Nem sokkal több mint háromszáz éve történt mindez, akkor már a „sötét középkoron” bőven túl tartott már a világ Magyarországon is.
Könyves Kálmán ugyan már a 12. században törvénybe foglalta, hogy boszorkányok (strigák) nem léteznek, így ellenük vizsgálatot sem lehet folytatni. De a történelem kereke sokszor visszafelé pörög, így eshetett meg, hogy 1717-ben Miskolcon az Égetőpáston – a mai Búza tér helyén – Virág Katát, Tót Annát, Kasza Sárát és Sigó Katát, négy nőt kivégeztek.
A Miskolctól 27 km-re található Igrici településről származó nőt „szabályos” boszorkányperben ítélték kínzásra és máglyahalálra, amire 1717. november 29-én került sor Miskolcon.
Minderről a Qubit.hu portál cikkében olvashatunk részletesen, ahol ismertetik a korabeli jogi eljárást, idézve a bírósági határozatot, amely I. István király dekrétumára és a „hazai gyakorlatra” hivatkozva ítélte halálra a nőket. Az írás rámutat, hogy bár egyes források szerint lehet, hogy nem mind a négy nőt végezték ki, a bírósági eljárás és az ítélet brutalitása vitathatatlan.
A történet modern feldolgozását két miskolci művész, Kazsimér Soma költő és K. Takács Márton fotográfus-képzőművész alkotta meg. Művészeti akciójuk keretében gerilla emléktáblát helyeztek el a Búza téren, amelyen a négy nő neve és a kivégzés éve szerepel. Az akcióról készült videót egy beton-installációba foglalták, amely a Budapest Galériában látható kiállítás része. A művészek elmondták, hogy céljuk az volt, hogy emléket állítsanak a történelem által elfelejtett áldozatoknak, és felhívják a figyelmet a hely múltjára és annak mai jelentőségére.
Az írás részletesen ismerteti a nők ellen felhozott vádakat, amelyek között szerepelt emberek elrablása és megnyergelése, boszorkánymulatságokon való részvétel, valamint különféle mágikus cselekedetek. A vádak abszurditása szembetűnő: állítólag kulcslyukon keresztül raboltak el embereket, teknősbékává változva úsztak át a Dunán, és a diósgyőri várban mulatoztak. Ugyanakkor a vádak között olyan tevékenységek is szerepeltek, amelyek inkább gyógyító, javasasszonyi praktikáknak tűnnek, mint például gyógyfüvek használata vagy védelmező rituálék végzése.
A cikk kitér a boszorkányperek tágabb történelmi kontextusára is. Pócs Éva néprajztudós magyarázata szerint ezek az ügyek gyakran szomszédsági konfliktusokból, féltékenységből vagy megmagyarázhatatlan jelenségekből indultak ki. A boszorkányüldözés a hatalom eszközévé vált, amellyel félelmet kelthettek és kontrollálhatták az elnyomott rétegeket.
Azt is megtudjuk, hogyan változott a boszorkányperek értelmezése az idők során. A korábbi, tényszerű beszámolóktól eljutunk az 1960-as évek marxista értelmezéséig, amely szerint a boszorkányüldözés az uralkodó osztály eszköze volt a tömegek elnyomására. A cikk idézi Túrós Dezső 1961-es írását, amely párhuzamot von a boszorkányüldözés és a kommunizmus elleni propaganda között.
A téma aktualitását is hangsúlyozza az írás, párhuzamot vonva a múltbeli boszorkányüldözés és a mai manipuláció, ellenségképzés között. Idézi Rusznyák Gábort, aki Arthur Miller „Salemi boszorkányok” című darabjának miskolci adaptációját rendezte, és aki szerint ma is vannak olyan listák és manipulátorok, akik a félelmeinkre építve osztják meg a társadalmat.
A cikk végül visszatér a művészeti akcióhoz, kiemelve annak jelentőségét.
A művészek által elhelyezett emléktábla egyszerű, de erőteljes üzenete – „négy nőt elégettek itt, ahol állsz” – szembesíti a mai embert a múlt kegyetlenségével és annak esetleges mai párhuzamaival.
Az írás hangsúlyozza, hogy a bűnbakképzés, a másságtól való félelem és az intézményesített gyűlölet olyan jelenségek, amelyek ma is relevánsak, és amelyekre fontos emlékeztetni a társadalmat.
A művészeknek nem ez az első izgalmas művészeti akciója, aki kíváncsi a mátranováki fanyűvőre és más kriptolényekre, az nézze meg ezt a videót:
Esetleg hallgassa meg az alábbi beszélgetést, melyben a kömörői hidrovámpírról és a sonkádi kifordított kutyáról is szó esik:
Címlapi fotó: Egy bécsi boszorkány megégetése 1538-ban
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
