Nem tudunk már csodálkozni azon, hogy valamiért mindig pont a választások előtt ragadnak seprűt a politikusok, ilyenkor ültetnek fát, avatnak fel valamit, vagy éppen „ajándékot” osztanak. Persze nem mindegy, kinek a pénzéből…
Bárcsak minden nap olyan szorgosak lennének politikusaink, mint a választási kampányban. Valahogy ilyenkor mindig jut idő arra, amire amúgy nem, hogy találkozzanak a választópolgárokkal, esetleg meg is hallgassák őket. Kampányban mindig jut virág, családtámogatás, vagy más szociális juttatás, hiszen direkt ekkorra volt időzítve. És valahogy a fejlesztések sem amiatt készülnek el az utolsó napokra, hogy az ígért vállalásokat határidőre befejezzék, hanem hogy tudja az a választópolgár, kitől kapta azt, amit. De valóban a képviselő vagy a polgármester az, aki osztja a mannát?
Mindez arról jutott eszembe, hogy a minap Kazincbarcikán járt a város országgyűlési képviselője, Demeter Zoltán, és büszkén számolt be arról, hogy 706 db notebookot osztott szét gyerekek közt.
“Kívánom, hogy ezek az eszközök ne csak a tanulásban segítsék a diákokat, hanem inspirálják őket saját útjuk megtalálásában, hiszen a jövőnk azokban a kezekben rejlik, amelyek most ezeket a notebookokat tartják.”
– kommentálta Demeter az akciót.
Nyilván azt nem írhatta ezekről a kezekről, hogy reméli, megfelelő helyre teszik az ikszet vasárnap, mivel általános iskolásokról van szó. De valahogy arról elfeledkezett megemlékezni a képviselő úr, hogy ezeket a számítógépeket európai uniós forrásokból kapták a gyerekek. Attól az EU-tól jött, aminek mi is tagjai vagyunk, azaz a mi és más európai adófizetők pénzéből jött létre mindez. Ilyenkor a fideszes képviselő nem említi meg ezt, nyilván, ez nem passzolna a brüsszelezős narratívához.
Demeter Zoltán egyébként is híres szociális érzékenységéről, ő az, aki nem szavazta meg “2015-ben a családi pótlék emelését, a közfoglalkoztatásért járó bérek emelését, ellenben igent mondott 2020-ban arra a törvényre, ami veszélybe sodorta az uniós helyreállítási alapot. Utóbbit ráadásul úgy, hogy saját körzete többnyire aprófalvakból és szegregátumokból áll, ahol nagy szükség lett volna, illetve szükség lenne minden” – írtuk meg korábban mi is. De a sportegyesületének nemcsak TAO-pénzek csorogtak, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma is megtámogatta őket 335 millió forinttal. Nyilván minden forint jó helyre ment egy olyan környéken, ahol tömegek élnek a szegénységi küszöb alatt. És Kazincbarcikának, ahol ellenzéki polgármester van, nem járt rezsitámogatás, oldják meg.
Kampány van, és megmondta a doktorminiszterelnökúr is, hogy bele kell húzni, ezért Demeter úr is beleáll. Sorra járja a környékbeli településeket, buszoztatja a barcikaiakat a Békemenetre, ahol a szerencsi körzet képviselőjével szelfizik.
Mantrázza a központilag kiadott jelszavakat, és épp most jut ideje arra, hogy számítógépek százait ossza ki, hadd tudják azok a szülők, hogy van egy kéz, ami nem elvesz, hanem ad. Arra a kézre pedig, ha kellően idős, akár egy gondosóra is rákerülhet. Az egyébként hasznos eszközt, amit 65 év felettiek igényelhetnek, hogy vészhelyzetben segítséget tudnak hívni egy gombnyomással, nem szociális munkások, hanem fideszes képviselők és aktivisták viszik ki azokat az idős emberekhez. Az órák mellett pedig ott van Orbán Viktor levele is. Ami különösen szomorú, hogy Hadházy Ákos szerint a gondosóra uniós forrásból van finanszírozva, de a kormány horribilis áron szerzi be azokat, így a “haverok” busás haszonra tehetnek szert belőle.
Nem az a baj, hogy számítógépet kaptak a gyerekek. De miért a tanév vége felé, a választási kampány hajrájában?
Amikor tombolt a koronavírusjárvány és sokaknak szüksége lett volna ilyen eszközökre a távoktatásban, akkor bezzeg civilek fogtak össze és gyűjtöttek informatikai eszközöket rászorulóknak. Persze akkor nem volt kampány.
Fotó: Demeter Zoltán Facebook-oldala
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
