Orbán Viktor tusványosi beszédében egy szót sem esett a vízhiányról, az egyre forróbb és hosszabb aszályos időszakokról, az éghajlatváltozás brutális hatásairól – mondta el szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Dr. Keresztes L. Lóránt, az országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke.
A miniszterelnök nem beszélt arról, hogy borzalmas aszály pusztít, elképesztő a vízhiány, és a gazdák óriási bajban vannak. Kiszáradnak a tavaink, vízfolyásaink, még a nagy folyóink is rekordalacsony vízállást mutatnak. Ez a folyamat hosszú ideje felismerhető: egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás, csökken a csapadékmennyiség, egyre hosszabb, és forróbb aszályos időszakok következnek el. Kiszáradnak a mezőgazdasági területek, sivatagosodik az Alföld
– fogalmazott Keresztes.
A képviselő állítása szerint nem csak Orbán Viktor nem beszélt erről, de a kormányzati tervekben sincs szó a megoldásról. A költségvetésben nem jelenik meg a cselekvés igénye. Az Orbán-kormány 13 év alatt sem volt képes felkészülni az éghajlatváltozás hatásaira, annak ellenére, hogy a tudomány már megfogalmazta azt, amit tennünk kell. Tájainknak megvan a képessége a víz tárolására. A vízlevezető vízgazdálkodás helyett vízmegtartó vízgazdálkodásra van szükség.
– mondta.
Keresztes L. Lóránt szerint cselekedni kell, a sok évtizedes tétlenség után. Az energiaválság igen súlyos jelenség, de a vízválság ennél sokkal veszélyesebb, és ez utóbbinak nem fog véget vetni egy háború befejezése.
Mintha ez a súlyos válság nem lenne elég: hazánkban az összeomlás szélére került a víziközmű-ágazat, középtávon veszélyben van az ivóvízellátás, és a vízbázisok védelme. A politikus elmondta azt is, hogy nincs megfelelő védelme a természetes vizeinknek, képtelen a kormány védekezni vizeink szennyezése, kiemelten a határon átnyúló környezeti kockázatok ellen. A kormány most az akkumulátorgyártást emeli fel, mely óriási vízigényűek, és súlyos kockázatokkal járnak a vízbázisainkra nézve.
Keresztes L. Lóránt elmondta, hogy ki kell szabadítani a vízgazdálkodást az agrár- és ipari lobbi szorításából, és sokkal több forrást kell biztosítani a felszíni és felszín alatti vizeink védelme érdekében. Szorosabban kell együttműködnünk szomszédainkkal a Kárpát-medence természeti kincseinek, benne vízbázisaink védelmének érdekében, továbbá meg kell teremteni újra az egységes és önálló vízügyi ágazatot kormányzati szinten is – tette hozzá az LMP-s képviselő.
