Ítélet született azoknak a fiatalkorú férfiaknak az ügyében, akikkel szemben rablás bűntette és más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott Ózdon sétált a II. rendű vádlottal, amikor először egy 75 éves sértettet támadtak meg hátulról: a földre lökték és táskáját próbálták elvenni tőle – sikertelenül; majd az I. rendű vádlott egy 82 éves férfit bántalmazott: nyakon ütötte, lábait kirúgta és a dulakodás során nadrágzsebéből 2.000 forintot vett ki. Ez utóbbi cselekménynél a II. rendű vádlott kb. két méterre állt társától, jelenlétével elősegítette a cselekmény biztonságos véghezvitelét. A két terhelt az elvett pénzösszegből szeszesitalt vásárolt.
A sértettek korukból és testalkatukból adódóan a bűncselekmény elhárítására nem voltak képesek. Mindketten nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
Az I. rendű vádlott fentieket megelőzően, 2021 júliusában a kora esti órákban magához vett egy ózdi játszótéren őrizetlenül hagyott táskát, mellyel elfutott a helyszínről. A női táskában személyi iratok, valamint 1.000 forint készpénz volt.
A terheltek az előkészítő ülésen beismerték bűnösségüket és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Őket a bíróság társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérletében, rablás bűntettében – melyet a II. rendű vádlott bűnsegédként valósított meg –, valamint az I. rendű vádlottat lopás vétségében is bűnösnek mondta ki. E bűncselekmény miatt 2 év 3 hónap, illetve 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 3, illetve 2 év közügyektől eltiltásra ítélte a terhelteket.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte minkettejük vonatkozásában a beismerő vallomást, azt, hogy az egyik rablási cselekmény kísérleti szakban maradt, továbbá II. rendű vádlott megbánó magatartását. Súlyosító körülményként esett azonban latba a többszörös halmazat, a társtettesi elkövetés, a rablási cselekmény útonálló jellege, valamint I. rendű vádlott vonatkozásában az is, hogy büntetőeljárás hatálya alatt követte el a cselekményeket.
A döntést az I. rendű vádlott és védője tudomásul vette, míg a II. rendű vádlott védőjével együtt enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügyészség 3 munkanapot tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat megtételére, így az ítélet nem jogerős.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
