A zöld gondolkodás mozgatórugói

Megosztás

Elég lehet bárkivel csak pár percre elbeszélgetni a klímaváltozásról, környezetszennyezésről és a kapcsolódó cselekvési lehetőségekről, hamar előjönnek az azzal kapcsolatos indoklások és kifogások, hogy az illető miért is nem viselkedik környezettudatosan.

Pedig az egyéni cselekvések a globális kibocsátást akár 40-70%-kal csökkenthetik az évszázad közepére, de csak akkor, ha ezt rendszerszintű változások is segítik.

Az ELTE PPK Ember—Környezet Tranzakció Intézete által végzett friss kutatásából többek között az is kiderül, hogy négy csoportba sorolhatók azok a motiváló erők, amelyek a környezetvédelem iránt érdeklődőket hajtják.

Többen hangsúlyozták, hogy a környezettudatos viselkedés nem feltétlenül jár lemondással, sőt, különböző nyereségeket is tartogathat az ember számára: például olcsóbb vagy épp divatosabb lehet zöldnek lenni, de más előnyök is kapcsolódhatnak hozzá (pl. jobb egészség), de akár maga a puszta cselekvés is örömöt okozhat.

Megjelent továbbá a társas motiváció: a résztvevők szerint segítik az egyéni cselekvést a támogató társas normák – vagyis olyan, általában íratlan olyan magatartási szabályok, amelyek előírják a követendő viselkedést –, és a jó példával elöl járó influenszerek. Tehát, ha többen kezdünk el valami olyat csinálni, ami mondjuk az általunk elhitt jót teszi, akkor valószínűleg, nyilván a közösség építő ereje miatt egyre többen csatlakoznak ehhez az ötlethez.

Sok esetben hangsúlyozták a külső motiváló tényezőket, amelyekkel a résztvevők szerint emberek nagyobb tömegei lennének rávehetők a cselekvésre. Ennek enyhébb formája lehet a megteremtő körülmények fennállása, vagyis, hogy elérhetők, „szem előtt vannak” a zöld opciók, vagy kevésbé hozzáférhetők a környezetszennyezőbb cselekvések.

Ennél egy fokkal erősebb ráhatást biztosít a politikai-gazdasági kényszerek alkalmazása, de sokkal tartósabb változást hozhat, ha valaki belső, személyes motivációk mentén cselekszik. Ennek az alapja az, hogy az ember rendelkezik a megfelelő, hiteles forrásokból származó tudással a témáról. Sokakat pedig a klímaválság súlyosságának megértését követő érzelmek – legyenek azok negatívak, mint a szorongás, vagy pozitívak, mint a remény – mozgósítottak cselekvésre. Emellett többen arról is beszámoltak, hogy belső kötelességérzet, vagy a természet szeretete miatt cselekszenek 

Kapcsolódó cikkek