Nehéz lehet a Fidesz helyzete, mert ebben biztosan jottányit sem engednének, a saját emberük a Kúria elnöke és azt csinálja, amit Orbánék kérnek tőle. Brüsszel azonban nem adja így a plusz milliárdokat, így nagy dilemma előtt a kormánypártok.
- A kormányzat a jogállamiságot kikezdő működési anomáliák miatt kénytelen hozzányúlni a bírósági szervezetrendszerhez, ellenkező esetben Magyarország több ezer milliárd forint uniós támogatástól eshet el.
- Márciusig teljesíteni kell a jogállamisági (hivatalos nevén feltételességi) mechanizmus első „szupermérföldkövéhez” tartozó feltételt: meg kell erősíteni a bírói önkormányzatiságot, és azon keresztül a bírók, az ítélkezés függetlenségét. Ez csak a két bírósági csúcsvezető mostani túlhatalma rovására történhet meg.
- A 2012-ben felállított magyar bírósági rendszernek három fő oszlopa van. Az ítélkezési csúcsszerv a Kúria, az igazgatásért az Országos Bírói Hivatal felel. Mindkettő vezetőjét a Parlament választja, kétharmados többséggel. Az erősen centralizált rendszerben az ellensúlyt, a szabályok betartását, az önkormányzatiság érvényesülését a bírók által választott Országos Bírói Tanácsnak kéne felügyelnie.
- Az OBT azonban nem, vagy csak alig tudja betölteni ezt a felügyeleti funkciót, tíz évvel ezelőtt ugyanis a feladathoz nem kapott valódi hatásköröket. Mivel az OBT kritikáit a hatalom mindeddig látványosan negligálta, a konfliktus elsődleges terepe a nyilvánosság lett.
Szerdai ülése előtt, létrehozása óta először sajtóreggelit tartott az OBT. Apropót nem közöltek, de nem is kellett: az igazságszolgáltatás Brüsszel által kikényszerített reformja miatt a testület súlya jelentősen nőni fog. Ez már csak azért is így van, mert
az Európai Bizottság elvárja, hogy a parlament az igazságügyi reform részeként készülő törvényjavaslatok előkészítésébe az OBT-t is vonja be. (További részletek a 444.hu cikkében olvashatók.)
