Akad néhány politikus, aki évekkel ezelőtt még az ellenzékhez tartozott, viszont ma már az Orbán- kormány ad nekik munkát. Közéjük tartozik többek között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből nagyon messzire jutott, egykori MDF-es és LMP-s Mile Lajos is, akit nemrégiben tunéziai nagykövetnek neveztek ki.
A politikus a nyolcvanas évek vége felé egyaránt részt vett a Magyar Demokrata Fórum, az SZDSZ és a Fidesz megalapításában, valamint a miskolci ellenzéki kerekasztal szervezésében. A nyolcvanas évek végén a miskolci Herman Ottó Múzeum irodalomtöténészeként dolgozott. Az 1990-es választásokon az MDF országgyűlési képviselőjévé választották, a frakción belül az úgynevezett nemzeti liberális csoport tagja volt. Az párt kettészakadásakor a rövid életű Magyar Demokrata Néppárt alapítója és országos alelnöke lett.
Ezután hosszú időre kiszállt az országos politikából, és csak az LMP megalakulásakor tért vissza, amelyet kezdettől támogatott. 2010-ben e párt listájáról került be újra a parlamentbe. Frakcióvezető- helyettesként, az európai ügyek bizottságának alelnökeként dolgozott.
2014-ben nem sikerült újra mandátumot szereznie – belső információk szerint egyszerűen nem volt elégedett a listás pozíciójával – ezért kilépett a pártból.
Azonban nem kellett sokáig búslakodnia, mivel a korábbi politikai ellenfele, Navracsics Tibor akkori külügyminiszter megvigasztalta egy kolozsvári főkonzuli kinevezéssel. Mindezt többen furcsállották és kifogásolták. Ilyenkor felmerül ugyanis a gyanúja annak, hogy az illető – hacsak nem számít a pozíció betöltéséhez kellően tapasztalt személynek – valamiféle szolgálatot, kisebb-nagyobb szívességet tehetett a kinevezőjének. De az is könnyen meglehet, hogy a kölcsönös szimpátia működött.
A külügyminiszter akkor a következőképpen érvelt: „Mile Lajos is részt vesz az előírt képzéseken és vonatkozó vizsgákon, ezen kívül intenzíven tanulja a román nyelvet”. Elhangzott az indoklásban az is, hogy a kinevezett a 2010-2014-ig tartó parlamenti ciklusban tagja volt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának, és az Európai Ügyek Bizottságának alelnökeként is foglalkozott szomszédságpolitikai kérdésekkel, a nemzeti érdekérvényesítés lehetőségeivel. Folyamatosan részt vett a MÁÉRT értekezletein, dolgozott a KMKF plenáris ülésein és munkacsoportjaiban, tagja volt az Alapítvány a Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért kuratóriumának is.”
Nyolc év kormányszolgálat után végül jött az újabb meglepetés: tavaly szeptemberben Szijjártó Péter
tunéziai nagykövetnek nevezte ki Milét.
Mile Lajos megkapja megbízólevelét a Tunéziai Köztársaság elnökétől
Érdekes felidézni, hogy 2012-ben a nagykövetnek még merőben más véleménye volt a Fidesz politikájáról – korábbi pártjait egyébként soha nem szapulta visszamenőleg – , mint a ma képviselt hivatalos álláspont. „A kormány megkezdte legnagyobb hazárdjátékát, mely Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Elkezdett játszani a tűzzel, az államcsőd lehetőségével… A tények azonban tények. A magyar államadósság nem csökken, hanem még a nyugdíjmegtakarítások felélése után is nő. Ahogy nő az infláció is. És a költségvetési hiányt sem tudja kordában tartani Matolcsy miniszter úr. Megszorítás követ megszorítást, miközben a gazdasági miniszter romantikus fejlődési terveket fogalmaz meg” – érvelt egy alkalommal a parlamentben.
De nem ő az egyetlen politikus, aki korábban szembeállt a Fidesszel, majd megtért, elfogadott valamilyen pozíciót és többé nem hadakozott a párt törekvéseivel szemben. Az index.hu pár éve össze is szedett néhányat közülük, az akkori hetes listában Mile Lajos is szerepelt.
Közéjük tartozik például Bencsik János, akinek a kinevezése önmagában is meglepetés volt. Ritka eset, hogy egy ellenzéki párt volt politikusa torontói főkonzuli pozíciót kapjon. Róla egyébként annyit lehetett tudni, hogy két és fél éve kilépett a Jobbikból, az akkori friss elnök Jakab Péter politikáját erkölcstelennek nevezve, majd alapított egy Polgári Válasz nevű pártot.
Még nagyobb meglepetést okozott, Volner Jánost, aki ugyancsak a külügy jóvoltából lett Szingapúrban attasé. 2016-ban még jobbikos frakcióvezetőként a kormánymédia publikált róla súlyos lejárató anyagot: olvasói beszámolónak tűnő konkrét paparazzo-fotósorozatot adott le a Ripost arról, amint a családos Volner egy nővel, aki nem a felesége, bevonul a bokorba. Ezt követően Orbán Viktor a parlamentben adócsalónak nevezte. Nem sokkal később Volner kilépett a Jobbikból, majd látványosan a kormány mellett kezdett politizálni, saját pártot alapított (Huxit), míg végül nemrégiben Ázsiába utazhatott, hogy komoly állami megbízatást vállaljon.
Sokan Fodor Gábort is azok közé sorolják, akik átálltak. A politikus a nyolcvanas években Orbán barátjaként és kollégiumi szobatársaként, vele együtt indította el a Fideszt, viszont 1993-ban kilépett a pártból és onnantól kezdve SZDSZ-esként (oktatási, illetve környezetvédelmi miniszterként, aztán később pártelnökként) a jelenlegi miniszterelnök ellenfele volt. Jóllehet egy ideje ő is feladta, mintha belátta volna, hogy szélmalomharcot vív a Fidesszel. Újonnan létrehozott pártjával a parlament széksorai közül nem egyszer támogatta a kormány javaslatait, újabban pedig rendszeresen vendégeskedik a közmédiában, mint liberális szakértő, ahol gyakran fejti ki a nézeteit arról, mennyire katasztrófális a mai ellenzék működése.
A listából nem hiányozhat az egyik legelső „fecske”, aki átállt a Fideszhez: Szili Katalint tekinthetjük a kormánnyal kollaboráló ellenzéki politikusok közül az elsőnek. Az MSZP alapítójából az Országgyűlés elnöke, majd kis híján köztársasági elnök lett. Két pártot is életre hívott (Szociális Unió, majd Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt), de ezekkel már nem ért el sikereket a választásokon.
Kiemelt kép: MTI/Biró István
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
