A jegybank Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal (vagyis 1 százalékponttal) emelte az alapkamat mértékét július 26-ai ülésén.
Az alapkamat mértéke így 10,75 százalékra nőtt.
Az irányadó ráta 2009 januárja óta nem járt 10 százalék fölött. A Monetáris Tanács a kamatfolyosót szintén 100 bázisponttal tolta feljebb, annak alsó széle így 10,25 százalék, a felső 13,25 százalék. (A Monetáris Tanács legutóbb július 12-én, soron kívül emelt az alapkamat szintjén.)
A forint árfolyama ugyan stabilizálódott, ám a jegybank szigorítás melletti elkötelezettségének demonstrálása miatt biztosra lehetett venni, hogy július 26-án újabb emelés következik. Ebbe ráadásul az is bele fog szólni, hogy a kormány megnyirbálja a rezsicsökkentést, augusztustól a villany és a gáz esetében fogyasztástól függően életbe lép egy második, magasabb díjsáv – áram esetében kétszeres, gáz esetében hétszeres díjakkal.
A jegybanki alapkamat egy adott ország irányadó kamata, mellyel az ország központi bankja, jegybankja az ország gazdaságát szabályozni tudja. A jegybanki alapkamat Magyarországon az a referencia kamatláb, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett kéthetes lejáratú kötvények után.
Mivel a kereskedelmi bankoknak bizonyos összegeket mindig a központi banknál kell elhelyezniük (tartalékolási kötelezettség), illetve a központi bank nyújt számukra hitelt, ezen a kamaton keresztül az egész bank- és pénzügyi rendszerre tudnak hatni, ami a reálgazdaságra is befolyással bír.
