Bár az ország déli és délkeleti részén a leggyakoribbak a tartós hőhullámok, a hőség okozta többlethalálozások mértéke egészen más térbeli mintázatot mutat Magyarországon. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy évtizednyi statisztikai adatot elemezve arra jutottak, hogy a klímaváltozás miatti egészségügyi kockázatokat a helyi tényezők, így a lakáskörülmények, az egészségügyi ellátás színvonala és az általános felkészültség sokkal jobban befolyásolják, mint önmagában a kánikula gyakorisága.
Szabó Péter és Pongrácz Rita klímakutatók a HungaroMet, a KSH és a NEAK adatait hívták segítségül, hogy heti bontásban vizsgálják meg a 2015 és 2025 közötti nyári időszakokat. Az itt olvasható elemzésükből az derült ki, hogy a legtöbb forró hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun megyékben regisztrálták, ahol az éjszakák sem hoztak enyhülést.
Ennek ellenére a halálozási statisztikák nem itt ugrottak meg a legdrasztikusabban: a kritikus időszakokban a legnagyobb arányú, 35 százalékos többlethalálozást Tolna megyében mérték, amelyet Baranya (28%), Jász-Nagykun-Szolnok (26%), valamint Bács-Kiskun (25%) követett. Ezzel szemben a legforróbbnak számító Csongrád-Csanádban jóval alacsonyabb maradt ez az érték, ami a szakértők szerint a helyiek jobb alkalmazkodásának és a klímaberendezések kiemelkedően magas arányának köszönhető.
Ahogy az a lenti képen is látható, Borsodban és a környező megyékben nem volt többlethalálozás a 2015 és 2025 közötti időszakban.
Ettől függetlenül magunk is tapasztaljuk nyárról nyárra, hogy a globális felmelegedés miatt a korábban szinte ismeretlen harmadfokú hőségriadók mára mindennapossá váltak, és a Másfélfok úgy ír, mindez 90%-os bizonyossággal az emberi tevékenység számlájára írható. Mivel a szervezet regenerációját az éjszakai lehűlés hiánya gátolja meg leginkább, a szakemberek szerint a hőség elleni védekezést nem lehet elintézni az aktuális riasztások idején hangoztatott sablonos tanácsokkal.
A legfontosabb állítás és tanulság az, hogy a klímaváltozás hatásai elsősorban szociális és infrastrukturális kérdések. A tartós meleg leginkább az idős korosztályt, a krónikus alapbetegségekkel küzdőket, a kisgyermekeket, illetve azokat a hátrányos helyzetű rétegeket veszélyezteti, akik olyan korszerűtlen, rosszul szigetelt otthonokban élnek, amelyek éjszaka képtelenek lehűlni.
Szabó Péter és Pongrácz Rita szerint a jövőben a közegészségügyi és szociális ellátórendszernek, a hosszú távú várostervezésnek (például a zöldfelületek növelésének, az épületek kötelező árnyékolásának és szigetelésének), valamint a lakáspolitikának kéz a kézben kell együttműködnie. Csakis ezen átfogó, rendszerszintű közpolitikai reformok révén biztosítható, hogy a jövő nyarainak elkerülhetetlen hőhullámai ne követeljenek ennyi emberéletet a sérülékenyebb régiókban.
Forrás: masfelfok.hu
Képek: Másfélfok, AFP/Mukesh Gupta
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
