Létezik egy szép közösségi oldal, az a neve, hogy Ez Szlovákia (This is Slovakia), ami rendre felbőszíti a nacionalista, irredenta magyarokat, akik még mindig azt hiszik, Nagy-Magyarország keleti részén kel fel és nyugati felén nyugszik le a Nap.
Nos, ez az oldal nemrég egy várról készült csodálatos fotót közölt. A háttérben a csodálatos Tátra hófödte csúcsai tűnnek fel (amelyek gyakran a Bükkből is láthatóak), ám ezt csak kevesen vették észre. Akadt más, amire azonnal ráugrottak a büszke nagymagyarok. A fotóhoz mellékelt szöveg szerint a Spissky Hradról, a Spissky várról készült a felvétel, ám a hozzászólók szerint az adminok tévedtek, mert azon a szepesi vár látható.
De nem is ez az érdekes, ennek helyretevését követően több magyar – sokan közülük angolul – véleményezni kezdték a fotót, az egész oldalt.
„Sajnálom, de ki kell javítsalak. Ez a Szepesi vár! Magyarok építették, Magyarországon! Kérdés?” és „Magyarok építették és egykor magyar kastély volt.”, valamint „Ez még mindig Szepes vára, és a magyaroké, van, volt és lesz!”, továbbá „Akkor az enyém? Egyébként mi az a Szlovákia?” és még „A nagymamám idősebb, mint Szlovákia”. Ezek voltak az alapvetések a nagymagyarok részéről.
Aztán persze jöttek a józanabb hangok:
„És mi lenne, ha ahelyett, hogy azon vitatkozunk, hogy valamikor régen melyik kavics kihez tartozott, inkább mindannyian európaiként a jövőt építenénk?”
Egyvalaki felvetette: „Érdekes és szomorú, hogy egy ilyen gyönyörű szlovákiai kastély képe milyen sok magyar nacionalista hozzászólást vált ki. A Magyar Királyság korszak volt a történelemben. Lépj túl rajta. Szlovákia fiatal és gyönyörű. És független. A kastély ma már szlovákiai vár. Ez tény.”
És valóban. Egy csodálatos tájba tökéletesen illeszkedő építmény képe katasztrofális összezördülést volt képes generálni. Hangsúlyozzuk: 2022-ben. Több mint száz évvel Trianont követően, közel 20 évvel európai uniós tagságunk után.
Nem kellene már túllépni ezen? Ki, mikor, mit birtokolt? Ezen kell még ma is rágódni? A mai napig tele szájjal kell szidni a románokat, ukránokat, szlovákokat, esetenként a horvátokat, de – a pillanatnyi politikai helyzetnek megfelelően – kevésbé a szerbeket?
Pedig kár ideákat kergetni. A múltból lehet táplálkozni, de abból már nem érdemes, aminek köszönhetően az egykori ország területe jelentősen megcsappant. Mert az sem volt véletlen. Ha olyan jól bántunk volna egykoron a kisebbségekkel, tejben-vajban fürösztöttük volna őket, nem hinnénk, hogy elszakadni kívántak volna a nagy jólétből.
Sajnos nem így volt, de ma is akadnak, akik egy álmot hajszolnak. Köztük lehet Orbán Viktor is. A Nagy-Magyarországgal díszített szurkolói sáljával. Ám európaiként ma már inkább aggasztó és szomorú egy ilyen jelképet viselő miniszterelnököt látni, mintsem felemelő.
Szerencsére többen is vannak, akiknek a fotó nem jelent mást, mint egy fantasztikus tájképet, amiben gyönyörködni lehet.
Bennük és a józanokban van a biztató jövő. Azokban, akik képesek felfogni: az Európai Unió egy közösség, fideszes kifejezéssel egy család. És az ember a családtagjait nem ócsárolja és nem rugdossa, még ha a pillanatnyi érdeke ezt is kívánná. Sokkal inkább segíti őket és összefog velük, hiszen a túlélésnek ez az egyik záloga.
*
Az eredeti Facebook-bejegyzés a gyönyörű fotóval itt tekinthető meg:
