Megérkezett Varga Andrea válasza Barkai László kérdéseire

Megosztás

Közleményben reagált Varga Andrea Klára, a Függetlenek SZIVE polgármesterjelöltje dr. Barkai László és az Összefogás Miskolcért korábbi kérdéseire. Az Összefogás Miskolcért egy sajtótájékoztatón kritizálta Vargát, utóbbi nyilvános vitán szeretett volna reagálni, amire viszont Barkaitól nem érkezett reakció.

Az előzményekről itt és itt olvashat bővebben, csütörtökön pedig akár ön is élőben kérdezhez a két polgármesterjelölttől az Erzsébet téren, az aPont Miskolc és a Borsod24 közös eseményén.

A Függetlenek SZIVE közleményét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

“Reakciók Dr. Barkai László Lajos és csapata rágalmaira

A Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd – A Zöldek Pártja miskolci szervezetei sajtótájékoztatón álltak ki, hogy nyolcpontos rágalomcsomagot fogalmazzanak meg Varga Andrea Klára lejáratására.

Ezek a hazugságok és szándékosan elferdített féligazságok nem ütik meg azt a szintet, hogy közvetve reagáljon rájuk, a sajtón keresztül üzengessen a Függetlenek SZIVE, a Jobbik-Konzervatívok és a Momentum közös polgármesterjelöltje, azonban nyilvános vitán, párbeszédben szívesen megtette volna. Ennek a lehetőségét háromszor kínálta fel Dr. Barkai László Lajosnak (ahogyan azt ezen felül a Partizán és az aHang is megtette). Ő nem tisztelte meg a miskolciakat azzal, hogy őket próbálja meggyőzni saját alkalmasságáról Varga Andrea Klára lejáratása helyett.

Mivel azonban megtiszteljük a miskolciakat azzal, hogy rácáfolunk a hamis állításokra, amiknek a terjesztésébe kiábrándítóan sok energiát fektet Dr. Barkai László Lajos és csapata.

1. Miért nevezi magát civil jelöltnek, miközben korábban is és most is összesen 8 különböző párttal indult el választásokon? (MSZP, P, DK, Együtt, LMP, JOBBIK, Momentum, Mindenki Magyarországa Néppárt) Ilyennek gondolja az igazi civil jelöltet?

Varga Andrea Klárát 2019-ben és most, 2024-ben is civil szervezet jelölte: a Függetlenek SZIVE. Utóbb ehhez pártok is csatlakoztak jelölőszervezetként, de a polgármesterjelölt egyik politikai szervezetnek sem tagja. A Függetlenek SZIVE civil szervezetnek Varga Andrea Klára tagja.

2. Azt nyilatkozza Varga Andrea Klára, hogy 2019-ben más volt a DK, mint most. Akkor nem értjük, miért ment el több ízben is Gyurcsány Ferenchez a támogatását kérni. Először 2023-ban, másodszor 2024-ben Veres Pál lemondása előtt hetekkel, majd harmadszor Veres Pál lemondását követő napon?

Az elmúlt években Varga Andrea Klára több közéleti, politikai szereplővel találkozott. Miskolc alpolgármestereként ez a hétköznapi munkájának alapvető része. Mások mellett egyeztetett Szabó Tímeával, Jakab Péterrel, Kunhalmi Ágnessel, Schmuck Erzsébettel, Karácsony Gergellyel, Donáth Annával, Márki-Zay Péterrel, Gyöngyösi Mártonnal, illetve Gyurcsány Ferenccel is.

Ezek az egyeztetések többnyire bizalmas jellegűek, ami nem egyenlő azzal, hogy összeesküvések munkálkodnának a háttérben. Az említett, Gyurcsány Ferenccel történt találkozó is ebbe a kategóriába tartozik. Mint az már többször elhangzott korábban: Varga Andrea Klára soha nem kérte Gyurcsány Ferenc politikai támogatását, ellenben a Demokratikus Koalíció helyi emberei többször próbálták beszervezni a pártba, amit az ideológiai és morális különbségek miatt eddig és ezután is határozottan elutasít.

3. Miért utasította vissza Magyar Péter és a TISZA párt azt a kérését, hogy támogassa őt mint miskolci polgármesterjelöltet, és támogassa a csapatát is?

Varga Andrea Klára Magyar Péterrel eddig nem tárgyalt politikai együttműködésről. Egy konferencián találkozott Szabó Attilával, a Tisztelet és Szabadság Párt elnökével, aki felé semmilyen támogatáskérést nem fogalmazott meg.

A TISZA Párttal megegyezik Varga Andrea Klára álláspontja abban, hogy a közéletnek szükséges megújulnia – ezen dolgozik ő is immáron évek óta. Ebben az értelemben valóban támogatja egymást a két fél.

4. Miért lengette be lemondását az elmúlt 4-5 év alatt tucatszám, miért támadta hátba Veres Pál polgármestert a civil barátai segítségével, akik miután ultimátumot adtak Veres Pálnak, meg is írták neki, hogy megvonták tőle a támogatásukat, és ami elvezetett Veres Pál visszalépéséhez?

Veres Pál ellen azok indítottak politikai támadásokat, akik most ezt számon kérik Varga Andrea Klárán. Ennek voltak a háttérben zajló elemei és olyan, mindenki számára nyilvánosan is látható tünetei, mint amikor a Demokratikus Koalíció helyi tagjai a közgyűlésen a Fidesz-KDNP képviselőivel együtt szavaztak Veres Pál akarata ellenében, vagy hogy saját polgármesterjelöltet jelentettek be, a folyamatos kommunikációs hadviselésről nem is beszélve.

A Függetlenek SZIVE sikeresen tárgyalt, és megállapodásra jutott Veres Pállal, amit mindkét fél aláírt. Nem ez vezetett Veres Pál visszalépéséhez.

5. Miért helyezte a rokonait, barátait, pártos szövetségeseit állásokba, felügyelőbizottsági pozíciókba, megbízásokba?

Alpolgármesterként Varga Andrea Klárának nincsen ráhatása sem a Miskolc Holding személyzeti politikájára, így – az alapvető morális okokon túl – nem „helyezhetett el” senkit sem.

A Függetlenek SZIVE néhány szakértőt delegált: jogászt a Jogi és Ügyrendi Bizottságba, szociális szakértőt az Egészségügyi, Szociális és Környezetegészségügyi Bizottságba, mesterpedagógust pedig Köznevelési, Kulturális, Turisztikai, Ifjúsági és Sport Bizottságba.

A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. felügyelőbizottságának tagságára pályázatot írt ki a Miskolc Holding Igazgató Tanácsa. Ezt követően kérték fel Szabó Zoltánt a feladatra – egy 30 éve energetikával foglalkozó szakembert 4 egyetemen megszerzett 8 diplomával.

A családi kapcsolat fényében Varga Andrea Klára kérte Veres Pált, hogy vizsgálja felül a szerepvállalást, Ő pedig kérte, hogy Szabó Zoltán vállalja el a megbízatást.

6. A 4IM projektet (közismert nevén a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása), melyet alpolgármesterként irányított számos anomália lengi körbe. Miért lépett ki számos szereplő a projektből? Miért rúgott ki vele nem egyetértő személyeket a projektből és állásukból? Miért kezdeményezték a projekt konzorciumi tagjai a projekt menedzsment leváltását és a projektirányítás bizottság kezébe adását, melyet végül Varga Andrea elszabotált? Miért nem hozta nyilvánosságra a projekt teljes költéseit, pénzfelhasználását? Miért gondolják sokan azt, hogy a projekt nem érte el a kitűzött célját annak ellenére, hogy a 400 milliót elköltötték? Hogyan lehetett 100.000 Ft/nap díjazása Marczis Mártának-Varga Andrea barátnőjének-, aki maga mondta egy beszélgetésben, hogy a 4IM projekt kifizető helyként működött?

Hány hátrányos helyzetű, elsősorban roma ember felzárkóztatását eredményezte a 4IM projekt?

Erre vonatkozóan változtatás nélkül közöljük a Borsod24-nek a témában feltett kérdéseire korábban megküldött válaszokat, amelyekkel azóta sem egészítették ki az eredeti cikküket – azt a látszatot keltve, mintha nem reagált volna rá Varga Andrea Klára.

A projekt költségvetéséből konkrétan mekkora összeget tett ki a közvetlenül az érintett célcsoport számára átadott forrás?

A projekt költségvetése nem tartalmazott a Bábonyibércen és Tetemváron élők számára közvetlenül átadható forrást, ilyenek nem is szoktak a hasonló projektekben szerepelni. Ez elsősorban egy intézményfejlesztési és szolgáltatási projekt volt. Összefoglalva a projekt költségeit: Miskolc városa összesen 381 ezer eurót költött, ez mai áron durván 150 millió forint, amiből nem lehet csodákat várni ekkora társadalmi problémáknál, de minden forint fontos segítség.

  • Ennek durván a kétharmada volt a munkatársak és szakértők költsége: ebből tudtuk támogatni azt a két éven át zajló munkát, amelynek során munkatársaink újraszervezték a város szociális szolgáltatási rendszerét, együttműködéseket alakítottak ki a nem önkormányzati, állami vagy civil szereplőkkel, és olyan új szolgáltatásokat nyújtottak a Tetemváron és Bábonyibércen élő miskolciaknak, mint például a közösségi segítő szakemberek munkába állítása.
  • További 20 millió forintot költöttünk szolgáltatásokra a szükséges fordításoktól a riportokra, kommunikációs anyagok előállítására, tolmácsolásra.
  • Durván 7 millió forint ment el adminisztrációs költségekre részben a konferenciák, workshopok terembérleti költségeire, tolmácsgépek bérlésére.
  • 5 millió 800 ezer forint állt rendelkezésre utazási és szállás költségekre – ennek a legnagyobb részét azokra a tanulmányutakra és nemzetközi megjelenésekre fordítottuk, amelyekért cserébe Miskolc egy olyan klub tagja lett, amelyben egymástól tanulnak az európai városok, és akiknek a tapasztalatai beépülnek majd az Európai Unió döntéseibe. Önmagában is nagy elismerés, hogy az Európai Unió 69 pályázatból egyedüliként a miénket támogatta Közép-Európából.
  • 10 millió forint közvetett költség pedig telefonra, irodaszerre, fűtésre, világításra, ami minden ilyen programhoz – egyáltalán a munkavégzéshez – szükséges.

Tudomásunk szerint a projektből időközben számos szakértő, közreműködő kilépett. Mi az oka annak, hogy ilyen nagy számban hagyták el a projektet a közreműködők?

Ez minden több éven át zajló program esetében megtörténik, pláne ilyen kísérleti programok esetén, ahol sokféle struktúra összehangolása zajlik. Ráadásul a projekt pilot jellegének természetes velejárója, hogy a szakmai irányvonalak a tapasztalatoknak megfelelően változtak. Nagy számban nem hagyták el a projektet közreműködők, de volt, hogy a megváltozott szakmai irányvonal a szakmai stábban is változásokkal járt. A folyamatok újrahangolása után, a végrehajtásban konstruktívan és hatékonyan közreműködő szakmai stáb alakult ki. Végül teljes kapacitással, minden döntéshozó bevonásával tudtuk Miskolc szociális szolgáltatási rendszerét fejleszteni. Hadd szolgáljak itt is számokkal: a projektre fordított munkaórák száma: 32 530 óra – ebből 26 680 órát az Európai Unió fizetett. Ebben nincs benne a projekt eredményeként létrejött, a szolgáltatások összehangolásán dolgozó szakmai testület, a Társadalmi Innovációs Tanács tagjainak, vagy egyes intézmény- és városvezetők ráfordított ideje, a területi munkacsoportok ideje és egy sor még igénybe vett szolgáltatásé.

Egyes vélemények szerint a projekt indikátorok teljesítése veszélybe került. Hány olyan projekt indikátor van, amely esetében 100 százalékos a teljesítés?

Zajlik az indikátorok összegyűjtése, amit eddig mondhatunk:

  • a projekt fő célkitűzését adó „létrehozott partnerségek száma (állami, magán és civil partnerek), hálózatépítés a projektben; 300 százalékban teljesült,
  • a szakmai és egyéb tematikus képzések, workshopok száma 240 százalékban,
  • az integrált megközelítésen alapuló szolgáltatások száma 313 százalékban,
  • azon személyek száma is, akiknek a munkavállalói kompetenciája fejlődött, a vállaltnál nagyobb mértékben, 195-ban teljesült
  • Egyetlen esetben alacsonyabb az eredmény a vártnál: a két célterületen a lakcímkártyával nem rendelkezők alacsonyabb mértékben vettek részt a projektben. Ez a projekt eredményeit nem rontotta: a területre jellemző nagymértékű lakossági fluktuáció eredménye, valamint annak a jogosultsági deficitnek, miszerint a projekt megvalósítói nem minősülnek hatóságnak, aki számára kötelező a lakcímet igazolni.

Pontosan hány kiszolgáltatott helyzetben lévő személy jutott munkához a projekt következtében?

Ez nem egy munkaerő-közvetítő projekt. Nem szerepelt a vállalások között, nem is mertünk volna ilyeneket tenni 2021-22-ben, a covid alatt vagy után közvetlenül, egy városban, amelynek a munkaerő-piaca rendkívül hullámzó. Azért sem, mert a munkanélküliség okai nagyon sokrétűek – mi a szolgáltatási csomagjainkat éppen ezért egy nagyon árnyalt rendszer alapján dolgoztuk ki:

  • egy úgynevezett mobilizálási csomagot azok számára, akik eredetileg nem hittek abban, hogy számukra még munka adódik
  • egy, az életminőség javítását célzó csomagot azok számára, akiknek a foglalkoztatását egészségügyi, adósságkezelési, egyéb okok nehezítik – az állami kézben lévő egészségügy és az adósságkezelés például akkora probléma, amikre önmagában kevés lett volna a rendelkezésre álló forrás – ha közvetlenül a célcsoportra költhettük volna is.
  • És akkor ott vannak még nagyon sokan az olyan emberek, akiknek a foglalkoztatását iskolázottságuk, vagy szakmai képzettségük hiánya befolyásolja.
  • Igen kevesen voltak olyanok, akiknek a foglalkoztatása azonnal megkezdődhetne, akár a teljes foglalkoztatásra alkalmasak, akár otthonról foglalkoztathatók, vagy megváltozott munkaképességűek.

Egyes szakértői vélemények szerint az Európai Unió vissza fogja követelni a forrást a nem teljesítés okán. Van-e erről tudomása és mi erről a véleménye?

Ez álhír, vagy rémhír, nem is tudom minek nevezzem. Az indikátorok rendben vannak, az elszámolás rendben van. E vélemények rosszindulatú hangulatkeltések, amelyek talán nem függetlenek a közelgő helyhatósági választási kampánytól. Leginkább a hírek terjesztőit minősíti. A projektben végig folyamatos és szoros volt a kapcsolat a támogató szervezet és a 9 európai támogatott projekt, köztük a miskolci projekt között. Időszakonként rendszeresen be- és elszámoltunk a támogatási előlegekkel. Ezeket a támogatásnyújtó szervezet rendre elfogadta, nem jelzett problémát a projekt megvalósítását illetően. Műhelymunkák keretében személyesen referáltunk az aktuális eredményekről. Ennek kiemelt eseménye volt a 2024 áprilisában, Brüsszelben lezajlott záró workshop, illetve a 2024. május 7-én, Miskolcon megtartott nemzetközi záró konferencia, ahol a támogató Európai Tanács jelenlévő képviselői is elismerően nyilatkoztak a projekt eredményeiről.

7. Miért titkolt el 180 millió forintot Varga Andrea? Három magyar város mintegy egymillió eurót nyert el a 100 klímasemleges és intelligens város missziójában egy kísérleti projekt lefuttatására még év elején. A borsodi megyeszékhelynek ebből közel 180 millió forint jutott, amit a klímasemlegességre való átállásra fordíthat. Ez igazán jó hír, már csak azért is, mert közvetlen uniós forrás, és a pályázat célja is hasznos, jó ügy. Ezért is érthetetlen, hogy egy ilyen örömhírt miért is kellett hetekig titkolni a hivatalban. Miért titkolta két hétig a jó hírt a polgármester előtt? Miért nem számolt be azóta sem, hogy a projekt pénzek hol vannak, ki és mire használja fel őket?

A 100 klímasemleges és intelligens város misszió részeként Miskolc és konzorciumi partnerei 2024 januárjának végén nyertek el 180 millió forintnak megfelelő támogatási összeget egy mintaprojekt megvalósítására, ami 2024 májusában indult el. Költések nem történtek, hiszen a támogatási szerződés megkötése is most lesz esedékes.

A program két város konzorciumi együttműködésében fog megvalósulni, összesen hat partner bevonásával. Az említett támogatási összeg közöttük oszlik el, nem kizárólagosan Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát illeti. Egyébiránt megkötött támogatási szerződés hiányában a megvalósítók még nem kaptak támogatást a donorszervezettől.

Ennek az együttműködésnek a vezető tagja Pécs, a hivatalos kapcsolatot a támogatást nyújtó európai uniós testülettel ők tartják, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata felé is ők kommunikálják a projekttel kapcsolatos történéseket.

8. Beszélik, hogy Varga Andrea és csapata a közelmúltban nagy összegű támogatást kapott egy vállalkozótól (informátorunk szerint áttételen keresztül a Fidesztől), aminek fejében – a hírek szerint – azt vállalták, hogy semmiképpen nem lépnek vissza, és nem fognak össze más demokratákkal a Fidesszel szemben. Hogyan számol el ezzel a Fidesz-szel dacoló miskolci emberek előtt?

A Függetlenek SZIVE betartja a kampány finanszírozására vonatkozó összes szabályt. Csak magyar állampolgárságú magánszemélyek átutalásos adományait felhasználva kampányol a szervezet. Ezt az Állami Számvevőszék ellenőrizheti. Ennek megfelelően sem a Fidesztől, sem más szervezettől nem kértünk, kaptunk, és fogadtunk el semmilyen támogatást – így nem vállalt semmilyen kötöttséget sem.”

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek