Tűzre dobott jövő: a Sajó-völgy légszennyezettsége (2. rész)

Megosztás

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végigfutó Sajó ugyan az elmúlt hetekben inkább a Szlovákiából érkező vízszennyezésről és narancssárga elszíneződéséről vált híressé, a folyó völgye egy ennél sokkal régebbi, már több évtizede húzódó problémával is küzd: Európa egyik legszennyezettebb levegőjű területének számít. Az itt élő több mint 300 ezer ember számára komoly problémát jelent, hogy az év jelentős részében az egészségre káros összetételű levegőt kénytelen belélegezni. Ugyan a helyzet kezelésére hosszú évek óta készülnek tanulmányok, megoldási javaslatok, ám ezekből rendszerint szinte semmi nem valósul meg – így a térségben továbbra is ezrek életét veszélyezteti a probléma. Szerdánként jelentkező folytatásos cikkünk első részében több oldalról is megvilágítottuk a gondokat és illetékeseket kérdeztünk a helyzet lehetséges kezeléséről. Mai anyagunkban egy nagy helyi tapasztalatokkal rendelkező környezetvédelmi szakember fejti ki véleményét a problémával kapcsolatban, bemutatunk egy a szennyezés monitorozására kialakított vadonatúj rendszert, és ismertetjük egy helyi zöld szervezet küzdelmének részleteit, melyet a városi cementgyár újraindításának megakadályozása érdekében folytat. 

Cikksorozatunk első része ezen a linken olvasható!

Miskolc komoly erőfeszítéseket tesz

Nagy Dezső 2012 óta tölti be Miskolc környezetvédelmi referensi pozícióját a városban. Amikor felkerestük a szakembert, elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy ő hogyan értékeli a város és a térség légszennyezettségi helyzetét, milyen változásokat lát az elmúlt évtizedekben, és milyen kezdeményezések, programok futnak jelenleg, amelyek egészségesebbé, tisztábbá tehetik Miskolc levegőjét.

A szakember több mint két órán keresztül mesélt munkatársainknak a problémakör összefüggéseiről, részletezte az elmúlt években bekövetkező változásokat, valamint azt, hogy Miskolc milyen erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a hosszú évtizedek óta fennálló gondokat megoldja, vagy legalább mérsékelni tudja. Beszélgetésünkből sajnos az is egyértelműen kiderült, hogy önmagában egy önkormányzat jelentős állami és európai uniós segítségnyújtás nélkül nem tud megbirkózni egy ilyen szintű kihívással.

A környezetvédelmi referens szerint, ha Miskolc szóba kerül, mindig is egy rossz levegőjű városra gondolnak az emberek, ezért az éppen aktuális városvezetés mindig próbált tenni valamit a minőség javítása érdekében. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy ma nagyságrendekkel jobb a levegő, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor a nagyipar, a kohók és egyéb ipari egységek üzemeltek a városban. Mint megtudtuk, a városban fejlett és pontos mérőberendezések állnak rendelkezésre a levegőminőség és annak változásának megfigyelésére. Három mérőkonténer található a településen, melyek a Búza téren, Görömbölyön és Martinkertvárosban helyezkednek el.

Mérőállomás a Búza téren

Hasonló mérőberendezések találhatóak a térség más jelentős településein, például Putnokon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren és Oszláron is. Ezek mellett a HungAIRY Life projekt keretében a város a Miskolci Egyetemmel együttműködve kiépített egy PM monitoring rendszert is, amely hatvan, a levegő szállópor (PM) szennyezettségét követi nyomon az egyes városrészekben. Mindemellett a megyei kormányhivatalnak van két mobil mérőbusza is, melyek közül az egyik tavaly a Diósgyőri vár térségében mérte a levegőben található káros anyagok arányát, idén pedig a Vasgyári piac környékén végez hasonló feladatot. A különböző mérőeszközöknek köszönhetően Miskolcnak pontosabb, a teljes város területére kiterjedő adatai vannak a levegő minőségével kapcsolatosan.

Miskolc légszennyezettségének változása óránként (2022. 03. 09. és 10. között)

Nagy Dezső szerint sok esetben nem tudatos beavatkozás hatására javult a levegő minősége, hanem azért, mert egyszerűen tönkrementek a már korábban említett, jelentős kibocsátást okozó ipari üzemek. A részletes adatokból jól látszik, hogy mára eljutottunk odáig, hogy a legjelentősebb kibocsátás a lakossági tüzeléshez, hulladékégetéshez, fűtéshez kapcsolódik. A közlekedés és az ipari kibocsátások már „csak” alárendelt mértékben rontják a város levegőjének minőségét.

Éppen ezen változások miatt a már korábban említett HungAIRY Life projekt keretében a város komoly erőfeszítéseket tesz a szemléletformálás és az ismeretterjesztés tekintetében, de emellett fontos döntések születtek a kerti hulladékégetéssel kapcsolatosan is. Miskolc betiltotta ezen tevékenységet, ezzel is csökkentve a szennyező anyagok kibocsátását, és a tűzgyújtás helyett komposztálásra buzdítja a helyi lakókat. Ehhez komposztkereteket is biztosítanak, melyeket azt követően kapnak meg a lakosok, hogy a helyes komposztálás módjáról szereztek ismereteket.

A beszélgetésből kiderült: az önkormányzatnak kevés lehetősége van arra, hogy közvetlenül befolyásolja a város levegőminőségét, ezek a jogkörök a hatóságoknál, illetve az államnál vannak. Nekik kellene élni azokkal az eszközökkel, melyek minőségi javulást eredményezhetnének a területen. Ilyen lehetőségek közé sorolja a házak hőszigetelését, a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését, ezzel a lépéssel kevesebb energia felhasználásával lehetne felfűteni a lakásokat, ami jelentős szennyezéscsökkenést eredményezne. Ezen túlmenően szabályozni kellene a tüzelőanyagok minősítését, mert például a magas nedvességtartalommal, még zöld levelekkel rendelkező fák égetése rendkívül szennyező, elkátrányosítja a kéményeket, tönkreteszi a tüzelőberendezéseket és ezzel egyértelműen rontja a város levegőjét. Véleménye szerint emellett be kellene tiltani azokat a tüzelőanyagokat, amelyek alkalmatlanok a lakossági tüzelőberendezésben történő elégetésre. Ezek közé tartozik a lignit, egyes barnaszenek és brikettek, melyek erősen rontják a levegő minőségét.

Zárásként Nagy Dezső elmondta:

„Miskolcon alapvetően már jó a levegőminőség, évtizedek alapján javuló tendenciákat, trendeket látunk minden légszennyezőanyag kapcsán, egyedül a szállópor tekintetében vannak túllépések a téli fűtési időszakban.”

Ha újranyit a cementgyár

Az elmúlt években egyre gyakrabban esett szó a helyi híradásokban arról, hogy újranyithat a miskolci cementgyár. Ezzel kapcsolatban komoly közéleti viták alakultak ki a városban, az ügyben 2015-ben közmeghallgatást is tartottak. Sok miskolci tart attól, hogy a gyár ismételt működése növelheti a város levegőjének szállópor-koncentrációját, ezzel visszavetve az elmúlt évek, évtizedek valamelyest javuló tendenciáját.

A gyár az utóbbi években az újraindítás érdekében több felújítást is végzett. Rendbe hozták többek között a több kilométer hosszú futószalagot, amely a miskolctapolcai kőbányából juttatná el ismét az alapanyagot az üzembe, újrafestették a gyár nevét és logóit a 3-as út mellett. 2015-ben a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette a projektet, majd beüzemelték a gyárhoz tartozó mészhidrát üzemet – utóbbit Kálmán János ügyvezető mellett a terület országgyűlési képviselője, Csöbör Katalin adta át. Az ünnepségen elhangzott: az avatóünnepség „része a cementgyár újraindításának”.

A cementgyár környezethasználati engedélyével szemben azonban a Zöld Kapcsolat Egyesület jogi eljárást is kezdeményezett. Az országosan is elismert civil szervezet elnöke, F. Nagy Zsuzsanna részletesen beszámolt nekünk a folyamatban lévő ügyről, illetve a lakosság és a szakma környezetvédelmi és egészségvédelmi aggályairól.

A szakember tájékoztatása szerint a cementgyár újranyitásával kapcsolatos információk megmozgatták a miskolciakat, a közmeghallgatáson megtelt a közgyűlési terem, az eseményen a volt dolgozók és sokan mások is, ellenzők és támogatók egyaránt részt vettek. Ez nem is meglepő, hiszen annak idején, amikor még üzemelt a cementgyár, rendszeresen érkeztek lakossági panaszok a nagy por és zaj miatt.

F. Nagy Zsuzsanna

A jelenlegi eljárás sem újkeletű, még 2016-ban indult, a hatóságok által kiadott környezethasználati engedély miatt, melyben az egyesület a légszennyezettségi adatok elégtelenségére és hiányos voltára, valamint a védőtávolság hiányára hivatkozott.

A környezethasználati engedély évente 5 ezer tonna por kibocsátását, különböző hulladékok energetikai célú felhasználását és naponta 504 teherautó áthaladását teszi lehetővé. A felsoroltakkal kapcsolatosan több probléma is felmerül. Miskolc és a térség levegőminősége hosszú ideje problémás, az évi 5 ezer tonna por tovább rontana a helyzeten, ahogy a különböző hulladékok égetése is. A napi 504 teherautó nemcsak környezetvédelmi gondot jelentene a miskolciak számára, de tovább súlyosbítaná például a 3-as út zsúfoltságát, ezzel növelve az egyébként is kialakuló közlekedési torlódások nagyságát. Többek között ezért is kezdeményezte a Zöld Kapcsolat Egyesület az igazságügyi szakértő kirendelését is, azonban a bíróság ennek a kérésnek nem adott helyt

– mondta el F. Nagy Zsuzsanna.

Aztán 2021. február 8-án, mindössze öt nappal az Európai Bíróság Magyarországot a levegőszennyezettség miatt elítélő határozata után a Miskolci Törvényszék helybenhagyta azt a környezethasználati engedélyt, amelyet a Zöld Kapcsolat Egyesület ekkorra már több mint 5 éve támadott. Ezért az egyesület a Kúriához fordult fellebbezéssel, melynek döntése értelmében az ügy visszakerült a Miskolci Törvényszék elé és arról is határoztak, hogy igazságügyi szakértőt kell kirendelni. Azt hihetnénk, hogy innentől kezdve az eljárás zökkenőmentesen folytatódhatott, de a bonyodalmak itt még nem értek véget. Néhány héttel ezelőtt érkezett az egyesülethez egy levél, melyben leírták, hogy az eredetileg kirendelt szakértő helyett új szakértőt bíznak meg, ezért az eljárás csak később folytatódhat, feltehetőleg már csak szeptemberben.

Az ügy további érdekessége, hogy Miskolc önkormányzata még az előző városvezetés idején hozzájárult a gyár beindításához, majd 2019-ben az új városvezetés ettől eltérő álláspontot képviselt. Az új vezetés kikérte a lakosság véleményét, illetve különböző ipari és turisztikai szakértők véleményét, majd ezen visszajelzések birtokában megpróbált a Zöld Kapcsolat Egyesület mellett beavatkozó ügyfélként belépni az eljárásba. A városnak ezt a kérelmét azonban elutasították.

Még egy, az ügyhöz kapcsolódó elem a HCM 1890 Zrt. által tervezett cementgyár környezeti terhelése. Az okozott környezeti hatásokat az engedélyezési eljáráshoz becsatolt dokumentációban bemutatták, ám a 2020. évben benyújtott egységes környezethasználati engedélyezési eljárást felfüggesztették, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedélyt a Zöld Kapcsolat Egyesület keresettel megtámadta. Jelenleg – kúriai felülvizsgálatot követően – a per a Miskolci Törvényszék előtt van folyamatban. Az engedélyezési dokumentációk elérhetők a környezetvédelmi hatóság honlapján.

A Hejőcsabai Cementgyár

Az üggyel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket a HCM1890 Zrt.-nek, mivel szerettük volna a cég álláspontját is megismerni. Kíváncsiak voltunk többek között arra, hogy milyen szállópor-kibocsátási mennyiséggel számolnak, mit tudnak tenni annak érdekében, hogy ez ne rontsa tovább Miskolc levegőminőségét, hogy szükséges lesz-e a napi 504 teherautó elhaladása, hogy tudnak-e olyan tervről, amely biztosítja az eddiginél nagyobb forgalmi dugók elkerülését, vagy hogy terveznek-e élni a nem veszélyes hulladékok fűtőanyagként való használatával.

Kérdéseinkre érdemi válasz nem, csak egy rövid elektronikus levél érkezett, melyet Zám Csaba vezérigazgató írt alá:

„Mértékadó szakmai vélemények szerint a Sajó-völgy légszennyezettségét a cementgyártól független források okozzák. Megítélésünk szerint nem szolgálja a lakosság hiteles és sokoldalú tájékoztatását, ha a Sajó-völgy légszennyezettségével foglalkozó összeállításukban az önök által feltett kérdések tárgyalásával a valóságos helyzettel ellentétes látszatot keltenek.”

Cikksorozatunk első része ezen a linken olvasható!

Szerzők:
Hanyecz Máté, Farkas András, Gáll Tódor, Tóth Sándor, Ozsváth Cseke Gergő

Kapcsolódó cikkek