„Nem kell kiszolgálnom majd egyetlen oligarchát sem a jövőben” – interjú Dohány András miskolci polgármesterjelölttel

Dohány András

Megosztás

Sikerült interjút készítenünk Dohány Andrással, aki a Hahó Miskolc jelöltjeként indul a június 9-i önkormányzati választáson a polgármesteri címért, de a 18-as választókerületben is megmérkőzik az egyéni képviselői pozícióért.

Kérem, mutatkozzon be, és mondja el röviden, miért érdemes Önre szavaznia a miskolciaknak.

Dohány András vagyok 43 éves, háromgyermekes, miskolci születésű és megszakítás nélkül Miskolcon, Diósgyőrben élő diplomás műszaki menedzser.

Családi vállalkozásunk építőipari kivitelezéssel foglalkozik több mint három évtizede. A kivitelezéssel párhuzamosan műszaki ellenőrzéssel és felelős műszaki vezetéssel foglalkozom. A munkám miatt a milliárdos cégvezetőktől a roma segédmunkásig napi kapcsolatban vagyok a társadalom minden rétegével, valós rálátásom van az emberek problémáira.

Műszaki emberként úgy gondolom, egészen más szemszögből tekintenék a város működésére, üzemeltetésére. Piacképes tudással és tapasztalattal rendelkezem, számomra nem létkérdés a politika, soha nem függtem a politikától és nem vagyok közpénzfaló sem.

Egy olyan várost szeretnék, ahol nem a párthűség és rokoni kapcsolatok alapján osztogatják a pozíciókat és beruházásokat, hanem a szakmai tudás szerint.

Miért indult el Miskolcon a polgármesteri címért folyó versenyben?

Mindig is érdekelt a politika és a történelem. Sajnos az utolsó 30 évben városunkat a folyamatos leszakadás jellemzi. A politikai közélet színvonala hatalmasat esett és kissé belterjessé vált. Úgy gondolom eljött a mi generációnk ideje, hogy megpróbáljuk a város lakóinak életét visszaterelni a helyes mezsgyére.

Mivel Veres Pál polgármester úr nem indul el a megmérettetésen, amit teljesen megértek a rendelkezéseimre álló ismeretek alapján úgy gondoltam miért is ne vághatnék bele, hiszen szerencsére nem népi, hanem polgári demokráciában élünk.

Az esélytelenek nyugalmával indult el, ugye? Mégis mi hajtja?

Első kérdésére a válaszom: Nem, határozott nem. Úgy érzem az emberek változást akarnak, elegük van a politikai acsarkodásból, a politikusokból. Nem véletlen, hogy minden párt kamu civileket indít vagy köztiszteletben álló személy hátán próbál megkapaszkodni. Szép ígéretekkel tele van a padlás, a színfalak mögött ugyanazok állnak most is. Egy valóban független jelöltnek talán sohasem volt akkora esélye, mint most.

Mi hajt engem? Az, hogy javítsak városunk lakóinak a körülményein, hogy visszaadjam a városba vetet hitet, hogy Miskolc ne legyen többé az elszalasztott lehetőségek városa. A politikának hatalmas adóssága van Miskolc felé. Káliék alatt nem kaptuk meg a Mercedest, Krizáék alatt a BMW-t, most a BYD autógyárról is lemaradtunk. A kapott több tízmilliárd forintot ostobán használtuk fel. Gondoljunk csak az elcsúfított Diósgyőri Várra, a Dayka átkötésre, a fenntarthatatlan Elypsum fürdőre. Ez jól mutatja mennyit is ér képviselőink lobbiereje és szakmai tudása. Tisztelet a kevés kivételnek, de itt mindenki csak a maga hasznát leste eddig. Meg is van az eredménye. Elvándorló és elöregedő lakosság, alacsony vásárlóerő, piszkos utcák és állandó hely a bűnügyi rovat élén.

Mindez az ország egyik legszebb fekvésű, legnagyobb reményű városában!

De a legfőbb hajtóerő háromgyermekes apaként az, hogy gyermekeim Miskolcon felnőve itt találják meg önmagukat és munkájukkal Miskolcot gyarapítsák, ne Budapestet vagy más vidéki várost esetleg más idegen országot, államot.

Úgy tudom, egyedül plakátol, online viszont nincs túl nagy aktivitása. Miért?

Testvéremmel és még Miskolcon élő barátaimmal telepítjük a plakátokat. Mivel önmagam finanszírozom az egész kampányt, sajnos nem áll módomban az összes villanyoszlopra plakátot szerelni.

A Facebookon a Hahó MISKOLC felületen vagyok megtalálható. Az internetes hirdetésekhez (Facebook, Google) is az a három dolog szükséges, mint egy háborúhoz: Pénz, pénz, és pénz. Nekem sem Soros, sem Mészáros Lőrinc nem utalt egy árva fillért sem. Így persze nincs is elköteleződés semmilyen irányban, nem kell kiszolgálnom majd egyetlen oligarchát sem a jövőben.

Attól persze nem félek, hogy ha megválasztanának polgármesternek, akkor sorban állnának az ajtóm előtt a különböző pénzemberek és érdekcsoportok képviselői.

Kik segítik a kampányban? Hogyan sikerült összeszedni a szükséges 500 aláírást, kik segítettek ebben?

A legnagyobb segítségem a családom, barátaim, kedves ismerőseim. Nincsenek fizetett aktivistáim, Kubatov-listám, esetleg kényszer hatására befolyásolt munkavállalóim, akik akár egy óra alatt összeszedtek volna 500 aláírást. Nekem erre 11 napra volt szükségem munka és család mellett. Az anyagi forrásokat kreativitással próbálom pótolni.

Megszólítottam az utca emberét, beszélgettem vele. Röviden vagy hosszabban elmondtam ki vagyok, mik a céljaim, meggyőztem és megkaptam az ajánlását. Végül majd másfélszer annyi ajánlást adtam le mint a minimum küszöb értéke. Ez ugyanúgy érvényes a miskolci 18. választókerületi képviselőjelölti ajánlások számára is.

Milyen anyagi forrásokból kampányol? Egyáltalán mennyit költ, és mennyibe kerül egy plakát? Milyennek látja a jelölteknél az esélyek egyenlőségét?

Saját forrásból finanszírozom a kampányomat.

A szórólapokra és megállító asztalkákra eddig több mint 800 000 forintot költöttem. Egy darab plakát költsége 4-5 ezer forint. A plakátokon minden fontos információ megtalálható, nincs apró betűs rész, nem kell szégyellnem – mint egyeseknek –, hogy milyen párt áll mögöttem valójában.

A múlt héten aláírtuk több jelölttel együtt a választási etikai kódexet. Ez mind szép és jó, de mennyire etikus egy olyan verseny, ahol egyesek mögött kimeríthetetlen és ismeretlen eredetű anyagi források állnak? Gondoljanak bele a miskolci polgárok, hogy ezekért a százmilliókért később valakik be fogják nyújtani a számlát, amit mi miskolciak fogunk megfizetni! Az elmúlt 30 évben láttuk, hogy ez hova vezet. Valóban ezt az utat kell folytatnunk?

Tapasztalt-e furcsaságokat a kampányolás során?

Leginkább az lepett meg, hogy mennyire sokszínűek az emberek. Vannak nagyon és kevésbé tájékozottak. Egy dolog nagyon látszik, hogy megnőtt az érdeklődés a politika iránt.

Sajnos van rossz tapasztalatom is, már-már pártállami, az 50-es éveket idéző viselkedés is bizonyos politikailag elkötelezett emberek részéről. Ez számomra döbbenetes volt, én nem ilyen Miskolcon szeretnék élni. 

Milyen eredményre számít?

Ez egy verseny, amit ha nem akar megnyerni az ember, akkor nem is érdemes rajta elindulnia.

Reálisan nézve már árnyaltabb a kép, hiszen a kampány eszköztárának méretei és kellékei erősen eltérnek az indulók esetében.

Én a józan ész, a szakmaiság és a függetlenség képviselője akarok lenni. Veres Pál is ezen az úton indult el, de elsüllyedt a politika bugyraiban, amit sajnálok. Én a habitusomnál fogva egy erélyes, nem megalkuvó ember vagyok. Velem ez nem fordulhat elő.

Érték-e atrocitások az indulása miatt?

Szerencsére a sok támogató és pozitív szó mellett elenyésző negatív élmény ért. Mindenre felkészülve vágtam neki a megmérettetésnek. Aki vállalja a véleményét, az álláspontját a nyilvánosság előtt, annak számítania kell a lehúzó véleményekre, hozzászólásokra is. Ezt meg kell tanulni félretenni, vagy felhasználni és abból tovább építkezni. Ami viszont nagyon meglepett két politikusnak mondható személy részéről, hogy a politikai részvételt saját privilégiumnak gondolják.

Vannak rendkívül elvakult emberek is, akik szinte már szektatagként élik meg a politikai beállítottságukat. Én tisztelem mindenki véleményét, de sajnos látszik, hogy mennyire megmérgezte a propaganda, a politikai árokásás a magyar közéletet. 

Összegzésként a fent leírtak sem tudnak eltántorítani szándékomtól mivel amit elhatároztam végigviszem, nincs másik út.

Nem bánta-e meg, hogy elindult?

Abszolút nem. Nagyon jó jellemerősítő hatást érzek magamon. Az sem elhanyagolható, hogy az ismertségem jelentősen jobb, mint mondjuk három-négy héttel korábban. Remélem, hogy ennek jó hasznát veszem még közeli és távlati (politikai) terveim megvalósításához.

Köszönöm a lehetőséget, bármilyen eredménye is lesz a választásnak egy biztos: Miskolcnak DOHÁNY kell!


Dohány András jelölttel telefonon egyeztettünk az interjúról, kérdéseinket emailben is elküldtük neki. Végül az interjú nem beszélgetés formájában zajlott le, hanem elküldött kérdéseinkre emailben válaszolt.


Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek