Tízből nyolcan kevesebbet keresnek, mint a hivatalos átlag

Megosztás

A legfrissebb, februári KSH-jelentés alapján a bruttó átlagkereslet 546 ezer forint volt. A Publicus Intézet a Népszava című lap megbízásából május 2–6. között rákérdezett, hogy alakul ehhez képest az emberek valódi keresete. A cikk eredetileg a Nyomtass Te is! 255. lapszámában jelent meg.

Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett mondta azt, hogy ennél az összegnél kevesebbet keres. A 60 évnél idősebbek 93 százaléka pedig ennél jóval alacsonyabb összeget kap kézhez. Mindössze a megkérdezettek 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vagy körülbelül ennyit (9 százalék), vagy pedig ennél többet keres (8 százalék). A felmérés eredménye nem váratlan, hiszen a KSH kereseti adatait az utóbbi időben egyre több kritika éri. A bruttó átlagbér kiszámításakor ugyanis csupán azt a mintegy 2,9 millió alkalmazottat veszik figyelembe, aki napi 8 órában, legalább 5 fős cégnél dolgozik. A szintén a KSH által mért összfoglalkoztatotti létszám ugyanakkor már 4,7 millió főre rúg. A prémiumok, egyszeri juttatások tovább torzítják a fizetésekről e szűkebb munkavállalói csoport alapján alkotott képet, miközben az átlagot amúgy is könnyen felfelé húzza egyegy magasabb bér. A KSH havi gyorstájékoztatóihoz kapcsolódó táblázatokból ugyanakkor kikereshető olyan adat is, amely figyelembe veszi a kisebb cégek
dolgozóit is. Így nézve a teljes munkaidős alkalmazottak száma már 3,16 millió. Az ő keresetüket sorba állítva az éppen középen lévő összeg – vagyis a medián bér – márciusban bruttó 379 ezer forint volt. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak fele – több mint másfél millió ember – bruttó 379 ezer forintnál is kevesebbet keresett ekkor, miközben a KSH által közölt hivatalos átlagbér 546 ezer forint volt.

Kapcsolódó cikkek