Magyarország egyik legsikeresebb írója Miskolcon járt és a Géniuszban hosszasan dedikált.
– Jó érzés a siker, nagyon kellemes, és egy jó visszajelzés arról, hogy szeretik az emberek, amit csinálok – mondta Lőrincz L. László, akinek Leslie L. Lawrence írói név alatt megjelent könyvei rendre benne vannak a TOP 10-es eladási listákban. A csütörtöki dedikálás is legalább 1 órát vett igénybe a 22 éves Géniusz Könyváruház születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen – többen voltak, akik korábban megjelent könyveire is aláírást, ajánlást kértek, és miközben bőszen kanyarította a betűket a szerző, addig olvasói hogyléte felől érdeklődtek, vagy a hőseiről, jövőbeli megjelenéseiről kérdezősködtek. A részletekről a Minap.hu számolt be.
– Az írás olyan, mint egy házépítés: apró részletekből tevődik össze, hogy valami mitől lesz jó, mitől lesz sikeres – folytatja a dedikálás végére picit elfáradt, idén a 83. életévét betöltött író. – Először is kell egy jó téma, ami izgalmas és érdekli az embereket. Aztán az sem mindegy, hogy van megírva a könyv; érthető és élvezhető stílusban érdemes írni, hogy olvasmányos legyen a szöveg. Egy csipetnyi humor sem árt, aztán legyenek jó párbeszédek. A kalandregényekre nem jellemzőek a hosszú leírások; pergő, pattogó a stílus, izgalmas és jó szövegekkel teli. A főhős sem változott az évek során: mindig tettre késznek kell lennie, fizikálisan és szellemileg egyaránt.
Történeteinek helyszíne is nagyrészt állandó: legújabb könyvében, a Bolondok kolostorában is a Himalája hegycsúcsai közé kalauzolja olvasóit Lőrincz L. László.
– Nem akarok spojlerezni a történetből. Annyit azonban elárulhatok, hogy ezúttal is meg kell keresniük valamit a szereplőknek. De ebben a könyvben is megjelenik egy olyan dolog, ami szerintem komoly mozgatóereje a világnak: ez pedig a bosszú – mondta, hozzátéve: de nem is annyira a történet a fontos, hiszen például Rejtő Jenő könyveiben is az emlékezetes figurákat, a meseszövést szereti a legjobban; ezekre mindenki jól emlékszik, vélekedett.
Ugyanakkor kutatónak is vallja magát, akinek fontos az ismeretterjesztés.
– Bár ezek szépirodalmi művek, mégis fontosnak tartom, hogy legyen benne valami, amiből tanulni lehet. Könnyen emészthető ismereteket szeretnék közölni, ami mindenki számára érthetők – tette hozzá Lőrincz L. László, akinek a jövőre nézve vannak tervei. Úgy fogalmazott, “amíg megy a szekér, addig csapkodjuk a lovakat”.
A szerző „munkájának része” és szenvedélye az utazás, a mai napig is lehetőség szerint regényeinek minden helyszínét felkeresi, hogy az adott országnak és az ott élő népek kultúrájának minél szemléletesebb leírását tudja adni.
