Kijelenthető, hogy botrányosan “kezelte” a járványt a kormány az első naptól kezdve

Megosztás

Az állami hivatal azt mondja, úgy kezelték a járványt, hogy egy sor adatot be sem kértek a kórházaktól. Hihetetlen részletekre derült fény és helyenként nem véletlenül van az embernek olyan érzése, hogy óriási az ellentmondás és a felülről érkező nyomás a kórházigazgatókon.

Mindenben a titkolózás, a mellébeszélés ment, hihetetlen részletek láttak napvilágot.

„Star Wars-os pólóban akartam jönni, csak az asszony nem engedte” – viccelődött Takács Péter, a Szent János Kórház akkori főigazgatója a kormánypárti PestiTV stúdiójában. 2020 novemberében jártunk, közelítettük a koronavírus-járvány második hullámának csúcsát. Több mint hétezer fertőzöttet ápoltak kórházban, ami Magyarországon addig példátlanul soknak számított, és halálozásban is egyre rosszabbul álltunk, lassan elértük az európai élmezőnyt.

Takács a vírussal kapcsolatos általánosságokon túl „politikailag motivált” álhírekről beszélgetett a műsorvezetőkkel, és azt is elmondta, hogy szeptember-októberben nagyon jó arányban tudták meggyógyítani a betegeket a János Kórházban. Ezt a fejlődő ellátásra és arra vezette vissza, hogy a korlátozásokkal elfojtott első hullámmal ellentétben ősszel inkább fiatalok és középkorúak kapták el a vírust.

Konkrét számokat is megosztott: a megelőző két hónapban 535 súlyos és középsúlyos beteg feküdt bent náluk, közülük 44-en haltak meg.

Ritka közlékeny pillanata volt ez.

A műsor felvételén már tudni lehetett, hogy Takács főigazgató-helyettesnek szegődik az új állami kórházfenntartóhoz, az OKFŐ-höz. Ennek többek közt az a dolga, hogy statisztikai adatokat gyűjtsön az egészségügyi intézményektől, aztán elemezze őket, segítve a döntéshozatalt. Orbán Viktor a kinevezési okiratok ünnepélyes átadásán az egészségügy-irányítási munka csúcsának nevezte a főigazgatóra és helyetteseire bízott munkát.

Csaknem egy évvel később, 2021 októberében Takácsot tanúként hallgatta meg a Fővárosi Törvényszék egy közérdekűadat-perben, amit azért indított a 444.hu, mert az OKFŐ-n keresztül nem volt hajlandó kiadni a járvánnyal kapcsolatos kórházi statisztikákat.

Aligha maguktól döntöttek így. A kérdésektől és szakmai kritikáktól elzárkózó, titkolózásra és tiltásra építő, közvéleményt méricskélő járványkormányzás nem lehet barátja a nyilvános adatoknak. A politikai üzenetekkel teli koronavírus oldalon nem férhetnek el grafikonok vagy táblázatok, legfeljebb hevenyészett, naponta törlődő térképek és a tévében robotszerűen beolvasott közlemények „többségében idős, krónikus betegekről”.

A több mint egy évig tartó pereskedés csekély eredményt hozott. Az eredetileg kért adatoknak végül csak töredékét tudhattuk meg, de az OKFŐ eljárása és Takács szereplése sok mindent megmutatott a rendszer természetéből.

Fogalmuk sincs

Az első közérdekű adatigénylésnél addig húzták a válaszadást, amíg lehetett, majd másfél hónap után azt írták „az adatok tekintetében keresse fel a www.koronavirus.gov.hu weboldalt”.

Ott persze semmi sem volt fent abból, amit kért a 444, hiszen a kórházi helyzetről mindvégig csak annyit lehetett tudni, hány covidost ápolnak éppen, és mennyien vannak lélegeztetőn. Az intenzív osztályon ápoltak száma, vagy hogy mit értenek egyáltalán lélegeztetés alatt, pláne, hogy milyen ezeknek a betegeknek a túlélési aránya, és hogyan teljesítenek a különböző kórházak – ezekről fogalmunk sem lehetett.

Megdöbbentő, de nagyrészt nekik sem volt.

Az OKFŐ először még a bíróságra benyújtott ellenkérelmében is azt állította, hogy az általunk kért adatok egy része fent van a kormányzati oldalon, ami továbbra sem volt igaz. A többiről azt írták, nincs meg nekik.

A perfelvételi tárgyaláson már azt mondták, egyáltalán nem rendelkeznek az általunk kért adatokkal, nem is dolguk ilyeneket gyűjteni. Takács végül a meghallgatásán elismerte, hogy egy része megvolt, de a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, azóta akár törölhették is őket. (A bírósági ítélet szerint „megengedhetetlen mértékű jogalkalmazási bizonytalanságot takar”, hogy a hivatal még abban sem volt egyértelmű és következetes, rendelkezik-e az adatokkal.)

Az egészségügy egyik csúcsvezetője tehát három járványhullám és 30 ezer halott után azt mondta: szerinte már nincs meg, mikor, mennyi covidos beteget ápoltak intenzív osztályon. Valójában megvolt, hiszen ezt azóta ki is tudták adni. A bíróság szerint nyilvánosságra kell hozniuk a nem intenzív osztályon ápolt covidosok számát is, de az OKFŐ erről továbbra is azt állítja, nincs meg.

 Részlet Takács Péter vallomásából

A főigazgató-helyettes azt is hosszan magyarázta a bírónak, miért nem tudják, hogy a kórházban ápolt covidosok milyen arányban haltak meg.

További részletek a 444.hu cikkében olvashatók.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Most értékes nyereményeket is begyűjthet!

Related posts