A gyermekvédelem terén Magyarországon jelenleg súlyos kihívásokkal szembesülünk, különösen igaz ez megyénkre.
A Népszava cikke számolt be róla, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban, valamint a kórház területén kialakított külön otthonban jelenleg mintegy 30 csecsemő vár elhelyezésre és gondozásra, nincsenek nevelőszülőnél vagy nevelési helyen. Ez a rendkívül aggasztó helyzet részben a gyermekvédelem rendszerében meglévő hiányosságokra utal, amelyek közé tartozik a férőhelyek, gondozási lehetőségek és nevelőszülők hiánya.
Az érintett kórházban lévő gyermekotthon jelenleg már teljes kihasználtsággal működik, ami azt jelenti, hogy nem tudnak több gyermeket elhelyezni, noha több mint 30 csecsemő vár a sorára.
Annak érdekében, hogy megoldást találjanak erre a problémára, már elindult egy új, 40 férőhelyes gyermekotthon előkészítése is, kifejezetten az 0-3 éves korú gyermekek számára. Ez egy biztató lépés, bár továbbra is fontos kérdés, hogy mikor és hogyan tudják ezeket az új férőhelyeket rendeltetésüknek megfelelően működtetni és üzemeltetni.
Az alapvető kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan:
miért nem kerülnek ezek a csecsemők nevelőszülőkhöz, ahogyan azt a gyermekvédelmi törvény előírja?
Ez egy kritikus pont, amelyre nem kapott a Népszava újságírója sem megfelelő választ, hiába fordult az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz. A gyermekvédelmi hatóságoknak és intézményeknek felül kell vizsgálniuk ezt a gyakorlatot, és meg kell találniuk a megfelelő megoldást annak érdekében, hogy ezek a gyermekek a lehető legjobb körülmények között nőjenek fel.
Az anyagi megbecsülés hiánya egy másik fontos tényező, amely befolyásolja a nevelőszülők számát és a nevelőszülői hivatást választók motivációit. Sokan azért sem választják a nevelőszülői hivatást, mert alacsony a fizetés és nem megfelelő az anyagi támogatás. Változásokra van szükség ezen a területen, hogy vonzóbbá tegyék ezt a fontos és nemes hivatást, és hogy több ember válassza azt.
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat adatai szerint
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelkedően magas az 0-3 éves korú gyerekek aránya, akik szakellátásba kerülnek.
A Belügyminisztérium közlése szerint a kórházban hagyott gyermekek több mint 90 százaléka nem örökbe fogadható, így az örökbefogadási folyamat nem indítható el az esetükben. A csecsemők száma, akik várhatóan családon kívüli elhelyezést igényelnek, jelenleg meghaladja a 10 főt Borsod-Abaúj-Zemplén megyén kívül Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben, valamint az 5 főt Budapesten, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megyékben.
Az országos szintű kép még komolyabb problémákat mutat: Jelenleg Magyarországon több mint 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, és hiányzik több ezer nevelőszülő ahhoz, hogy minden gyermek családban nőjön fel. Ez egyértelműen egy olyan strukturális probléma, amelyre komplex és hosszú távú megoldásokra van szükség.
Az állami intézkedések és törvények elfogadása, például a gyermekek védelmére vonatkozó törvények, fontos lépések lehetnek a probléma kezelése felé. Azonban ezek a törvények és intézkedések önmagukban nem elegendőek. Szükség van a gyakorlati megvalósításra, az intézményi és pénzügyi támogatásra, valamint a szakemberek és nevelőszülők felkészítésére és támogatására is.
Összességében, a jelenlegi helyzet a gyermekvédelem terén komoly kihívásokat jelent Magyarországon. Az egyre növekvő számú gyermek állami gondoskodásban való élete, valamint a nevelőszülők hiánya és anyagi nehézségei sürgős cselekvést igényelnek mind a kormány, mind a civil társadalom részéről. A gyermekek jövője és jóléte érdekében fontos, hogy ezekre a problémákra hatékony és fenntartható megoldásokat találjunk, ne álmegoldásokat.
Az SOS Gyermekfalvak tavaly októberi kampánya kiemelte, hogy Magyarországon jelenleg 5400 aktív nevelőszülő van, azonban további 2000 nevelőszülőre lenne szükség ahhoz, hogy minden 12 év alatti gyerek családban nőhessen fel. Ennek oka részben az, hogy a nevelőszülők nem kapnak megfelelő anyagi és nem anyagi támogatást, ami visszatartó erő lehet a hivatás választásánál.
Az LMP társelnökének, Ungár Péternek a Belügyminisztérium államtitkárához intézett írásbeli kérdésére adott válaszból kiderült, hogy a nevelőszülői díj 2014 óta a minimálbérrel indexált, és jelenleg sem várható változás ezen a téren.
A gyermekvédelemre szavakban oly sokszor hivatkozó kormány nem tervez újabb intézkedéseket a nevelőszülői hivatás népszerűsítésére sem. Bár a hivatalos díjazás nettó 160 ezer forintot jelent egy olyan nevelőszülőnek, aki három gyerekről gondoskodik, a gyakorlatban ez kevésnek bizonyul, különösen a nevelendő gyerekek számához képest.
Eközben folyamatban van egy gyermekek védelméről szóló törvénycsomag elfogadása, de ezek a tervezetek nem tartalmaznak megoldást a nevelőszülőkkel kapcsolatos problémákra. A Fidesz-KDNP képviselői által benyújtott csomag elsősorban a területen dolgozók átvilágításáról, büntetéséről szól, illetve az életvitelükkel összefüggő elvárásokat fogalmazza meg.
Címlapi képünk illusztráció (Kelli McClintock/Unsplash)
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
