Szegedi kutatók arra a következtetésre jutottak hosszas elemzést követően, mert bizonyos baktériumok képesek a huzamos ideig folytatott antibiotikumos kezelést is túlélni. Van jobb megoldás a jelek szerint.
Lázár Viktória, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársa az általa kifejlesztett új eljárással kimutatta, hogy az antibiotikum-keverékek hatékonysága sokszor nagyságrendekkel gyengébb, mint az önállóan alkalmazott antimikrobiális hatóanyagoké – tájékoztatott az ELKH.
A közlemény szerint az igen gyakori, kölcsönösen gátló hatású antibiotikum-kombinációk eddig ismeretlenek voltak a kutatók előtt, mert az antimikrobiális kezeléseket csekély számban, de hosszan túlélő, úgynevezett perzisztens baktériumok nehezen vizsgálhatók. A perzisztens baktériumok képesek az antibiotikum-kezeléseket hosszú távon túlélni, de nem tudnak az antibiotikum-kezelések alatt osztódni, mint az antibiotikumokkal szemben ellenálló úgynevezett rezisztens baktériumok. A kezelések után viszont újra elszaporodhatnak, kiújuló fertőzéseket okozva.
Számos fertőző betegség – például tuberkulózis, az Enterococcus, a polimikrobás és ismeretlen eredetű szeptikus állapotok – esetében a kombinációs terápia a javasolt eljárás. Az antibiotikum-keverékekkel a kezelések fő célja, hogy az antibiotikumok felerősítsék egymás hatását, és alacsonyabb dózis ellenére is jobb eredményt érjenek el velük, miközben ezzel párhuzamosan sokféle baktérium ellen is hatásosak maradnak.
További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.
Kérjük, hogy támogassa a megye független hírportálját, ezzel biztosítva egy utazó riportert, aki bemutatja a magyar vidék valóságát!
