2,3 milliárd dolláros programot hirdetett meg Joe Biden a klímaváltozás elleni küzdelemhez. „A klímaváltozás a szó szoros értelmében fenyegetést jelent nemzetünkre és a világra nézve” – mondta szerdán az Egyesült Államok elnöke a Massachusettsben lévő Sommersetben, a város egykori szénerőművének közelében elmondott beszédében. „Polgáraink egészsége és a közösségünk a tét…cselekednünk kell” – idézte Bident a BBC.
Az elnök által bejelentett programból épületek szigetelésének korszerűsítését, közműfejlesztést valósítanának meg, visszaszorítanák az áradásokat, valamint hozzájárulnának a rászoruló háztartások fűtési és hűtési költségeihez.
A klímaváltozás ugyanis mindkét szélsőséget reális közelségbe hozza: tavaly februárban Texasra köszöntött rendkívüli hideg – akkor hóval és mínusz 19 fokkal köszöntött be a tél a havat hírből sem ismerő államra, ahol a koronavírussal összevethető csapást jelentett a váratlan időjárás -, most pedig az Egyesült Államok két tucatnyi államában van érvényben hőségriadó.
A kormányzat a széndioxid-kibocsátás csökkentésének érdekében a Mexikói-öbölben szélerőművek építését tervezi.
Bár Biden éghajlati veszélyhelyzetről szólt, attól tartózkodott, hogy szövetségi szintű veszélyhelyzetet jelentsen be, amit viszont a környezetvédők szorgalmaznának.
Az elnökön nagy a nyomás, különösen, miután a nyugat-virginiai szenátor – az egyébként Bidenhez hasonlóan demokrata párti, bár annak konzervatívabb szárnyát képviselő Joe Manchin – bejelentette, hogy nem támogatja Biden klímavédelmi programját. A szenátor szerint az ugyanis tovább gerjesztené az egyre növekvő inflációt.
Biden szerint a klímaváltozás kezelését illetően a Szenátus „nem cselekszik úgy, ahogyan kellene”. Az elnöknek eddig is nehézségei voltak a klímavédelmi céljainak teljesítésével, noha hivatalba lépése után az első intézkedések között döntött arról, hogy az Egyesült Államok ismét csatlakozik a párizsi klímavédelmi egyezményhez, tavaly áprilisban pedig kitűzte, hogy országa 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra.
Emellett a glasgow-i klímakonferenciát ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok 11,4 milliárd dollárt szán 2024-ig a fejlődő országoknak, hogy segítse őket a klímaváltozásra való felkészülésben. Eddig azonban mindössze egymilliárd dollárt tudott kiharcolni a törvényhozástól, ami alig harminc százalékkal több, mint amennyit elődja, a környezetvédelmet sokadrangú problémaként kezelő Donald Trump idején biztosított a kongresszus.
Forrás: Telex.hu
