Miskolcon a Család-, és Gyermekjóléti Központ segíti azokat a családokat, ahol felmerül, hogy a gyermek fejlődése és ellátása nem megfelelően biztosított. Az intézmény igazgatójával arról beszélgettünk, hogyan előzhető meg a baj, illetve ha ki kell emelni egy gyermeket a családjából, akkor milyen kilátások vannak a jövőben.
Gúr Péter Attila, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény igazgatója. A mintegy 25 éve ezzel a területtel foglalkozó szakemberrel az intézmény és a védőnői szolgálat együttműködéséről beszélgettünk, a gyermekvédelem eredményes feladatellátása terén.
A gyermekvédelem mikor lép be egy család életébe?
Jogszabály határozza meg a feladatrendszert és ad felhatalmazást az ellátás biztostására. A mi kompetencia területünk arra az alapszolgáltatásra vonatkozik elsősorban, amikor a gyermek a szülőkkel él, és a család abban kap segítséget, hogy a megfelelő ellátás -akár támogatással-, de a családon belül maradjon. A család-, és gyermekjóléti szolgálat ezért dominánsan prevenciós tevékenységre törekszik. Alapja az önkéntesség és az együttműködés. Akár a szülő, akár a gyermek kezdeményezheti a kapcsolatfelvételt. A másik út az, amikor a jelzőrendszeren keresztül értesülünk a veszélyeztetettségről. A jelzőrendszer tagja a védőnő is, aki attól a pillanattól kapcsolatban van az anyával és a gyermek megszületése után a családdal is, amikor a terhesgondozás megkezdődik. Tehát a családlátogatások során konkrét saját tapasztalattal rendelkezik a gyermek közvetlen környezetéről, és figyelemmel kíséri a fejlődését születésétől 6 éves korig. Majd az iskolába kerülés után az iskolai védőnők is rálátnak a gyermekre és ezen keresztül a családra. Ezért az ő szerepük markánsan megjelenik a gyermekvédelemmel kapcsolatos rendszerben.
Amennyiben kockázatot vagy konkrét problémát tapasztalnak (pl. szülői elhanyagolás, szenvedélybetegség stb.), akkor ezt kötelesek is írásban jelezni a gyermekjóléti alapellátás irányába. Ekkor lép be a család-, és gyermekjóléti szolgálat a család életébe. A családsegítő munkatársakkal szorosan együtt dolgozik a védőnő. Akár közös családlátogatások során pl. tanácsadással, segítő beszélgetéssel segítve a szülőket. De hangsúlyozzuk, ehhez a család együttműködésére mindenképpen szükség van. Minden esetben az a törekvés, hogy a legrövidebb idő alatt találjunk az alapellátás keretében optimális megoldást, amellyel a kockázati tényezők megszűnnek.
Az alapvető cél, hogy a gyermek megfelelő körülmények között, a saját családjában nőhessen fel. Igyekszünk abban segíteni, hogy a körülmények javításával segítsük a család egyben maradását.
Abban az esetben, ha a család nem együttműködő, de a probléma a családban még kezelhetőnek tűnik, akkor van lehetőség a hatóság bevonásával védelembe vételi eljárást kezdeményezni. Ilyenkor a segítő személyek a gyámhatóság által meghatározott előírások mentén dolgoznak együtt a problémamegoldást szem előtt tartva a családdal. A hatóság a szülők, – és releváns életkor esetén akár – a gyermek, valamint a segítő szakemberek számára is meghatározza és előírja a feladatokat. Amennyiben ez sem hoz eredményt és ki kell emelni a gyermeket a családból, ott már bekapcsolódik a gyámhatóság mellett a gyermekvédelmi szakellátás rendszere is a munkába.
Mi a védőnő elsődleges szerepe a család- , és gyermekjóléti alapellátás rendszerében?
Elsősorban maga a jelzés megtétele. Sok esetben azért nem tud segítséget kapni egy család, mert nem tudják valósan felmérni a helyzetüket. Nem feltétlenül születik meg önmagától a belátás. A védőnő azonban reálisan látja a helyzetüket és a szakmai kompetenciái révén a gyermek egészséges fejlődésének az esélyeit is érdemben képes felmérni. Mivel rendszeresen találkozik a családdal, így kialakul közte és a család között egy bizalmi kapcsolat, ami esélyt teremt arra, hogy minél korábban bevonható legyen a magas kockázatú esetekben a segítségnyújtás a Család-, és Gyermekjóléti Szolgálat bevonásával. Ez a meglévő bizalom segítheti a kollégáink elfogadottságát is a család részéről. A szociális segítő rendszer elfogadásának lényegét, az ezzel kapcsolatos tudnivalókat is el tudja mondani a szülőknek, így az együttműködési készségük is jobban kialakítható. Tehát az intézkedések megkezdésében, a fogadókészség kialakításában is nagy szerepe lehet a védőnőnek. Minél előbb kapcsolatba tudunk lépni az érintettekkel, annál nagyobb az esély arra, hogy a gyermek a családban maradhasson. Ebben az értelemben egyértelműen beszélhetünk preventív szemléletről. Intézményünknek egyébként jó a kapcsolata a védőnői szolgálattal. Egy évvel ezelőtt ugyan kikerültek az önkormányzati fenntartásból és állami fenntartóhoz kerültek át, míg korábban közös rendszerben dolgoztunk. Szerencsére itt Miskolcon ez nem okozott fennakadást a mindennapi közös munkában. Éves szinten nagyságrendileg négy és hatezer közötti az a gyermekszám, akivel foglalkozunk. Ebben az újszülöttől a 18 éves korig, minden kiskorú beletartozik.
Előfordul, hogy a védőnők javaslatait is beépítik a módszertani fejlesztésekbe?
Igen. Rendszeresen találkozunk a kollégákkal és a feladatellátás résztvevőivel. Ezek a szakmaközi egyeztetések azt a célt is szolgálják, hogy egyre hatékonyabb megoldási eszköztárral rendelkezzünk. Ezeknek a szakmai együttműködéseknek a konszenzusos eredményeit továbbítjuk a szabályozást kidolgozó szervezetekhez, hatóságokhoz. Így lehetőség van arra, hogy a napi tapasztalatokból szerzett ismeretek is beépülhessenek a törvényalkotási és a szabályozási rendszerbe. Ezeknek az is a célja, hogy egyre pontosabban határozzuk meg azt, hogy egy-egy szakterület kompetencia spektruma meddig terjed? Mikor kell beléptetni a másik szakterületet, illetve a magasabb szintű védelmi rendszert. Arra is egyre hatékonyabb megoldások kellenek, hogy miképpen tudjuk segíteni a családokat abban, hogy a gyermeküket fel tudják nevelni. A felelős gyermekvállalástól a várandóság alatti kötelező találkozókon való részvételig. A baba megszületése után pedig a kötelező védőoltásoktól a védőnővel való együttműködésig, a gyermek megfelelő táplálásától a lelki és szellemi fejlődésének a biztosításáig.
Mi a tapasztalat, ha ki kell emelni egy gyermeket a családjából, mennyi esély van arra, hogy a szülők vissza tudják kapni?
Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ha annyira súlyos a család helyzete, hogy nincs más választás, mint a gyermek máshol történő elhelyezése, akkor nagyon kis százalékban kerülnek vissza a természetes családjukhoz. Bár vannak pozitív példák.
De ez nemcsak BAZ vármegyében, hanem országos viszonylatban is így van. Igyekszünk minden szinten azon dolgozni, hogy erre a mindenki számára traumatikus lépésre lehetőleg ne kerüljön sor. Minden esetben több szakember konzultál a konkrét ügyben. Több szakma képviselői közös döntése, ha a gyermek elkerül a családtól. Elsősorban nevelőszülőkhöz, vagy intézményi ellátásba történik az elhelyezés. Csecsemőotthon Nagybarcán van, amely fogadja ilyen esetben a babát vagy a kisgyermeket. Ez már nem az alapellátás, hanem a szakellátás rendszerét érinti.
A családok milyen téren kaphatnak segítséget a család-, és gyermekjóléti alapellátás keretében, ami segíti őket a rendeződésben?
Ahol magas a kockázati arány, ott nem arról van szó elsősorban, hogy esetleg nincs kiságya a csecsemőnek, ami akár adományból is megoldható. Általában sokkal nagyobb súlyú, halmozott problémák nehezítik a szülők életét. Szerencsés helyzet, hogy a szociális ellátás rendszerében a munkahelyszerzésben és az önkormányzatnak köszönhetően akár a lakhatásban, a szociális bérlakás elérésében is tudunk segíteni. Emellett természetesen a családsegítő és a védőnő közös erőfeszítéseinek köszönhetően a család életviteli fejlesztése is történik. Tehát igyekszünk komplex megközelítéssel a fizikai hátteret, az életkörülményeket és a szocializálódási támogatást is megadni. Egészen odáig, hogy segítünk az önéletrajz megírásában, az állásinterjúra felkészítésben, adott esetben konkrétan a lehetséges munkáltatóval is segítünk felvenni a kapcsolatot. A tanulási lehetőségekre is felhívjuk a figyelmet, amivel a munkavállalási esélyek javulhatnak. Tehát a foglalkoztatás terén az elmúlt években sokat szélesedtek a lehetőségeink. Fejvadász cégek és multinacionális cégek is felveszik velünk a kapcsolatot. Emellett a felelős családvezetésben, az együttműködési képesség fejlesztésében igyekszünk támogatni a szülőket. Mentális erőforrásokra szintén szükségük van. Ebben is támogatni kell őket, hogy elég jónak érezzék magukat a társadalom irányából jövő befogadására. Jogi, pszichológiai tanácsadásra, mediációra, családterápiás szolgáltatásra is van nálunk lehetőség. Krízishelyzetben, bántalmazás esetében szintén be tudunk avatkozni. Van átmeneti ellátásunk, amely az anya-gyermek számára biztonságos elhelyezést tesz lehetővé. Természetesen vannak olyan társadalmi problémák, amikben nekünk már nincs hatókörünk. Azonban a saját kompetenciánkon belül, igyekszünk a legtöbbet megtenni.
A védőnők képzésébe beletartoznak a gyermekvédelem feladatait érintő tudnivalók. A Család-, és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatban van a képzési programmal?
Közvetlenül nem veszünk részt az oktatásban. Azonban a szakmaközi együttműködésben van lehetőségünk a tapasztalatok megosztására, a gyakorlati tudnivalók átadására. Itt arra is fel tudjuk hívni a figyelmet, hogy milyen szegmensekben és miért jelentős az együttműködés, mivel a védőnői szolgálat, ahogy azt már említettem a primer jelzőrendszer tagja. Hiszen talán a gyermek érintett életszakaszában legtöbbet ő találkozik a családi környezettel. A legtöbb ismerettel e téren ő rendelkezik.
Csaba Beatrix
Fotó: MTI
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
