A miskolci közgyűlés utolsó ülésén, szeptember 24-én újra napirendre került az alpolgármesterek végkielégítésének kérdése, ám a testület másodszor is elutasította a kifizetéseket. Ez a döntés jogi szempontból vitatható, hiszen a törvény szerint a közgyűlésnek nincs mérlegelési jogköre ebben a kérdésben.
A keddi közgyűlés – melyen Veres Pál elbúcsúzott – utolsó napirendi pontja a korábbi közgyűlésen elutasított pont újratárgyalása volt. A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény értelmében az alpolgármestereket háromhavi illetményüknek megfelelő végkielégítés illetné meg, amennyiben legalább két évig töltötték be pozíciójukat, és megbízatásuk a választások eredménye miatt szűnik meg. Miskolc esetében mindhárom alpolgármester – Varga Andrea, Badány Lajos és Szopkó Tibor – megfelel ezeknek a feltételeknek. A végkielégítés összege személyenként bruttó 3 millió 510 ezer forint lenne.
Érdekes módon, míg Veres Pál polgármester 3 millió 900 ezer forintos végkielégítését már az augusztus 29-ei ülésen megszavazták, az alpolgármesterek juttatását most másodszor is elutasították. Ez a döntés jogi kérdéseket vet fel, mivel a törvény szerint a közgyűlésnek valójában csak tudomásul kellene vennie az előterjesztés megállapításait, nem pedig szavaznia róla.
Az ügy alakulása minden bizonnyal a következő hetekben is foglalkoztatni fogja a miskolci közvéleményt és a jogi szakértőket egyaránt.
Az ülésen egyéb fontos kérdések is napirendre kerültek, többek között a város településszerkezeti tervének módosítása, ingatlanok elidegenítése és vis maior támogatásokkal kapcsolatos döntések. A 28 fős testületből 25-en voltak jelen az ülésen.
A Veres-éra alatti miskolci közgyűlés utolsó ülésén először a város Településszerkezeti Tervének és Építési Szabályzatának módosítását tárgyalták, amit technikai jellegű döntésként, szoros szavazással fogadtak el. Ezt követően két beruházással kapcsolatos telepítési tanulmányterveket és szerződéseket hagytak jóvá, ahol a Róna sori garázssornál felmerült a lakók tiltakozása és a környezet fásításának igénye.
Jelentős vitát váltott ki két miskolci ingatlan elidegenítésének kérdése. Az ellenzék kritizálta az önkormányzati vagyon értékesítését, míg a városvezetés a belvárosi környezet megújítását hangsúlyozta. Mindkét Széchenyi úti ingatlant érintő javaslatot szoros többséggel fogadták el.
Egyhangú döntés született az ingó vagyonelemek távközlési szolgáltatók részére történő átruházásáról, ami a távfűtésfejlesztéshez kapcsolódik. Végül a vis maior támogatásokkal kapcsolatban hoztak döntést, ami több megrongálódott épületet érint, beleértve a Barlangfürdőt is, amelynek helyzete még vizsgálat alatt áll. Az ülés során több kérdésben is megmutatkozott a városvezetés és az ellenzék közötti feszültség, különösen az ingatlanértékesítések kapcsán.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
