Az extrém kánikula érinti az egészségügyi intézmények munkáját is. Légkondicionáló nélkül műtéteket sem lehet elvégezni. A miskolci kórházban szerencsére még nem kellett emiatt műtéteket halasztani.
A múlt héten a Népszava számolt be arról, hogy jelentős problémák adódtak két budapesti kórház működésében a hőség és a légkondicionáló berendezések meghibásodása miatt. Az Uzsoki utcai kórházban minden műtőben, míg a budai Szent János Kórházban a traumatológiai részlegen kellett átszervezni az egészségügyi ellátást. Az Uzsoki kórházban 41,5 fokos, a Szent János Kórházban pedig 38 fokos hőmérséklet után döntöttek úgy, hogy leállítják a műtéti beavatkozásokat és nem tudnak több beteget fogadni. Ez a helyzet különösen súlyos, mivel ez a két intézmény kezelte eddig a fővárosi baleseti sérülések 40 százalékát. Ennek következtében a fennmaradó három, még működőképes traumatológiai központra jelentősen megnövekedett terhelés hárul, hiszen most nekik kell ellátniuk azokat a betegeket is, akiket korábban az Uzsoki és a Szent János Kórház fogadott volna.
Nyilvánvalóan vannak olyan szakmák, ahol ennél nagyobb hőmérsékletben is dolgoznak, de egy műtőben képtelenség magas hőmérsékleten munkát végezni, és az sem megoldás, ha egy mobilklímát állítanak be. Egy műtőben ugyanis a levegőáramlás sebességét mérni kell, mert bár nem látjuk szabad szemmel, de a levegőben porszemek vannak, azok felkavarása veszélyt jelent a betegre. A mobilklíma megmozgatja a levegőt, így ez nem megoldás. A központi klímának pedig szigorúbb feltételeknek kell meg felelniük, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen levegő kerül a rendszerbe, bizonyos sterilitás itt is elvárt.
Egy beteg eleve magatehetetlenül fekszik a műtőasztalon, nem tud a kánikula ellen küzdeni, a hőszabályozása valamelyest blokkolva van. Ha egy túlhevült műtőbe kerül, akár komoly károsodás is érheti.
Máshonnan nézve is veszélyes lehet a meleg. Nemcsak azért, mert hőségben kevésbé tud koncentrálni a műtétet végző stáb. De az operációt végző orvos – ha nem laparoszkópos módon közelíti meg a megnyitott testet – az izzadással veszélyt is jelenthet a betegre. Kórházas sorozatokból ismerjük a szituációt, amikor az asszisztensnek azt mondja az orvos, hogy „törlés”, aminél a nővérnek le kell törölnie az operációt végző homlokáról a verítéket, hogy ne csepegjen be a műtéti területbe.
Utánanéztünk, mi a helyzet Miskolcon, itt is történtek-e hasonló esetek. Dr. Büdi László orvosigazgató, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház megbízott főigazgatója arról tájékoztatta a Borsod24-et, hogy az extrém kánikula, mint minden egyéb egészségügyi ellátó helyet, a miskolci kórházat is érinti, és próbára teszi, ők azzal próbálják a Budapesten kialakult helyzeteket megelőzni, hogy a karbantartást komolyan veszik és folyamatos a műszaki készenlét is.
Eddig szerencsére még nem kellett műtéteket, kezeléseket elhalasztani, a műtőkben 24-26 oC közötti hőmérsékletet tudnak biztosítani.
Büdi szerint a hőmérséklethatár, amely leállásra kényszeríti a műtők működését, betegellátó egységenként változó, de általában a 28 oC az a határ, ami már rendkívül nehezen tolerálható bármelyik műtőben.
Azt már nem a főigazgató mondta el, de tudható, hogy Magyarországon az egészségügyre lényegesen kevesebb pénz áll rendelkezésre, mint amennyi kellene, ezért is kell minden évben a kórházi adósságokat kipótolnia a központi költségvetésnek. Ilyenkor általában nem arról van szó, hogy a kórházak vezetői felelőtlenül gazdálkodnának a rendelkezésükre álló pénzekkel, hanem egyszerűen alulfinanszírozott a magyar egészségügy, képtelenség kigazdálkodni a hatékony működést a biztosított forrásokból. Ilyenkor a kórházvezetés azon spórol, amin tud, ezért néznek ki sokszor elhanyagoltan a kórházak kertjei, ezért nem jut WC-papírra, emiatt olyan az épületek és a géppark állapota sokszor, amilyen.
Miközben nálunk a nemzeti összterméknek csak 4,7%-a ment 2022-ban az egészségügyi ellátásokra, az EU-s átlag 8 és 9 % között van, Magyarország európai összehasonlításban a sereghajtók közt van (Bulgária, Írország, Litvánia és Észtország mellett), csökkent is ez a szám az előző évhez képest.
A pénzt mégis ki kell fizetni, ezt az állam „nagy kegyesen” minden évben megteszi. De a kórházak emiatt komoly tartozásokat halmoznak fel, a beszállítóik pedig akár csődbe is mehetnek, míg a pénzükre várakoznak, nekik nemcsak a munkájuk költségét kell meghitelezniük, de az áfát is be kell fizessék a költségvetésbe, mielőtt bármilyen bevételt kapnának egy kórháztól. Ezt csak az igazán tőkeerős cégek tehetik meg, idén már volt arra példa, hogy inkasszóval hajtott be tartozást egy orvosi beszállító egy kórházon. Sok cég emiatt eleve nem is vállalja, hogy kórházakkal üzleteljen, és ez nemcsak az orvosi eszközök beszállítóira igaz, hanem akár egy klímás cégre is.
Fotók: Unsplash
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
