Egyre kevesebb a nyilvános telefonkészülék, de még mindig bőven akad belőlük Miskolcon. Ezek azonban nem olyan állapotúak, hogy szívesen használnánk őket. A Borsod24 megkereste a legrosszabb állapotban lévő fülkéket és megkérdezte a Telekomot, hogy mi lesz a sorsa ezeknek az alig használt “emlékműveknek”.
Douglas Adams nagysikerű könyvében, a Galaxis Útikalauz Stopposoknak című műben a Golgafrincham nevű túlnépesedett bolygón úgy szabadultak meg a feleslegesnek ítélt lakóktól, a népesség egyharmadáról, hogy egy olyan űrhajóra tették fel őket, melynek lemondtak a sorsáról. Ide kerültek a nyilvános telefonok tisztítói is.
2023 nyarán Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, szokatlan lépésre szánta el magát: saját kezűleg plakátolta tele a kerület telefonfülkéit, hogy felhívja a figyelmet azok elhanyagolt állapotára. A polgármester állítása szerint 2021 óta próbált egyezkedni a Telekommal, eredménytelenül. A plakátokon provokatív üzenetek szerepeltek, melyek a Telekomot tették felelőssé a fülkék állapotáért.
A Magyar Telekom válaszában kifejtette, hogy törvényi kötelezettségük fenntartani bizonyos számú nyilvános telefont. Elismerték, hogy a fülkék állapota problémás, különösen Budapesten, de hangsúlyozták, hogy évente jelentős összeget fordítanak azok karbantartására és takarítására. A cég szerint az előző évben csak Budapesten mintegy 400 fülkét szereltek le, vidéken pedig ötvenet.
A Telekom azt is közölte, hogy igyekeznek együttműködni az önkormányzatokkal, de a hatósági előírásokat is be kell tartaniuk. Terézvárosban konkrétan sűrítették a takarítások gyakoriságát, és az elmúlt két évben 10 készüléket, illetve 2 fülkét bontottak el és 18 készülék maradt a kerületben, majdnem a fele a körúton. A cég jelezte, hogy további változtatásokat egyelőre nem terveznek a várható szabályozás-módosítás miatt.
Változás 2023 végén annyi történt, hogy Soproni beszámol arról, hogy az önkormányzat és a Telekom közötti konfliktusba már az országgyűlés is beavatkozott, méghozzá az önkormányzat álláspontjával szemben. Ezt ő “Lex Terézváros”-nak nevezte.
A polgármester szerint a koszos, használhatatlan, városképet romboló telefonfülkék már régen nem is alkalmasak eredeti céljukra, a telefonálásra, mivel többségük kártyás rendszerű, és telefonkártyát ma már nehéz beszerezni, egyébként is szinte mindenki mobiltelefont használ manapság. Véleménye szerint a fülkék egyetlen értéke a rajtuk elhelyezhető reklámfelület. És bár 2023 szeptemberében az önkormányzat betiltotta a reklámok elhelyezését az utcabútorokon, remélve, hogy így megszűnik az érdekeltség a fülkék fenntartására a Telekom részéről. Azonban szerinte a Telekom nem a szabályozás megváltoztatásáért vagy a fenntartandó fülkék számának csökkentéséért lobbizott, hanem – az országgyűlés egy törvénymódosítással megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a reklámok megjelenítését az utcabútorokon.
Soproni vegyes érzelmekkel fogadja ezt a fejleményt. Egyrészt úgy véli, ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a fülkék fenntartásában a reklámfelületek értékesítése a fő motiváció. Másrészt azonban sajnálatosnak tartja, hogy ez a döntés tovább csorbítja az önkormányzatok hatáskörét. A fülkék funkcióját a VI. kerületi polgármester a propagandahirdetések felületének tekintette.
Idén februárban folytatódott a csörte: Soproni közölte, az önkormányzat közösségi együttélésről szóló rendelete lehetőséget ad szankciók alkalmazására abban az esetben, ha a telefonfülkék állapota nem felel meg az előírásoknak. Eszerint az önkormányzatnak jogában áll bírságot kiszabni, amennyiben a fülkék karbantartása és tisztántartása nem megfelelő szintű. Ezért akár kétmillió forintos büntetést is kiszabhat az önkormányzat.
Márpedig a fülkék állapota tényleg nem megfelelő: koszosak, tele vannak graffitivel és sokan vécének használják a fülkéket, így az sem lép be ezekbe, aki tényleg használná. Terézváros rendelete legalább annyit elért, hogy azóta sokkal tisztábbak a telefonfülkék, mint korábban voltak.
Mi a helyzet Miskolcon?
Mi is megkerestük a Telekomot kérdéseinkkel, hogy megtudjuk, mi a helyzet a miskolci nyilvános telefonkészülékekkel.
A vállalt sajtóosztálya elmondta, hogy a Magyar Telekomnak, mint egyetemes szolgáltatónak „a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kijelölő határozatából eredő kötelezettsége, hogy az egyetemes szolgáltatási területén minden háromezer főnél kisebb lélekszámú település esetében településenként legalább egy darab, ennél nagyobb településeken pedig minden megkezdett háromezer lakosonként legalább egy darab nyilvános telefonállomást működtessen. Jelenleg a Magyar Telekom a fennálló egyetemes kötelezettség miatt nem szerelhet le tömegesen telefonfülkéket. Csupán néhány – az egyetemes kötelezettségen felüli – telefonkészülék és telefonfülke leszerelésére, illetve típuscseréjére kerülhet sor.”
Ugyanúgy arra hivatkoztak, mint egy éve a terézvárosi polgármesternek, hogy várnak a törvénymódosításra. A 2020. év végén megújult hírközlési szabályozás értelmében a közeljövőben várható annak eldöntése, hogy ennek az egyetemes szolgáltatás elemnek a további fenntartása indokolt-e. Természetesen vállalatunk az NMHH jelenleg érvényes határozatában foglalt kötelezettségnek továbbra is eleget tesz, biztosítva az abban foglalt darabszámot.
Arra a kérdésünkre, hogy hány nyilvános telefonkészülék van Miskolcon, a Magyar Telekom közölte, hogy 52 db nyilvános távbeszélő-készüléket üzemeltetnek a városban. Annak ellenére, hogy a mobilhasználat miatt a fülkék forgalma jelentősen visszaesett, a nyilvános készülékekről még mindig érkezik – havonta átlagosan egy – hívás az ingyenesen hívható segélyhívó számokra.
A 2000-es évek elején még ötszáz lakosonként kellett egy készüléket fenntartaniuk, akkoriban még 702 fülke üzemelt a városban. A telefonhasználati szokások változásán túl a törvényi változások, és a lakosság csökkenése is szerepet játszott abban, hogy megtizedelődött a készülékek száma, többször is érkezett a cég felé kérés a leszerelésre. Három éve ilyenkor még 22-vel több készülék volt a miskolci utcákon.
A cég állítása rendszeres karbantartást és tisztítást végez a telefonfülkéken, emellett gyorsan reagál a lakossági bejelentésekre. Erőfeszítéseik ellenére naponta érkeznek panaszok vandalizmusról és szennyezésről. Gyakori problémák közé tartozik az üvegek betörése, a kézibeszélők megrongálása, az érmebedobó nyílások eltömítése és a graffiti. A nagyobb településeken, ahol több fülke található, magasabb a rongálások száma. Miskolcon például havonta ellenőrzik és takarítják a fülkéket, de szükség esetén soron kívüli tisztítást is végeznek.
Körbenéztünk a városban, és sajnos siralmas állapotokat tapasztaltunk. A kosz és a graffiti itt is általános, de mi is belefutottunk olyan fülkébe, ahol emberi ürülék volt.
Nem mondjuk, hogy menjenek be és hívják onnan fel a Telekomot a panaszt bejelentve, de érdemes mobilról felhívni a céget és bejelenteni, ha ilyen problémával találkozunk.
A már említett Douglas Adams könyvben végül a Golgafrinchan maradék lakója sem járt jól, az a kétharmad, amelyik “szilárdan kitartott eredeti lakhelyén, és sikerekben gazdag, örömteli életet élt addig, amíg az egész civilizációt ki nem irtotta egy virulens kór, amelyet egy piszkos telefonkagyló indított útjára.”
Újrahasznosítás?
Svájcban már az utolsó háromezer készüléket is leszerelték 2018 elején, Csehországban három éve búcsúztak el tőlük. Vannak országok, ahol másodlagos funkciót kapnak a régi telefonfülkék. Többek között átalakították őket életmentő defibrillátorokat tároló állomásokká (Nagy-Britannia), kisméretű könyvtárakká (New York), miniatűr kiállítóterekké (Nagy-Britannia), bankautomatává (Nagy-Britannia)valamint apró helytörténeti múzeumokká is. Ausztriában elektromos töltőállomást alakítottak ki, a japán Osakában köztéri akváriumot készítettek fülkékből, a Brit Virgin-szigeteken tengerparti zuhanyzót, a kanadai Vancouverben menedéket hajléktalan embereknek.
A Magyar Telekom elmondta, hogy másodlagos funkció kialakítását nem tervezik a telefonfülkéknél.
Pedig 2013-ban, a centenáriumi Örkény-évben Budapest szélén volt egy nagyon kreatív megvalósítás, Remeteszőlősön. A helyszín kiválasztása nem véletlen, hiszen tökéletesen illeszkedik Örkény Ballada a költészet hatalmáról című egypercesének leírásához. A fülke egy eldugott, vadvirágos réten áll, pont úgy, ahogy az író megálmodta.
„A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét. Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű, a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott”
A sárga-zöld telefonfülke külsején Örkény életrajza és az ihlető egyperces olvasható. Belül egy régi, tárcsás telefon található. Ha a látogató felemeli a kagylót, véletlenszerűen hallhat egyet a 15 rögzített egyperces közül, melyeket neves színészek – Gábos Katalin, Gados Béla, Hegedűs D. Géza és Oberfrank Pál – adnak elő. Emellett Mácsai Pál Azt meséld el, Pista! című előadásából is elhangzik egy részlet.
Az emlékhely további érdekessége, hogy mellette egy könyvmegálló is található, ahol a látogatók könyveket cserélhetnek. Jó idő esetén pedig egy közeli padon olvasgathatnak is.
Fotók: Répási László
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
