategóriában híressé vált településünk.
Több figyelmet érdemelnének a történelmi tények, hiszen a régióhoz kapcsolódik William Fox (Fried Vilmos) – (1879-1952) aki az amerikai filmgyártás egyik úttörője volt, s megemlíthetjük Adolph Zukor (1873-1976) nevét aki megalapította a híressé vált hollywoodi Paramount Pictures vállalatot. Zukor szüleinek hamvai pedig Ricse zsidó temetőjében nyugszanak. A stúdió alapító igazgatói szobájában kifüggesztett egy feliratot: „magyarnak lenni nem elég, még tehetség is kell hozzá”. Miskolchoz kötődik Emeric Pressburger, aki 1902-ben született a Szentpéteri kapu 3. szám alatti házban, amelyre 2007-ben helyezett el emléktáblát az önkormányzat. Béres Beáta előtt Miskolc sajtótermékeit kutatva bontakozott ki a korabeli gazdag filmtörténeti múlt, amelyet olvasmányos formában tár az olvasók elé könyvében.
A mozi mindig is a közösségépítésről szólt, s ma talán azt hiányoljuk, hogy a streamingeléssel éppen ez a szerep került háttérbe. Mindamellett bízzunk abban, hogy ahol kialakítottak vetítő termeket, ott van remény arra, hogy az emberek megbeszélik egymással a látott filmek hatását, ott ismét előtérbe kerülhet a közösségépítés és a kiváló filmek szeretete. Ezt erősíti bennünk Béres Beáta ”mozikönyve” is, hisz írásának befejező mondata: ”Vissza a moziba”.
Szöveg és fotó: M. Vadas Zsuzsa
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
